Ne Phytoestrogens

Sok növény olyan vegyi anyagokat állít elő, amelyek utánozzák vagy kölcsönhatásba lépnek az állatok hormonjaival. Legalább 20 ilyen fitohormont azonosítottak legalább 300 növényben, több mint 16 különböző növénycsaládból (Barrett 1996; Colborn és mtsai 1996). Az ösztrogén-szerű fitoösztrogének a fitokémiai anyagok közül a legjobban tanulmányozottak. A fitoösztrogének általában gyengébbek, mint az emberekben és állatokban található természetes ösztrogén hormonok (például ösztradiol), vagy a fogamzásgátló tablettákban és más gyógyszerekben alkalmazott nagyon erős szintetikus ösztrogének (Jefferson et al. 2002a).

FELIRAT: Sok gyümölcs és zöldség tartalmaz fitoösztrogént. HITEL: Wikimedia

A fitoösztrogéneknek való kitettség főleg étrenden keresztül történik. Az ösztrogén növényi vegyületek széles körben elterjedtek az élelmiszerekben, beleértve a gyógynövényeket és fűszereket (fokhagyma, petrezselyem), a szemeket (szójabab, búza, rizs), zöldségeket (bab, sárgarépa, burgonya), gyümölcsöket (datolya, gránátalma, cseresznye, alma) és italokban. (kávé). A két legtöbbet vizsgált fitoösztrogén csoport a lignánok és az izoflavonok. A lignánok a teljes kiőrlésű gabonákban, rostokban, lenmagokban, valamint sok gyümölcsben és zöldségben található vegyületek bélben történő mikrobiális lebontásának termékei. Az enterodiol és az enterolakton példák a lignánokra. Az izoflavonok, például a genistein és a daidzein a szójababban és más hüvelyesekben fordulnak elő.

Mivel a tudósok fitoösztrogéneket találtak az emberi vizeletben és vérmintákban, tudjuk, hogy ezek a vegyületek felszívódhatnak a testünkben. Valójában a fitoösztrogének egyike a több sorsnak az elfogyasztása után: kiválasztódhatnak; felszívódhatnak testünkbe; vagy más vegyületekre bonthatók, amelyek szintén hatásos fitoösztrogének lehetnek.

Naponta nagyon változatos fitoösztrogéneknek vagyunk kitéve. Míg a vegetáriánus étrendet fogyasztó felnőttek vagy a fitoösztrogént tartalmazó étrend-kiegészítőket szedők magas expozícióval rendelkeznek, addig a szójaalapú tápszert fogyasztó csecsemők messze a legmagasabb expozíciós szinttel rendelkeznek. A legtöbb esetben a szója tápszer az egyetlen táplálékforrás ezeknek a csecsemőknek életük első hónapjaiban. A csecsemők tehát tízszer nagyobb fitoösztrogéneknek vannak kitéve, mint a felnőtt vegetáriánusok.

FELIRAT: A növényi vegyületek, mint például a szójababban és más hüvelyesekben található izoflavonok, egészségügyi előnyökkel és kockázatokkal járhatnak. HITEL: Wikimedia

Az Egyesült Államok legújabb becslései szerint a csecsemők több mint 15 százaléka kap szója tápszert. Az Egyesült Államokban a szójakészítmény könnyen kapható „vény nélkül”. Az európai országokban azonban csak receptre kapható. Az izoflavonok genisteinje és a daidzein két fitoösztrogén, amelyek nagyon magas szinten találhatók meg a szója tápszerében.

Jelenleg eltérő vélemények vannak a fitoösztrogének egészségben betöltött szerepéről. Felnőttek számára, ha a hétköznapi étrend részeként fogyasztják, a fitoösztrogéneket biztonságosnak és esetleg előnyösnek tekintik. A rákos megbetegedések különböző országokban végzett egyes tanulmányai arra utalnak, hogy a fitoösztrogének segíthetnek megvédeni bizonyos rákos megbetegedéseket (emlő, méh és prosztata). Az azonban még mindig nem világos, hogy ez a jótékony hatás az étrendben lévő fitoösztrogének megnövekedett mennyiségének vagy az étrend ebből adódó alacsony zsírtartalmának köszönhető-e. Az étrendi fitoösztrogén-kiegészítők hasonló jótékony hatásait nem dokumentálták. Éppen ellenkezőleg, a nagyon magas fitoösztrogének fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet. Laboratóriumi és haszonállatokkal végzett vizsgálatok, valamint a magas fitoösztrogénben gazdag növényeket fogyasztó vadon élő állatok dokumentált reprodukciós problémákat mutattak.

Lehetséges egészségügyi előnyök

A legújabb kutatások segíthetnek azonosítani a lehetséges egészségügyi előnyöket, és rávilágíthatnak arra, hogy a növényi vegyületek miként védhetnek bizonyos betegségeket. A fitoösztrogének a rák megelőzésére, valamint a menopauza tüneteinek és az oszteoporózis kezelésére javasoltak (Adlercreutz és Mazur 1997; Messina et al. 2002).

FELIRAT: A szójabab és más hüvelyesek tartalmazzák az ösztrogénszerű genisteint. (kattintson a képre a PubChem összetett összefoglalóhoz). HITEL: PubChem, Országos Orvostudományi Könyvtár

Laboratóriumi állatkísérletek, valamint az ázsiai és a nyugati emberi populációk összehasonlítása azt sugallja, hogy az étrendnek nagy szerepe van az ilyen típusú egészségügyi problémákban. Az ázsiai populációk általában nagy mennyiségben fogyasztanak szójatermékeket a nyugati populációkhoz képest. Egy tanulmány megállapította, hogy az ázsiai populációknál alacsonyabb a hormonfüggő rákos megbetegedések (emlő, endometrium), és alacsonyabb a menopauzás tünetek és az oszteoporózis előfordulása, mint a nyugatiaknál. A nyugati országokban élő ázsiai bevándorlóknak is megnő a kockázata ezeknek a betegségeknek, mivel étrendjüket „nyugatosítják”, hogy több fehérjét és zsírt tartalmazzanak, valamint csökkentsék rost- és szójabevitelüket (Kao és P'Eng F 1995).

Más tanulmányok azt is sugallják, hogy a fitoösztrogének hosszú távú védelmet nyújthatnak egyes rákos megbetegedésekkel szemben, beleértve az emlőt, a vastagbelet, a prosztatát, a májat és a leukémiát. Egyes állatkísérletek szerint a felnőtt étrend részeként elfogyasztott fitoösztrogének (főleg a szójaalapú termékekben találhatók) megvédhetnek egyes ráktípusok ellen, sőt gátolhatják a daganatok növekedését. Egy másik állatkísérlet megállapította, hogy a fiatal patkányok genisteinnel (szója-izoflavonnal) injektálva, majd később az életben később rákot okozó ágensnek kitéve, kevesebb emlődaganatot fejlesztettek ki, és tovább vártak, míg kifejlődtek, mint a nem kitett patkányok (Lamartiniere et al. 1998 . Egy másik tanulmány arról számolt be, hogy a szójaalapú anyatej-helyettesítő tápszerrel rendelkező csecsemők az élet későbbi szakaszaiban javították a koleszterinszintézis sebességét (Setchell és mtsai 1997). Ez a tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy a fitoösztrogének bioaktívak, és a szója anyatej-helyettesítő tápszerekben található szinteken is hatással lehetnek az emberre.

E lehetséges előnyök megszerzése nem csupán szójatermékek elfogyasztásával járhat. Az ázsiaiak például évezredek óta fogyasztják ezeket a vegyületeket, és evolúciós adaptációik lehetnek, amelyek lehetővé teszik számukra a fitoösztrogének előnyére való felhasználását. Egyes növényi és szójatermékek egyéb lehetséges rákellenes anyagokat (például proteáz-inhibitorokat és antioxidánsokat) tartalmaznak, amelyek felelősek lehetnek a javasolt egészségügyi előnyökért (Makela et al. 1995).

A fitoösztrogének egészségügyi hatásainak értékelése nehéz és számos tényezőtől függ, beleértve az elfogyasztott fitoösztrogének fajtáját és adagját (mennyiségét), valamint a személy életkorát, nemét és egészségi állapotát.

Például azok az ételek, amelyek a csecsemő fejlődése során zavarják az endokrin üzenetküldő központokat, segíthetnek a felnőttek mell- és prosztatarák elleni védelmében. Miért? Meggyőző bizonyíték van arra, hogy a természetes ösztrogéneknek, például az ösztradiolnak az egész életen át tartó expozíciója növeli bizonyos típusú rákok, például a méhrák kockázatát. A fitoösztrogének segíthetnek csökkenteni ezt a kockázatot, mert csökkenthetik az ember életében a természetes ösztrogéneknek való kitettséget azáltal, hogy versengenek az ösztrogén receptor helyekért, vagy megváltoztatják a természetes ösztrogének lebontásának módját. Lehetséges, hogy ezek az endokrin interferenciák csökkenthetik az ember természetes ösztrogéneknek való kitettségét, ezáltal csökkentve a rák kockázatát az úgynevezett célszövetekben, főleg reproduktív szervekben, amelyek reagálnak a nemi hormon jelekre.

Lehetséges egészségügyi kockázatok

Ami az egészségre gyakorolt káros hatásokat illeti, a fitoösztrogénekkel kapcsolatos legvalószínűbb kockázatok a meddőséggel és a fejlődési problémákkal foglalkoznak. Az emberek a növényeket gyógyászati és fogamzásgátló célokra alkalmazták eonok céljából. A mai elemzések szerint számos növény történelmileg megjegyezte, hogy képes megakadályozni a terhességet vagy vetélést okozni, fitoösztrogéneket és más hormonálisan aktív anyagokat tartalmaz. Például Kr. E. Negyedik században Hippokratész megjegyezte, hogy a vadrépa (ma Anne királyné csipkéjének nevezik) megakadályozza a terhességet (Riddle 1991). Magjai - tudjuk, hogy - olyan vegyszert tartalmaznak, amely blokkolja a progeszteront, egy olyan hormont, amely a terhesség kialakulásához és fenntartásához szükséges.

A bizonyos fitoösztrogénekben gazdag étrend szintén hátrányosan befolyásolja a kísérleti és háziállatok termékenységét. Például a száraz, nyári füvek fitoösztrogénjei csökkentették az utódok számát a kaliforniai fürj (Leopold et al. 1976) és a szarvas egerek (Berger és mtsai 1977) vad populációiban.

FELVÉTEL: A fitoösztrogénben gazdag étrendet fogyasztó állatok, például a kizárólag lóherén legeltetett juhok meddőségi és szaporodási problémákat tapasztalhatnak. HITEL: Needpix

Az ausztrál juhok reprodukciós problémáktól és meddőségtől szenvedtek, miután legelőkön legeltettek a Trifolium subterraneum fitoösztrogént tartalmazó lóherével (Bennetts és Underwood 1951). Két fitoösztrogént, az equolt és a kumestrolt azonosították bűnösként. A fogságban lévő gepárdok egy csoportja meddőséget tapasztalt szójaban gazdag étrend mellett (Setchell et al. 1987). Amikor a szóját kukoricával helyettesítették, termékenységük helyreállt.

Ezenkívül a fitoösztrogének befolyásolhatják a fejlődést és kiválthatják az egész életen át tartó hatásokat. A több fitoösztrogénnek, köztük a kumestrolnak és a genisteinnek a születés előtt vagy közvetlenül utána kitett egereknek és patkányoknak az élet későbbi szakaszaiban káros reproduktív funkció alakul ki. A vizsgálatok a petefészek fejlődésének megváltozásáról, az ösztrus ciklusok megváltoztatásáról, az ovuláció problémáiról és a szubfertilitásáról (kevesebb terhesség; kevesebb kölyök egy alomra), valamint a meddőségről (Delclos és mtsai 2001; Jefferson és mtsai 2002b, 2005, 2006; Kouki és mtsai. 2003; Nagao és mtsai 2001; Nikaido és mtsai 2004; Whitten és mtsai 1993). Más patkányvizsgálatok szerint a genistein fejlődési expozíciója megváltoztatja az agyalapi mirigy válaszait, amelyek hozzájárulnak az ovulációs problémákhoz (Faber és Hughes 1993; Levy és mtsai 1995). Az emlőmirigy megváltozott differenciálódásáról, amely fokozott rákkockázathoz vezet, szintén beszámolnak a genistein fejlődési expozícióját követően (Hilakivi-Clarke et al. 1999). Ezen túlmenően a közvetlenül a születés után genisteinnel kezelt egereknél a későbbi életkorban megnőtt a méhrák előfordulása (Newbold et al. 2001).

Egyes kutatókat leginkább a meg nem született magzatok és a csecsemők magas fitoösztrogéneknek való kitettsége aggaszt, mivel a fejlődést erősen ellenőrzik az endokrin rendszer hormonjai. Az emberi epidemiológiai vizsgálatok dokumentálják a genistein káros hatásait. Egy tanulmány kimutatta, hogy a terhesség alatt vegetáriánus étrendet fogyasztó nőknél hím utódok vannak, akiknél a hypospadia előfordulási gyakorisága megnő, valószínűleg a szója izoflavonjainak magas anyai szintje miatt (North and Golding 2000).

FELVÉTEL: A magzatok és a csecsemők fejlődését fenyegeti a legnagyobb a hormonszintű növényi vegyületek magas szintjének való kitettség. HITEL: Pixnio

Más tanulmányok azt mutatják, hogy fiatal felnőtt férfiak és nők szójaalapú tápszerrel táplálkoznak, mivel a csecsemőknél fokozottabban használják az allergiás gyógyszereket, a nőknél pedig hosszabb a menstruációs vérzés és nagyobb a kényelmetlenség a menstruációs ciklus alatt, mint a tehénalapú tápszerrel etetett társaiknál (Goldman et al. 2001; Strom et al., 2001). Ez figyelemre méltó, figyelembe véve a vizsgálat kis mintaméretét (268 nő a tehénalapú tápszercsoportban és 128 nő a szójaalapú tápszercsoportban). Ezért a genistein fejlődésének való kitettség káros hatásai továbbra is különös aggodalomra adnak okot.

A fitoösztrogének hormonként viselkednek, bár általában kevésbé hatékonyak. Mint minden hormon, a túl sok vagy a kevés is megváltoztathatja a hormonfüggő szöveti funkciókat. Bármely hormon túl sok bevitele nem biztos, hogy jó embernek vagy állatnak. Hasonlóképpen, túl sok fitoösztrogén, rossz időben, káros egészségügyi hatásokat okozhat. Az ismert kísérleti állatkísérletek segíthetnek a biztonságos étrendi szintek meghatározásában, valamint a fitoösztrogénekkel kapcsolatos lehetséges reproduktív és fejlődési kockázatok tisztázásában.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy a növények fitoösztrogéneket hoznak létre, mint védekező mechanizmust a növényevő állatok ragadozásának megakadályozására vagy korlátozására (Ehrlich és Raven 1964; Guillette et al. 1995; Hughes 1988). Ahelyett, hogy bogáncsokkal vagy tövisekkel védekeznének, vagy rossz ízük lenne, ezek a növények olyan vegyszereket használnak, amelyek befolyásolják a ragadozó állat termékenységét.

Bár az ösztrogént utánzó vegyületek védelemre való felhasználása messzire nyúlik, evolúciós álláspontból van értelme. Számos valós példa alátámasztja azt az elméletet, miszerint a növények és állatok az idő múlásával együtt, vagy együtt fejlődnek.

A magyarázat körülbelül így szól: a ragadozás elkerülése érdekében a növények olyan vegyületeket (fitoösztrogének) termelnek, amelyek korlátozzák a növényevők szaporodását. Így a ragadozó populációja csökken, és több növény virágozhat.

De ne feledje, hogy a genetikai különbségek miatt egy adott faj nem minden faja vagy egyede reagál a fitoösztrogénekre ugyanúgy. Míg egyes növényevők termékenységi problémákat mutathatnak, mások rezisztenciát szerezhetnek - például egyes rovarok ellenállnak a peszticideknek, egyes baktériumok pedig túlélik az antibiotikumokat. Hasonlóképpen, egyes emberek hajlamosabbak lehetnek a fitoösztrogének előnyeire és kockázataira, mint mások.

A gyógynövények, növények és egyéb termékek webhelyéről. Emlékmű Sloan-Kettering Rákközpontban. Elérhető: http://www.mskcc.org/mskcc/html/11570.cfm

Az élelmiszerek izoflavon tartalmát tartalmazó adatbázis. Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium és az Iowa Állami Egyetem. Elérhető: https://data.nal.usda.gov/dataset/usda-database-isoflavone-content-selected-foods-release-20