Nagyobb trochanterikus fájdalom szindróma: epidemiológia és társult tényezők

Absztrakt

Célkitűzések

A nagyobb trochanterikus fájdalom szindróma (GTPS) prevalenciájának leírása; annak meghatározása, hogy a GTPS összefügg-e az iliotibiális sáv (ITB) érzékenységével, a térd osteoarthritisével (OA), a testtömeg-indexdel (BMI) vagy a derékfájdalommal (LBP); és felmérni, hogy a GTPS összefüggésben van-e a csípő belső rotációjának csökkenésével, fizikai aktivitásával és mobilitásával.

Tervezés

Keresztmetszeti, népességalapú vizsgálat.

Beállítás

Többközpontú megfigyelési tanulmány.

Résztvevők

A közösségben élő felnőttek (N = 3026) 50-79 évesek.

Beavatkozások

Fő eredménymérések

Nagyobb trochanterikus tapintási érzékenység csípőfájdalommal panaszkodó betegeknél, csípőfájdalom vagy generalizált myofascialis érzékenység hiányában.

Eredmények

Az egyoldalú és kétoldalú GTPS előfordulása 15,0% és 8,5% volt a nőknél és 6,6% és 1,9% a férfiaknál. Az esélyek aránya (OR) a nőknél 3,37 volt (95% konfidencia intervallum [CI], 2,67–4,25), de az életkor és a faj nem volt szignifikánsan összefüggésben a GTPS-szel. Többváltozós modellben az életkor, nem, ITB érzékenység, ipsilaterális és kontralaterális térd OA, BMI és LBP, ITB érzékenység (OR = 1,72; 95% CI, 1,34–2,19), térd OA ipsilaterálisan (OR = 3,47; 95) igazítva % CI, 2,72–4,42) és kontralaterálisan (OR = 1,74; 95% CI, 1,32–2,28) és az LBP (OR = 2,79; 95% CI, 2,22–3,50) pozitív kapcsolatban állt a GTPS-szel. Ebben a teljes modellben a BMI nem társult a GTPS-hez (OR = 1,10; 95% CI, 0,80–1,52, ha ≥ 30-at összehasonlítottuk 2-vel). A csípő belső mozgási tartománya nem különbözött a GTPS státusza alapján. A többváltozós beállítás után a GTPS nem változtatta meg a fizikai aktivitás pontszámát, de a bilatealis GTPS szignifikánsan összefüggésben volt a magasabb 20 méteres járási idővel és a szék állási idejével.

Következtetések

A GTPS nagyobb gyakorisága nőknél és felnőtteknél ITB fájdalommal vagy térd OA-val azt jelzi, hogy a megváltozott alsó végtag biomechanika összefüggésben lehet a GTPS-szel. A GTPS-ben szenvedők lassabb funkcionális teljesítménye arra utal, hogy a célzott rehabilitáció vizsgálata hasznos lehet. Az ok-okozati tényezők és a beavatkozások eredményeinek azonosításához longitudinális vizsgálatra lesz szükség.

A nagyobb trochanterikus fájdalom szindrómát (GTPS) a nagyobb trochanter felett tapintásra való érzékenységként határozzuk meg, a beteg oldalt fekvő helyzetben van. 1 - 3 A nagyobb trochanterikus burzitisz fogalmával ellentétben, amely gyulladás jelenlétét vonja maga után, erre a klinikai entitásra való hivatkozás, mint a GTPS, 2 okból előnyösebb: (1) ebben a régióban a fájdalom gyakran nem jár gyulladás jeleivel, például melegséggel, bőrpír vagy duzzanat, és (2) az etiológia nem teljesen ismert, és inkább myofascialis fájdalomra, mint gyulladásra vonatkozhat. A fájdalomgenerátorok társulhatnak a gluteus maximus, medius vagy minimus bursae-val; izomrögzítések; vagy fedõ szövet, például az iliotibialis sáv (ITB). 2, 4, 5

A nagyobb trochanterhez kapcsolódó myofascialis kötődéseket és bursa-kat az alsó végtag megváltozott biomechanikája befolyásolhatja. A fizikai orvoslás, valamint a rehabilitációs és ortopédiai tankönyvek idézik, hogy az ágyéki gerinc, a csípő vagy a térd osteoarthritis (OA); ITB feszesség vagy íngyulladás; vagy a csípő külső rotátorainak törzse hozzájárulhat a trochanterikus fájdalomhoz azáltal, hogy stresszt ad a területhez. 4, 6, 7 Más szakértők 8 írták, hogy a nőknél a trochanterikus burzitisz gyakoribb, gyakran mechanikai hátfeszüléssel és elhízással jár, és gyakran csökkent csípő belső rotációs tartománya (ROM). Mások azonban 7 azt sugallják, hogy a csípő belső rotációjának jelentős csökkenése általában nem társul trochanterikus fájdalommal. Az ezen és más feltételezett, a GTPS-hez kapcsolódó tényezőkkel kapcsolatos véleménykülönbségek egyik oka az, hogy egyiket sem elemezték analitikusan. 3, 9

A mozgásszervi derékfájásban (LBP) szenvedő felnőtteknél a GTPS előfordulási gyakorisága 20-35% volt. 10–12 Tanulmányok különböznek egymástól abban, hogy a GTPS előfordulhat-e 11, 13 vagy nem 14 gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Számos forrás azonban elismerte, hogy hiányoznak az adatok a GTPS elterjedtségéről. 4, 9

Egy tanulmány 15 azt sugallta, hogy a GTPS okozza az LBP-t, azon megállapítások alapján, hogy az LBP-ben szenvedő női betegek Oswestry Disability Index pontszáma javult a nagyobb trochanterikus szteroid injekció után. Figyelembe véve azonban, hogy a kortikoszteroid szisztémásan felszívódik, ez az ellenőrizetlen vizsgálat nem biztos, hogy megválaszolja, hogy van-e összefüggés a hátfájás és a GTPS között. Bár a GTPS-ről kicsi tanulmányok történtek a hátfájás klinikáin, 12 nincs tudomásunk egyetlen olyan vizsgálatról sem, amely a GTPS előfordulását és epidemiológiáját vizsgálná az általános populációban. 9 A mozgásszervi ellátás nyújtói számára fontos megérteni a GTPS-hez kapcsolódó tényezőket, hogy minimalizálják a fizikai funkciók és az életminőség jelentős csökkenését.

A GTPS egyik oka, a csípő külső rotátor izomszakadásának bemutatása és diagnózisa közötti hosszú késés nemrégiben kiderült, hogy az orvosok nem ismerték fel. 16 Az ilyen alacsony elismerés oka lehet az oktatás vagy a figyelem hiánya. Gyakran előfordul, hogy a GTPS az éjszakai fájdalommal, a 15 percnél hosszabb állásnál fellépő fájdalommal, vagy a fájdalmak és paresztéziák sugárzásával társul. 11 Ezek a panaszok vezethetnek olyan vizsgálatok elrendeléséhez, mint a mágneses rezonancia képalkotás vagy az elektromiográfia a radikulopathia felmérésére, a jól megalapozott fizikai vizsgálat helyett.

Annak megértése, hogy a GTPS összefügg-e a nemmel, a testtömeg-indexdel (BMI) vagy más alsó végtag mozgásszervi diagnózissal, lehetővé tenné az incidens és a progresszív GTPS kockázati tényezőinek jövőbeni tanulmányozását. Ezenkívül az aktivitási szint vagy a csípő rugalmasságának jellemzése, amely befolyásolhatja a kinetikus lánc más ízületeinek, például a térdnek vagy a gerincnek a patomechanikáját, szintén irányítja a rehabilitációs szempontokat.

Ezen igények kielégítése érdekében ez a tanulmány értékelte a GTPS prevalenciáját az alsó végtag fájdalmaira panaszkodó közösségi alapú populációban és azt, hogy a GTPS 4 állítólagos kockázati tényezővel társult-e: (1) ipsilaterális ITB fájdalom, (2) térd OA, (3) ) elhízás és (4) LBP. Másodlagos cél annak meghatározása volt, hogy a csípő belső rotációs ROM-ja, vagy a fizikai aktivitás és a fizikai teljesítmény szintje korlátozott-e a GTPS-ben szenvedő felnőtteknél.

MÓD

Résztvevők

A Multicentrikus Osteoarthritis (MOST) tanulmány egy olyan longitudinális vizsgálat, amely 50 és 79 év közötti olyan személyekről szól, akiknél magas a tüneti térd OA kialakulásának kockázata, vagy akiknek már volt térd OA. Az alanyok a közösségből származnak. Noha a MOST vizsgálat célja az incidens és a progresszív térd OA kockázati tényezőinek felmérése, a GTPS diagnózisra és a kapcsolódó jellemzőkre vonatkozó szabványosított adatok rendelkezésre állása egy nagy közösségi alapú mintában hasznos elemzési erőforrássá teszi. Ez a jelentés a MOST vizsgálat kiindulási vizsgálatának adatait használja fel, amelyben az alanyok mozgásszervi vizsgálaton estek át. Az intézményi felülvizsgálati testület jóváhagyását minden egyes nyomozó intézményében megszerezték, mielőtt a toborzási és kutatási protokollokat megkezdték.

A tantárgyfelvételt a MOST tanulmányi munkatársai végezték, akik tömeges postázással, valamint nyomtatott hirdetések útján keresték meg az 50 és 79 év közötti felnőtteket a 2 klinikai helyszínt körülvevő megyékben. Az érdeklődést jelző potenciális alanyokat ezután telefonon keresték meg szűrés céljából. Az alanyokat akkor vették fel, ha kórtörténetében térdfájdalom, sérülés vagy műtét volt, vagy túlsúlyosak voltak. A kizárási kritériumok között szerepelt a kétoldali térdprotézis, a rák vagy a reumatológiai betegség.

A demográfiai változásokat és a térdfájdalom, a csípőfájdalom és az LBP jelentését telefonon és a klinikán beadott kérdőívek segítségével értékelték. A kiindulási MOST látogatáson 1786 alany részhalmaza fizikális vizsgálaton esett át, akik a fájdalomdiagramon az elmúlt hónap legtöbb napján mindkét csípő laterális oldalán elhelyezkedő „fájdalmat, fájást vagy merevséget” mutattak. A csípőprotézissel rendelkező alanyokat kizárták a fizikális vizsgálatból. Ezt a fizikai vizsgálatot arra használtuk, hogy információkat szerezzünk a nagyobb trochanter érzékenységéről. Azokat az alanyokat, akik nem jeleztek laterális csípőfájdalmat, úgy ítélték meg, hogy nem rendelkeznek GTPS-sel.

Fizikális vizsgálat

A GTPS-t fizikális vizsgálat érzékenységének határoztuk meg általános tapintási myofascialis érzékenység hiányában. A vizsgáztatók egy Chatillon CMD 10-1 dolorimétert használtak az ujjnyomás 17, 18–1,4 és 3,0 kg nyomásának kalibrálásához, mielőtt az alanyok nagyobb trochantereit tapintották volna meg. A vizsgáztatók azt kérdezték az alanyoktól, hogy „ez gyengéd vagy fájdalmas”, miközben 1,4–3,0 kg hüvelykujjhegy-nyomást gyakoroltak az egyes nagyobb trochanterek oldal- és hátsó aspektusaira úgy, hogy az alany oldalsó decubitus helyzetben van. 2 A kérdésre adott pozitív válasz a nagyobb trochanter régió gyengédsége volt. Az általános myofascialis érzékenységet ugyanannak a kérdésnek az igenlő válasza határozta meg, amikor 1,4 kg nyomást gyakoroltak a puha szövetre 2 cm-re a térd mediális ízületi vonalához közel, valamint a következő pontok közül legalább kettőben: bal és jobb oldali proximalis a trapéz, valamint a bal és a jobb oldali extenzor tömege közvetlenül a könyök laterális epicondylájától disztális.

Az ITB érzékenységét szintén megerősítő válaszként határozták meg, hogy „vajon gyengéd-e vagy fájdalmas-e”, amikor hüvelykujjával 1,4 kg nyomást gyakorolunk az egyes ITB-kre, amelyek csak a laterális femorális condylus közelében vannak, és az alany oldalsó decubitus helyzetben van. Mindegyik csípő belső rotációját semleges helyzetből, 25,4 cm-es (10 hüvelykes) hosszú karú goniométerrel mértük, 1 ° pontossággal mérve, az alanyokat a vizsgálati asztal szélén ülve csípő és térd 90 ° -ra hajlott. Valamennyi tantárgyat standardizált, írásos protokoll alkalmazásával vizsgáltuk, rendszeres megbízhatósági ellenőrzéssel, hogy biztosítsák a helyszínek és a vizsgáztatók közötti összhangot.

Az LBP-t úgy határozták meg, hogy „a hátfájás zavarta legtöbbször vagy egész idő alatt” az elmúlt 30 napban. Az alanyoktól azt is megkérdezték, hogy "Az elmúlt 30 napban korlátozták-e tevékenységeiket hátfájás miatt?"

A térd OA értékelésének radiográfiai protokollját a MOST vizsgálatban korábban leírták. A térd OA-t legalább 1 határozott osteophytaként határozták meg, amely normál képméretnél látható a posteroanterior térd röntgenfelvételeken. 19.

A BMI-t négyzetmagasságonként (kilogrammban) számoltuk, az elhízást pedig 30 kg/m 2 vagy magasabb BMI-ként határoztuk meg. Az alanyokat arra ösztönözték, hogy ürítsék ki hólyagjukat és belüket, ürítsék ki a zsebüket, és vegyék le az ékszereket, mielőtt papírnadrággal és inggel lépnének a mérlegre. A súlyt szabványos orvosi sugármérleggel mértük, a tanúsított vizsgabiztos az alany mögött állt és írásos protokollt követve. A súlyt közvetlenül a mérés után 0,1 kg pontossággal rögzítettük. A skálát havonta kalibrálták 50 kg-os tömeggel a pontosság érdekében, valamint 5-, 10-, 15- és 20 kg-os súlyokkal a linearitás kalibrálásához. Ezenkívül a skálát évente kalibrálta a helyi Súly- és Mértékügyi Osztály.

A magasságot falra szerelt Harpenden b stadiométerrel mértük, és írásos protokollt követtünk. Az alanyok cipő nélkül (mezítláb vagy vékony harisnya nélkül) álltak, sarka és lapocka, fenekük volt, és mindkét sarok a Frankfort vízszintes síkban érte a fali lemezt. Szabványosított szkriptet és pozícionálási protokollt használtak a magasság mérésére teljes inspiráció mellett, 1 mm pontossággal. 0,5 kg-os lágy súlyt helyeztek a fejtámlára, hogy a mérés során a fejre gyakorolt nyomás szabványosuljon. A mérést kétszer megismételtük, és ha ezek több mint 3 mm-rel különböztek, akkor további 2 mérést hajtottak végre. A stadiométert naponta kalibrálták egy 600 mm-es rúddal.

Az aktivitási szintet az idősek fizikai aktivitási pontszámával (PASE) mértük. 20 A mozgásszervi funkciót a 20 méteres gyalogláshoz szükséges idő (másodpercben) mérték. A húsz méteres sétateszt (20MWT) megbízhatónak bizonyult, ha szabványosított módon, akadályoktól és zavaró tényezőktől mentes folyosón hajtják végre. A funkcionális mobilitást annak az időnek (másodpercben mértük) mértük, amely ahhoz szükséges, hogy egy személy ötször üljön le egy székből egy kar nélkül. 22.

Statisztikai módszerek

Az elemzésekhez SAS c-t használtunk. A fizikális vizsgálat szakaszban meghatározott GTPS diagnózist a végtagspecifikus elemzéseknél (jelen vannak vagy hiányoznak) dichotómként, a személyspecifikus elemzéseknél pedig a trichotomát (sem egyoldalúak, sem kétoldalúak). A BMI mint folyamatos mérés elemzése mellett a BMI számára egy trichotomikus kategorikus változót határoztak meg az Egészségügyi Világszervezet és az Országos Egészségügyi Intézet definícióinak felhasználásával (2). 23, 24 A kategorikus változókat frekvenciák, arányok és esélyhányadok (OR) felhasználásával összegeztük; 95% -os konfidencia intervallumokat (CI) számoltunk ki (nem, ITB fájdalom, térd OA, térd fájdalom, LBP). Az arányok összehasonlításához a Pearson khi-négyzet tesztet használtuk. Az életkor és a nem, a kovariánsok és az alany, mint ismételt tényező, végtag-specifikus GTPS státus regressziója (1) ITB fájdalom, (2) ipsilaterális térd OA és (3) kontralaterális térd OA esetén logisztikus regresszióval, általánosított becslési egyenletekkel a tantárgyon belüli korrelációhoz.

Az életkorhoz és nemhez igazodva a személyspecifikus GTPS státuszt regresszálták (1) a BMI-ként mint állandó változót, (2) a BMI kategóriában és (3) az LBP-nél, logisztikai regressziót alkalmazva általánosított becslési egyenletekkel az alanyon belüli korrelációhoz. Ezután felmértük a végtagspecifikus GTPS státusz és az egyes lehetséges kockázati tényezők közötti összefüggést, miközben egymáshoz, életkorhoz és nemhez igazodva többszörös logisztikai regressziót használtunk. A folyamatos változókat átlagokkal és standard eltérésekkel (SD) összegeztük, és az életkorcsoportok közötti összehasonlítását a Student t teszttel értékeltük. A személyspecifikus GTPS (1) fizikai aktivitásra, (2) széki emelkedési időre és (3) 20MWT időre gyakorolt hatását egyenként értékeltük, ezek mindegyikének személyspecifikus GTPS-re történő lineáris regressziójával. Ezeket a modelleket korhoz és nemhez igazították, és a legkisebb négyzet átlagokat becsülték a GTPS-sel rendelkező és anélküli csoportokra. A Scheffé eljárást többszörös összehasonlítási eljárásban alkalmazták. Ezeket az aktivitás- és funkcióelemzéseket megismételtük, kiegészítve az LBP-vel, a személyspecifikus térdfájdalommal és a BMI-vel. Valamennyi elemzéshez a szignifikancia szintet 0,05-re állítottuk be.

EREDMÉNYEK

A GTPS elterjedtsége

2954 alany összesen 5735 alsó végtagja volt alkalmas a GTPS elemzésére (1. ábra). Az alanyok átlagos életkora ± SD 62,4 ± 8,1 év volt, és 60,1% volt nő. Ezen alanyok közül 517-nek (17,6%) volt GTPS-je. Konkrétan 344-nél egyoldalú, további 173-nál pedig kétoldalú GTPS volt, prevalenciája 11,7% és 5,9% (1. táblázat). Az egyoldalú és kétoldalú GTPS előfordulása a nőknél 15,0% és 8,5%, a férfiaknál 6,6% és 1,9% volt. Összehasonlítva a GTPS-sel rendelkező és anélküli alanyokat, a nőknél a GTPS OR-ja 3,32 volt (95% CI, 2,63–4,19). Az életkor és a faj nem találták szignifikánsan összefüggést a GTPS státussal (lásd az 1. táblázatot).