NSAID-ok és akut hasnyálmirigy-gyulladás: szisztematikus áttekintés

Absztrakt

Az ebből eredő fájdalom az akut hasnyálmirigy-gyulladás fő tünete, amelyet a lehető leghamarabb enyhíteni kell. Az NSAID-k a fájdalom első vonalbeli terápiája, és általában kórházi felvételkor heveny hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknek adják őket. Ezenkívül ezeket a gyógyszereket a poszt-endoszkópos cholangiopancreatography (ERCP) akut hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésére is alkalmazták. Másrészről számos jelentés szerint az NSAID-k lehetnek az akut hasnyálmirigy-gyulladás tényleges okai. Irodalomkutatást végeztünk a PubMed/MEDLINE oldalon; összegyűjtöttük az 1966 januárjától 2009 novemberéig közzétett teljes szöveges dokumentumokat az NSAID-ok akut hasnyálmirigy-gyulladásban történő alkalmazásáról; az irodalomkutatást az értékelt dolgozatok bibliográfiáinak áttekintése is kiegészítette. Ebben a cikkben tehát szisztematikusan áttekintjük a jelenlegi irodalmat annak érdekében, hogy jobban bemutassuk az NSAID-k szerepét az akut hasnyálmirigy-gyulladásban, különös tekintettel: i) NSAID-okra, mint akut pancreatitis okozóira; ii. felhasználásuk a retrográd ERCP hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésére és iii) hatékonyságuk fájdalomcsillapításra a hasnyálmirigy akut betegségében.

szisztematikus

1. Bemutatkozás

A fájdalom az akut hasnyálmirigy-gyulladás (AP) fő jellemzője, és a betegek többségét emiatt kórházba viszik. Az AP kezelése a szupportív kezelésre és a szövődmények kezelésére korlátozódik, amikor kialakulnak. Ezek a betegek rendszeres kórházi felvételt, folyadékadagolást, bélpihenést és fájdalomkezelést igényelnek.

Akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek fájdalmának farmakológiai szabályozásáról nincsenek kiterjedt vizsgálatok [1,2,3,4], ami meglehetősen meglepő, tekintettel e tünet fontosságára a betegség folyamán. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás különböző formáinak kezelésére használt különféle farmakológiai anyagok hatékonyságának mértékéről szintén nincs bizonyíték. Másrészről számos jelentés szól arról a lehetőségről, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) valóban akut hasnyálmirigy-gyulladást okozhatnak [5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15, 16,17]. NSAID-ket is alkalmaztak a retrográd endoszkópos cholangiopancreatography (ERCP) által kiváltott akut hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésére [18]. Ebben a cikkben tehát szisztematikusan áttekintjük a jelenlegi irodalmat annak érdekében, hogy jobban bemutassuk az NSAID-k szerepét az akut hasnyálmirigy-gyulladásban, különösen i) az NSAID-kat mint az akut pancreatitis okozóit; ii. felhasználásuk az ERCP utáni hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésében és iii) hatékonyságuk fájdalomcsillapításra a hasnyálmirigy akut betegségében.

2. Irodalomkeresés

3. NSAID-ok mint akut hasnyálmirigy-gyulladás induktorai

4. Az NSAID-k profilaktikus alkalmazása az ERCP utáni akut hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésére

5. NSAID-ok fájdalom kezelésére akut hasnyálmirigy-gyulladásban

Az érzékszervi idegsejtek kóros aktiválása és a gyulladásos következmények az úgynevezett neurogén gyulladást jelentik, amely fontosnak tűnik számos szervrendszerben, beleértve a hasnyálmirigyet is. A hasnyálmirigy-parenchima megsemmisülése az akut hasnyálmirigy-gyulladás során gyorsan gyulladásos reakciót vált ki a sérülés helyén. A kezdeti sejtes válasz magában foglalja a polimorfonukleáris leukociták beszivárgását a hasnyálmirigy perivaszkuláris régióiba. Néhány órán belül a makrofágok és a limfociták felhalmozódnak, és a fagocitákból származó oxigéngyökök részt vesznek a hasnyálmirigy-kapilláris endothelsejtek elsődleges sérülésében. A megnövekedett mikrovaszkuláris permeabilitás megkönnyíti a további neutrofilek és monociták marginációját és extravaszkuláris migrációját, felerősítve a gyulladásos folyamatot [109], és számos metabolikus következményhez vezet, beleértve a fájdalmat, a lázat, a hipotenziót, az acidózist és az akut respirációs distressz szindrómát. Az akut hasnyálmirigy-gyulladásban a fájdalom a tachikinin P anyag és a kalcitonin-génnel rokon peptid felszabadulásának is köszönhető. Az elsődleges szenzoros neuronokat stimuláló tényezők közé tartoznak a hidrogénionok, a hő, a leukotriének, az arachidonsav metabolitok, a bradikininek és a proteázok, például a tripszin [110].

Az NSAID-k hatásmechanizmusai abból adódnak, hogy képesek gátolni a ciklooxigenáz-függő prosztanoidképződést [111]. Egyéb nemrégiben javasolt, de nem teljesen bebizonyított NSAID-mechanizmusok közé tartozik a foszfodiészteráz intracelluláris gátlása, a bradykininszint gátlása és a G-fehérje-membrán fehérje kölcsönhatások szétkapcsolása [112, 113]. Más tanulmányok szerint az NSAID-ok fő fájdalomcsillapító mechanizmusa központi mechanizmuson keresztül zajlik, míg a fő gyulladáscsökkentő mechanizmus a perifériás hatásterületen fordul elő [114].