Az azonnali tésztafogyasztás kardiometabolikus kockázati tényezőkhöz kapcsolódik a szöuli főiskolai hallgatók körében

A Sil Huh-ban

1 Szöuli Nemzeti Egyetem Orvosi Kutatóközpont, Szöul 03080, Korea.

azonnali

Hyesook Kim

2 Táplálkozástudományi és Élelmezésgazdálkodási Tanszék, Ewha Womans Egyetem, 52, Ewhayeodae-gil, Seodaemun-gu, Szöul 03760, Korea.

Hee Kyung Jo

3 Szöuli Nemzeti Egyetem Egészségügyi Szolgáltató Központ, Szöul 08826, Korea.

Chun Soo Lim

3 Szöuli Nemzeti Egyetem Egészségügyi Szolgáltató Központ, Szöul 08826, Korea.

Jong Seung Kim

3 Szöuli Nemzeti Egyetem Egészségügyi Szolgáltató Központ, Szöul 08826, Korea.

Soo Jin Kim

4 Egészségfejlesztési Központ, Chung-Ang Egyetemi Kórház, Szöul 06973, Korea.

Oran Kwon

2 Táplálkozástudományi és Élelmezésgazdálkodási Tanszék, Ewha Womans Egyetem, 52, Ewhayeodae-gil, Seodaemun-gu, Szöul 03760, Korea.

Bumjo Oh

5 Családorvosi Osztály, SMG - SNU Boramae Medical Center, 20, Boramae-ro 5-gil, Dongjak-gu, Szöul 07061, Korea.

Namsoo Chang

2 Táplálkozástudományi és Élelmezésgazdálkodási Tanszék, Ewha Womans Egyetem, 52, Ewhayeodae-gil, Seodaemun-gu, Szöul 03760, Korea.

Absztrakt

HÁTTÉR/CÉLOK

A közelmúltban beszámoltak arról, hogy a megnövekedett instant tésztafogyasztás pozitívan összefügg az elhízással és a kardiometabolikus szindrómával Dél-Koreában, ahol az egy főre jutó azonnali tésztafogyasztás világszerte a legmagasabb. Ennek a tanulmánynak a célja az azonnali tésztafogyasztás és a kardiometabolikus kockázati tényezők közötti összefüggés vizsgálata volt Szöulban.

TÁRGYAK/MÓDSZEREK

A vizsgálati alanyok 3397 főiskolai hallgatóból (1782 férfi, 1615 nő) álltak, akik 18-29 évesek voltak, és részt vettek egy egészségügyi ellenőrzésen. Az azonnali tésztafogyasztásról információt a résztvevők válaszaiból nyertük, hogy a kérdést megvizsgálták-e az instant tésztafogyasztás átlagos gyakorisága a felmérést megelőző 1 év során.

EREDMÉNYEK

Az életkor, testtömegindex, nem, családi jövedelem, az egészséggel kapcsolatos magatartás és a kardiometabolikus kockázat szempontjából fontos egyéb táplálkozási tényezők alapján kiigazított általános lineáris modellt alkalmazó statisztikai elemzés pozitív összefüggést mutatott az azonnali tésztafogyasztás gyakorisága és a plazma trigliceridszint között., diasztolés vérnyomás és éhomi vércukorszint minden alanynál. Az azonnali tésztafogyasztás legalacsonyabb gyakoriságú csoportjához (≤ 1/hó) képest a hipertrigliceridémia esélyaránya a ≥ 3/hét bevitelű csoportban 2,639 [95% konfidencia intervallum (CI), 1,393–5000] minden tantárgy esetében, míg a férfi és a női hallgatók esetében ez 2,149 (95% CI, 1,045–4,419) és 5,992 (95% CI, 1,859–21,824) volt. A diáklányokban a diasztolés vérnyomás is magasabb volt az instant tészta gyakoribb fogyasztói körében.

KÖVETKEZTETÉSEK

Eredményeink azt sugallják, hogy az instant tészta gyakori fogyasztása összefüggésbe hozható a megnövekedett kardiometabolikus kockázati tényezőkkel a látszólag egészséges, 18–29 éves főiskolai hallgatók körében.

BEVEZETÉS

Az instant tészta túlfogyasztása a közelmúltban különös figyelmet kapott, annak összefüggése miatt, hogy Dél-Koreában a felnőttek körében elhízással és kardiometabolikus szindrómával vannak összefüggésben [1]. A magas kalóriatartalom és a finomított szénhidrátok, zsírok és nátrium [2] magas koncentrációja az instant tésztában hozzájárul az anyagcsere-betegség fokozott kockázatához [1]. Számos ázsiai országban növekszik az instant tészta mint alapvető élelmiszer-fogyasztás [3], de Dél-Korea a világon az egy főre jutó azonnali tésztafogyasztásban (72,8 adag instant tészta évente) [4]. Egy nemrégiben készült felmérés [5] arról számolt be, hogy a főiskolai hallgatók gyakrabban fogyasztják az instant tésztát, mint a többi korcsoportban élő felnőttek, az iskolai helyiségekben az instant tészta elkészítésének kényelme miatt.

Különös figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy az egészségtelen táplálkozási szokásokkal rendelkező főiskolai hallgatók gyakran fogyasztanak metélt tésztát, és fokozottan ki lehet téve a negatív egészségügyi kockázatoknak, egy nemrégiben végzett felmérés miatt, amely a korai korai szív- és érrendszeri betegségek (CVD) halálának növekvő tendenciáját jelentette fiatal felnőttek körében 20–49 éves korban Koreában [6]. A növekvő kardiometabolikus kockázati tényezőkkel, mint például túlsúly vagy elhízás, magas vérnyomás, valamint a vér glükóz- és lipidszintjének emelkedése [7] növekvő kardiometabolikus kockázati tényezőkkel rendelkező fiatal felnőttek egy csoportjában növekvő tendencia figyelhető meg.

Számos kardiometabolikus kockázati tényezőről ismert, hogy az életmódbeli viselkedés módosítja az étrendet is. Az étrenddel kapcsolatos sok magatartás közül az azonnali ételek és/vagy a gyorséttermek elkerülése, valamint az alap- és feldolgozatlan ételek bevitelének növelése egyszerű, de sarkalatos stratégiának számít. Az egészséges életmód magatartásának, beleértve a helyes táplálkozási gyakorlatokat, kifejlesztése a fiatal felnőttek, például az egyetemisták körében, kulcsfontosságú az egészségfejlesztés és a betegségek megelőzése szempontjából mind egyéni, mind nemzeti szinten. A fiatal felnőttek körében a nemkívánatos étkezési szokások módosítása és a CVD kockázati tényezőinek csökkentése egyre fontosabb a CVD megelőzése szempontjából.

A legújabb tanulmányok, amelyek pozitív kapcsolatról számolnak be a koreai felnőttek körében az instant tészta, az elhízás és a kardiometabolikus szindróma között [1,8], az általános népességre összpontosítottak, beleértve az összes felnőtt korosztályt. Annak ellenére, hogy növekszik a koreai 20-30 év körüli felnőttek aránya, emelkedett metabolikus markerekkel, tudomásunk szerint egyetlen tanulmány sem vizsgálta korábban ezt a szövetséget, kifejezetten a fiatal felnőtteket, például az egyetemistákat célozva meg [9]. köztudottan az instant tészta leggyakoribb fogyasztói. Ezért a jelenlegi vizsgálatot az azonnali tésztafogyasztás és a kardiometabolikus kockázati tényezők közötti összefüggés vizsgálatára végezték a koreai fiatal egyetemisták körében.

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

Tanulmányi tárgyak

A koreai Szöulban található egyetem egészségügyi központjában hallgatói állapotfelmérést végeztek. Összesen 3481, 18-29 éves diák vett részt az egészség-ellenőrzési programban 2013.04.24–16.05.05. A 3481 alany közül 81 olyan diákot zártak ki az elemzésből, akik nem válaszoltak egy élelmiszer kérdőívre. Három másik hallgatót kizártak, mert krónikus rendellenességek, például magas vérnyomás, diszlipidémia vagy cukorbetegség kezelésében részesültek. Összesen 3397 alany (1782 férfi; 1615 nő) vonult be az elemzésbe. A vizsgálati protokollt a 2012. évi Szöuli Nemzeti Bioetikai Bizottság és a Szöuli Nemzeti Egyetemi Orvostudományi Főiskola/Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház 2013. évi intézményi felülvizsgálati testülete (C-1304-062-481 sz.) Hagyta jóvá. Minden személy megalapozott beleegyezést adott a vizsgálatban való részvételhez.

Általános jellemzők és azonnali tésztafogyasztás felmérése

Valamennyi diák elvégzett egy online felmérést, amely megállapította a demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezőket, valamint az egészséggel kapcsolatos magatartást, beleértve az életkorot, a testmagasságot, a testsúlyt, a családi jövedelmet, az alkoholfogyasztást, a dohányzási magatartást és a fizikai aktivitást. A családi havi jövedelmet 4000 USD-ba sorolták. Az alkoholfogyasztást nem ivók, mérsékelten fogyasztók kategóriába sorolták [heti alkoholfogyasztás 14 ital (férfi) vagy> 7 ital (nőstény)]. A dohányzási magatartást nem dohányzóknak, volt dohányzóknak vagy jelenlegi dohányzóknak sorolták a jelenlegi dohányzási állapot függvényében. A fizikai aktivitás besorolása rendkívül aktív volt (1500 MET-perc/hét, minden> 3 nap/hét gyakorolt ​​megerőltető fizikai aktivitás vagy 3000 MET-perc/hét, minden napi végzett tevékenység esetén), közepesen aktív (intenzív fizikai aktivitás> 20-ig perc/hét vagy közepes aktivitás vagy gyaloglás 5 naponta/hét> 30 perc/nap), vagy nincs fizikai aktivitás/inaktív (mérsékelt fizikai aktivitás alatt).

Az azonnali tésztafogyasztásról információt a résztvevők válaszaiból nyertük, hogy a kérdést megvizsgálták-e az instant tésztafogyasztás átlagos gyakorisága a felmérést megelőző 1 év során. A kérdőív az instant tészta mellett számos lehetséges kardiometabolikus kockázat szempontjából fontos jelöltet sorolt ​​fel (gyümölcsök [1,10], zöldségek [1,10], tej és tejtermékek [11], magas zsírtartalmú halak [1,12], magas) -zsír és feldolgozott hús [1,13], édesség és cukrászda [1,14], valamint szénsavas italok [1,15]), amelyet kilenc gyakorisági kategóriába soroltak: alig eszel, havonta egyszer, 2-3 alkalommal/hónap, 1-2 alkalommal/hét, 3-4 alkalommal/hét, 5-6 alkalommal/hét, egyszer/nap, kétszer/nap és 3-szor/nap. Ezek az élelmiszercsoportok gyümölcsök, zöldségek (a Kimchi kivételével), tej és tejtermékek (joghurt/sajt stb.), Magas zsírtartalmú halak (makréla/szardínia/tonhal/hering/lazac stb.), Magas zsírtartalmú és feldolgozott húsok voltak (friss szalonna/marhahús borda/szénen sült hús/pacal/sonka/kolbász/szalonna), instant tészta/csésze tészta, édesség és cukrászda (sütemények/süti/pite/cukorka/csokoládé) és szénsavas italok (koksz/sprite/puha italok/gyümölcsízű italok, a 100% -os gyümölcslé kivételével). Ebben a tanulmányban ezeknek az élelmiszereknek, valamint az instant tésztának a fogyasztását gyakoriság szerint 4 kategóriába sorolták (≤ 1 alkalom/hó, 2-3 alkalommal/hónap, 1-2 alkalommal/hét és ≥ 3-szor/hét). terjesztés.

Antropometriai és klinikai vizsgálat