Növekedés, elhízás és szívszerkezetek a kisgyermekkorban

Az R generációs vizsgálati csoportból (LLdJ, VWVJ) és a gyermekgyógyászati osztályokból (LLdJ, LvO-G., WAH, VWVJ), az epidemiológia (LLdJ, AH, VWVJ), a biostatisztika (SPW), valamint a szülészet és nőgyógyászat (EAPS), Erasmus Orvosi Központ, Rotterdam, Hollandia.

Ön a cikk legfrissebb verzióját nézi. Előző verziók:

Absztrakt

Mód

Tervezés és tanulmányi népesség

A szív eredményei

A 2D M-módú és a Doppler-echokardiográfiai méréseket ATL-Philips Model HDI 5000 (Seattle, WA) berendezéssel végeztük 1,5, 6 és 24 hónapos korban. Összesen a mérések 86% -át egyetlen echokardiográfus végezte. A többi mérést 2 másik echokardiográfus végezte. Az echokardiográfusokat gyermekkardiológus felügyelte. Az echokardiográfiai méréseket sikeresen elvégezték a vizsgált gyermekek 90% -ában, 92% -ában és 85% -ában 1,5, 6 és 24 hónaposan. A hiányzó echokardiogramokat főleg a sírásnak vagy a berendezés vagy az echokardiográfus hiányának tulajdonították. A bal pitvarátmérőt, az aorta gyökérátmérőt, az interventricularis végdiasztolés septum vastagságát, a bal kamrai végdiasztolés átmérőt a bal kamra végdiasztolés térfogatának, a bal kamrai végdiasztolés hátsó falvastagságának és a rövidülő frakciónak a mértékét, valamint a bal kamrai tömegét a korábban leírtak szerint számítottuk. 19.

Kovariátusok

A terhességi kort a magzati ultrahang állapította meg. 20 A születés dátumát, a csecsemő nemét és a születési súlyát a szülésznői és kórházi nyilvántartásokból szerezték be. Az anyák életkoráról, a terhesség előtti súlyról, az paritásról és a terhesség alatti dohányzási szokásokról kérdőívek segítségével tájékozódtak. Az anya magasságát cipő és nehéz ruházat nélkül mérték a terhesség első trimeszterében. A társadalmi-gazdasági státuszt a Hollandia statisztikai osztályozása szerint a legmagasabb végzettségűként határozták meg. 21 A szoptatással kapcsolatos információkat postnatalis kérdőívek és orvosi táblázatok gyűjtötték össze.

Statisztikai módszerek

A gyermek antropometriájának összefüggéseit az ismételten mért szívszerkezetekkel és a frakcionális rövidüléssel 1,5, 6 és 24 hónapos korban értékelték először regresszióanalízissel az ismételt mérésekhez a SAS Proc Mixed moduljával. A gyermek antropometriájának és a testösszetételnek a különböző korú szívszerkezetekkel való összefüggéseinek hatásbecsléseinek összehasonlításához az összes mérést SDS-vé alakítottuk át. A legjobban illeszkedő modelleket konstruáltuk, és a modellek az alábbiak szerint írhatók fel: szíveredmény = β0 + β1 × antropometriai mérés + β2 × gyermek életkora + β3 × antropometriai mérés × gyermek életkora + további változókra vonatkozó kifejezések.

Ezekben a modellekben a „β0 + β1 × antropometriai mérés” tükrözi a metszést, a „β2 × gyermek életkora” a szívszerkezetek SDS-jében bekövetkezett változás és a heti frakcionális rövidülés meredekségét. A „β3 × antropometriai mérés × gyermek életkor” kifejezés a szívstruktúrák SDS-jében bekövetkezett változás és a heti frakcionális rövidülés különbségét tükrözi az antropometria növekedésével.

Ezt követően több lineáris regressziós modellt hajtottunk végre a vérnyomás 24 hónapos kori szívszerkezetekkel való összefüggéseinek, valamint az antropometria és a testösszetétel 1,5 és 24 hónap közötti változásának tanulmányozására a szívszerkezetekkel éves korban. 24 hónapig, és a szív struktúrájának változásával az 1,5-24 hónapos időszakban. Ugyanezeket a modelleket alkalmaztuk a normális testsúlyú, túlsúlyos és elhízott gyermekek kardiális struktúráinak és frakcionális rövidülésének különbségeinek felmérésére. A normál testsúlyú gyermekek kategóriáját vettük referenciaként. Az összes elemzést kiigazítottuk a gyermek neme, terhességi kora, születési súlya, szoptatási állapota, valamint az anya magassága, súlya, paritása, iskolai végzettsége és a terhesség alatti dohányzási szokások szempontjából. A több lineáris regressziós modellt a gyermek életkorához mérten és a növekedési sebességgel végzett elemzéseken felül kiigazítottuk, mivel a determinánsokat a mérések közötti idő függvényében kiegészítettük. Az összes elemzésnél a hiányzó értékeket a folytonos változók átlagával vagy a kategoriális változók egy további kategóriájával számoltuk.

A statisztikai elemzéseket a SAS 9.2-es verziójával (SAS for Windows 9.2-es verzió; SAS Institute, Cary, NC) végeztük, beleértve a kiegyensúlyozatlan ismételt mérésekhez a Proc Mixed modult és a Windows 17.0 verziójú Társadalomtudományi Statisztikai Csomagot (SPSS Inc, Chicago, IL).

Eredmények

Tárgyjellemzők

Az anya és a gyermek jellemzőit az 1. táblázat mutatja. Az átlagos medián terhességi életkor 40,3 hét volt (95% -os tartomány: 35,8–42,4 hét), átlagos születési súlya 3510 g (SD: 543 g). Az összes szívmérés leírását az online adat-kiegészítés tartalmazza (lásd az S1 táblázatot). Összességében a fiúknak minden korban nagyobb volt az aorta gyökérátmérője és a bal kamrai tömege. A 701 gyermek közül, akik 24 hónapos korukban sikeresek voltak echokardiográfiás vizsgálatokon, 53 túlsúlyos (8,0%), 5 pedig elhízott (0,7%).

Asztal 1. Tárgyjellemzők

Az értékek átlagot (SD), mediánokat (95% tartomány) vagy számokat jelentenek (%).

Normális növekedési variáció és szívszerkezetek

A 2. táblázat a gyermek antropometriájának és a testösszetételnek az ismételten mért bal szívszerkezetek és a frakcionális rövidülés összefüggéseinek regressziós együtthatóit mutatja be 24 hónapos korig. A magasság, a súly, a BMI és a BSA pozitív kapcsolatban állt a bal kamrai diasztolés átmérővel és a bal kamra tömegével (mind P értékek

2. táblázat. A gyermeknövekedési jellemzők társulása a szívszerkezettel és a frakcionált rövidüléssel 24 hónapos korig

Az értékek a regressziós együtthatók (95% CI), és tükrözik a bal szívszerkezet SDS-jének különbségét és a gyermek antropometriájának és testösszetételének SDS-re eső frakcionális rövidülését az ismételt mértékű regressziós modellek alapján. A modelleket a gyermek neméhez, a terhességi korhoz, a születési súlyhoz, a szoptatáshoz, a látogatás korához, az anya magasságához és testtömegéhez, a paritáshoz, az iskolai végzettséghez és a dohányzási szokásokhoz igazítják.

* P † P ‡ Az SBP és a DBP regressziós együtthatói több lineáris regressziós modellen alapulnak.

A 3. táblázat azt mutatja, hogy az 1,5 és 24 hónapos kor közötti magasság-, súly- és BSA-növekedés pozitív kapcsolatban állt a bal pitvarátmérővel, az aorta gyökérátmérővel, a bal kamrai tömeggel és a bal kamrai diasztolés átmérővel 24 hónapos korban. A BSA növekedése volt a legerősebb meghatározó: 0,17 SDS (95% CI: 0,07–0,27), 0,33 SDS (95% CI: 0,24–0,42), 0,35 SDS (95% CI: 0,25–0,44) és 0,26 SDS ( 95% CI: 0,16–0,35) a bal pitvari átmérő, a bal kamra diasztolés átmérője, a bal kamra tömege és az aorta gyökér átmérőjének változása, a BSA SDS változásánként. A nagyobb súlygyarapodás és a BSA növekedése általában a szív növekedésével függ össze, különösen a bal kamrai tömeggel, míg az 1,5 és 24 hónap közötti magassággyarapodás erős összefüggést mutatott az aorta gyökérátmérő növekedési sebességével (S2. Táblázat). A növekedési jellemzők és a szívszerkezetek közötti összefüggések 24 hónapos becsléseinek hatását a vérnyomás-kiigazítás nem befolyásolta érdemben (az adatokat nem közöljük).

3. táblázat. A gyermeknövekedés társulása 1,5 hónapos és 24 hónapos kor között bal szívszerkezettel és frakcionált rövidüléssel 24 hónapos korban

Az értékek regressziós együtthatók (95% CI), és tükrözik a bal szívszerkezet SDS változását és a gyermek antropometriájának és a testösszetétel növekedésének SDS változásonkénti frakcionális rövidülését. A modelleket a gyermek neméhez, terhességi korához, születési súlyához, szoptatási állapotához, a 24 hónapos látogatás korához, a mérési pillanatok közötti időhöz, az anya magasságához és testtömegéhez, a paritáshoz, az iskolai végzettséghez és a terhesség alatti dohányzási szokásokhoz igazítják.

* P † P

Ábra. A bal szívszerkezetek és a frakcionális rövidülés normál, túlsúlyos és elhízott gyermekeknél 24 hónapos korban. Az ábra bemutatja a túlsúlyos és elhízott gyermekek közötti szívstruktúra SDS különbségét a referencia csoporthoz (normál testsúly) képest. Kiigazításokat végeztek a gyermek neme, terhességi kora, születési súlya, szoptatási állapota, látogatási kora, valamint az anya magassága és testtömege, paritás, iskolai végzettség és terhesség alatti dohányzási szokások tekintetében.

Vita

Ebben a populációalapú prospektív kohorszvizsgálatban a súly, a magasság, a BMI és a BSA pozitív összefüggéseit figyelték meg a bal pitvarátmérővel, az aorta gyökérátmérővel, a bal kamrai diasztolés átmérővel és a bal kamrai tömeggel az élet első 2 évében. Ez a tanulmány továbbá bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a túlsúly és az elhízás már kisgyermekkorban is befolyásolja a szív méretét.

Erősségek és korlátozások

Növekedés és szívszerkezetek

Normál és hipertóniás gyermekeknél az SBP és a bal kamrai tömeg pozitív kapcsolatban áll a vérnyomásértékek széles tartományában. 7,11,12,23 Sorof és mtsai 23 a szisztolés hipertóniában szenvedő serdülők 27% -ában figyeltek meg bal kamrai hipertrófiát, és hogy a bal kamrai hipertrófiában szenvedő betegek BMI-je nagyobb volt, mint a hipertrófia nélküli betegeknél. Ezek a megfigyelések azt sugallják, hogy a bal kamrai hipertrófia a magas vérnyomás korai szakaszában fordulhat elő fiataloknál, és hogy az elhízás és a magas vérnyomás kombinációja növeli a káros kardiovaszkuláris kimenetel kockázatát. 23 Vizsgálatunkban azonban nem volt különbség az SBP vagy a DBP között a normál testsúlyú, túlsúlyos és elhízott gyermekek között, és a növekedési jellemzők és a szívszerkezetek közötti összefüggésekre gyakorolt hatásbecsléseket nem befolyásolta érdemben a vérnyomás-kiigazítás.

Elhízás és szívszerkezetek

Az elhízás mint a szív átalakításának fontos meghatározó tényezőjének felismerése fokozott érdeklődést eredményezett a túlsúly és az elhízás korai kardiovaszkuláris fejlődésre gyakorolt hatása iránt. 6,9–12 Az erős szívvizsgálatban 14–20 éves serdülők körében mind a túlsúlyos, mind az elhízott résztvevők bal kamrai átmérője és tömege nagyobb volt, mint a normál testsúlyú serdülőknél. 6,11 Di Salvo és mtsai 10 kimutatták, hogy az elhízás, magas vérnyomás hiányában, a gyermekkori szisztolés szívizom deformációs tulajdonságainak jelentős csökkenésével járt együtt, mind a jobb, mind a bal kamrát érintve. Kohortunkban kimutattuk, hogy a túlsúly és az elhízás már kisgyermekkorban jelentős hatást gyakorol a bal szívszerkezetekre. A súlyos elhízás a gyermekek artériájának falmerevségével és endothel diszfunkciójával is társul. 24 Az elhízott gyermekek nagyobb hasi aortaátmérővel és megnövekedett aorta merevséggel rendelkeznek, mint a normál testsúlyú gyermekek, ami arra utal, hogy az aorta elasztikus tulajdonságainak preklinikai változásai már korán észlelhetők. 13 Jelen tanulmány nem elhanyagolható tendenciát mutatott a nagyobb aorta gyökérátmérő felé túlsúlyos és elhízott gyermekeknél.

Mechanizmusok

Perspektívák

A fizikai növekedésre és az elhízásra adott válaszok strukturális adaptációi következményekkel járhatnak a későbbi életben. Ez a tanulmány kimutatta, hogy a fizikai növekedés fontos meghatározója a szívfejlődésnek csecsemőkorban és kisgyermekkorban. Ezenfelül a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az elhízás nemcsak a későbbi életben a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője, hanem már 2 éves korában is befolyásolja a szív fejlődését. Eredményeink azt sugallják, hogy a bal szívméret és funkció felnőttkorban legalább részben erednek csecsemőkorban és kisgyermekkorban. További vizsgálatokra van szükség a korai szívnövekedés és az alkalmazkodás lehetséges hatásának a későbbi életkorban a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatára való felderítéséhez.

Köszönetnyilvánítás

A Generation R tanulmányt az Erasmus Orvosi Központ végzi szoros együttműködésben az Erasmus Egyetem Rotterdami Jogi Iskolájával és Társadalomtudományi Karával, a Rotterdami Városi Egészségügyi Szolgálattal, a Rotterdami Homecare Alapítvánnyal, valamint a Stichting Trombosedienst és Artsenlaboratorium Rijnmond céggel. Hálásan köszönjük a gyermekek és a szülők, a háziorvosok, a kórházak, a szülésznők és a rotterdami gyógyszertárak hozzájárulását.