Táplálkozási és étrend-kiegészítők folyóirata

Teljes szöveg

Tekintse át a cikk nyílt hozzáférését

Alap- és Klinikai Tudományok Tanszék, University of Bridgeport, Connecticut, USA

Fogadott: 2017. május 23 .; Közzétett: 2017. szeptember 28

Idézet: Emmett JH (2017) Nutritional Protocol for Endometriosis. J Nutr Diet Suppl 1 (1): 104

Az endometriózis egy gyengítő betegség, amely minden tíz nőből kb. Nemcsak fájdalmat okoz a menstruáció és a közösülés során, hanem meddőségi problémákat is okozhat. A jelenlegi orvosi kezelés magában foglalja a méhen kívül található méhnyálkahártya-szövet eltávolítását a gyógyszerekkel együtt. Számos tényezőt azonosítottak hozzájáruló tényezőként. A hagyományos orvosi kezelések természetes alternatívájának használata segíthet a betegség súlyosságához hozzájáruló környezeti és étrendi tényezők enyhítésében.

Kulcsszavak: Endometriózis; Endometrioma; Xenoösztrogének; CA 125

Rövidítések: V: Axon; CBB: Coomassie kék; CpG: citoplazmatikus granulátum; CNS: Központi idegrendszer; Cts: Centrosome; Cr: kromoszóma; CSK: Citoszkeleton; CP: Chaperones; CPM: Citoplazma; CPV: Citoplazmatikus vezikulum; CTS: citoszol; Cx: agykéreg; ECM: extracelluláris mátrix; ER: Endoplazmatikus retikulum; Eds: Endoszóma; ExR: Extracelluláris régió; GC: Növekedési kúp;

Az endometriózist dysmenorrhoea (fájdalmas menstruáció), dyspareunia (fájdalmas közösülés) és meddőség jellemzi. További megállapítás lehet rögzített kismedencei struktúra, hátrafelé billenő és merev méh, tapadás a kismedence üregében, a medence területének tapintásának érzékenysége és/vagy megnagyobbodott petefészkek. Az endometriomákat képalkotással, valamint a méhen kívül a medencébe vagy a hasba beültetett endometrium szövetek laproszkópos vizualizációjával detektálják.

Becslések szerint a menstruáló nők 10-15% -a endometriosisban szenved. A fő kockázati tényező az anya vagy nővér, akinek szintén van endometriózisa. További kockázati tényezők közé tartozik az ösztrogének szintjének egyensúlyhiánya, a testmozgás hiánya, a magas zsírtartalmú étrend, a méhen belüli eszközök használata. A levonorgestrel-felszabadító méhen belüli eszközök használata azonban bizonyos sikerrel a dysmenorrhoea és az endometriosis kezelésére [1,2].

Vannak feltörekvő elméletek, amelyek szerint a medenceüregben a spermiumokra gyakorolt fokozott antigén hatás szintén kockázati tényező lehet.

Számos környezeti tényező is létezik. Ide tartoznak a peszticidek és a herbicidek, a PCB-k, a műanyagok, a dioxin, a sugárzás és a környezeti ösztrogén (xenoösztrogén) expozíció, valamint a rossz méregtelenítési utak a májban. A tumor nekrózis-faktor alfa fokozott szintje szerepet játszik az endometriózis kialakulásában és fenntartásában [3].

Az endometrium szövetének furcsa helyekre, például agyba, tüdőbe, bélbe és az aortába történő beültetése arra utal, hogy a szövet a nyirok és a vér keringési rendszerén keresztül szállítódik. Egyes kutatók azt javasolták, hogy az endometrium szövete embrionális eredetű [4].

Az ösztrogén, például a sugárzás és a dioxin környezeti károsítóinak való kitettség az endometriózis nagyobb gyakoriságával jár. Belgiumban mind a dioxinszennyezés, mind az endometriózis aránya a legmagasabb a világon [5,6]. A dioxin-expozíció és az endometriózis közötti összefüggést több tanulmány is feltárta, nem meggyőző eredményekkel [7-9].

A környezet ösztrogénbontó anyagai közé tartoznak a PCB-k, peszticidek, herbicidek, detergensek, műanyagok és háztartási tisztítószerek. Jelentős változásokat figyeltek meg a szexuális fejlődésben több állatmodellben. Megállapították az endometriózis kialakulását, valamint más endokrin problémákat is, amelyek ezen környezeti vegyi anyagoknak vannak kitéve emberekben [10-12].

Az immunológiai elváltozásokat összefüggésbe hozták az endometriózissal. Az IL-25, a glikodelin-A, az IL-6 és az IL-8 megemelkedett szintje, valamint az alacsonyabb leptinszint, valamint a citotoxikus T-sejtek megemelkedett szintje csak néhány az immunrendszer endometriózisban észlelt változásai közül. [13-15].

Számos genetikai mutációról van szó, amelyekről kimutatták, hogy pozitív korrelációban vannak az endometriózissal. További örökletes tényezők a méregtelenítési utak rendellenességei és az immunrendszert érintő genetikai mutációk [16-20].

Az endometriózis legtöbb esete nem a menstruáció megjelenésével fordul elő, hanem később kezdődik, és fokozatosan súlyosbodik több év alatt. A fent felsorolt tünetek hármasa tartalmazhat hányást, hasmenést, vizeléssel és ürítéssel járó fájdalmat, vért a székletben, a hólyagban vagy az orrban és az általános fáradtságot. Általában a fájdalom akut fájdalomként jelentkezik a medencében/a hasban, a menstruáció megjelenése előtt néhány nappal kezdődik és néhány napig tart, vagy egész hónapon át tart. A fájdalom olyan súlyos lehet, hogy a beteg szinkopót tapasztal. Az endometrium elváltozásainak mértéke és a betegség intenzitása nem mindig korrelál. Úgy tűnik, hogy a legmélyebben kiterjedő elváltozások okozzák a legsúlyosabb tüneteket [21]. A mélyen beszűrődő elváltozások diagnosztizálását megerõsítheti a megemelkedett CA 125 plazmaszint [22]. Ez azonban a rosszindulatú daganatok és a méh mióma jelölője is.

A petefészkeken a méhen kívüli szövetek (endometriomák) megnagyobbodott területei az endometriózisban szenvedő betegek kétharmadában találhatók. Az endometriózis vetélést és/vagy meddőséget eredményezhet. Úgy gondolják, hogy ennek oka a betegség miatti felesleges szabadgyökök termelése, valamint a petevezeték hegesedése, a nem szakadt tüszők és az adhéziók. A transzvaginális ultrahang hasznos lehet az endometriomák helyének, méretének és konzisztenciájának meghatározásában. Az egyetlen határozott diagnózis azonban a laparoszkópiával vagy a laparotómiával végzett biopszián keresztül történik.

Az étrendnek számos aspektusa kapcsolódik az endometriózis kialakulásához és súlyosságához. Több mint valószínű, hogy vannak olyan tényezők kombinációi, amelyek a fejlődéséhez vezetnek. Számos táplálkozási elv létezik, amelyek hasznosnak bizonyultak az endometriózis tüneteinek enyhítésében és/vagy enyhítésében.

A kutatások szerint a túlnyomórészt vegetáriánus étrend hasznos az endometriózis tüneteinek csökkentésében és/vagy megszüntetésében [23]. A gyulladásos ételek csökkentése, valamint a gyulladáscsökkentő ételek és kiegészítők beépítése hasznosnak bizonyult az endometriózis kezelésében [24,25]. Kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú étrend rontja az endometriózis tüneteit [26].

A méregtelenítő mechanizmusok fejlesztése több okból is fontos. Kritikus az ösztrogén méregtelenítése, a szabad gyökterhelés csökkenése és a xenoösztrogének eliminálása.

A táblázatban szereplő értékek három ismétlés átlaga ± szórás
1 Az azonos oszlopban lévő, különböző betűkkel rendelkező eszközök jelentősen különböznek a -tól o ≤ 0,05
2 Az ugyanazon sorban lévő, különböző betűkkel rendelkező eszközök jelentősen eltérnek a következőtől: o ≤ 0,05
Asztal 1: A csirke hozzávetőleges összetétele, amelyet a csirke része és a mosási lépések befolyásolnak

Az antioxidánsok, köztük a C-vitamin, az E-vitamin és a béta-karotin, kimutatták, hogy jelentős pozitív hatással vannak az endometriózisra [39-41]. Kimutatták, hogy a C-vitamin és az A-vitamin analógjai gátolják az endometrium ciszták növekedését és visszafejlik [42,43]. Az E-vitamin és az n-acetil-cisztein kiegészítése csökkentette az endometriózisban fellépő oxidatív stressz okozta fájdalmat [44]. Kimutatták, hogy a piknogenol, a fenyőkéreg kivonata gátolja a gyulladást, pontosabban a COX 1 és 2 [45]. Orális fogamzásgátlókkal kombinálva a piknogenol lassan, de folyamatosan csökkenti az endometriózissal járó fájdalom pontszámokat [46].

Az alfa-linolénsav és a gamma-linolsavról ismert, hogy általában csökkentik a gyulladást azáltal, hogy befolyásolják a termelt eikozanoidok típusát, különösen a prosztaglandinokat és a leukotriéneket. A lenmagból, a szójaból, a repcéből, a dióból és a tökből nyert olajokban sok az alfa-linolénsav, míg a borágó-, a fekete ribizli- és a ligetszépeolajban a linolsav-tartalom magas. Az magas arachidonsavtartalmú állati zsírok gyulladásnövekedéshez és fokozott görcsös aktivitáshoz vezetnek az endometriózisban a különböző előállított prosztaglandinok miatt. A linolsav és az alfa-linolénsav beviteléről ismert, hogy pozitívan befolyásolja a prosztaglandin és a leukotriének szintézisét. Ez bebizonyosodott, hogy hatékony stratégia az endometriózissal járó dysmenorrhoea kezelésében [61-63].

Kimutatták, hogy a B1 100 mg/nap dózisban szedve csökkenti az endometriózis tüneteit [24,49,64]. Ebben a dózisban nincs ismert toxicitás a tiaminra.

A magnézium ismert izomlazító. A székrekedés, az asztma és a magas vérnyomás kezelésére szolgál a simaizom ellazító képessége miatt. Kimutatták, hogy hatékony a dysmenorrhoea és az endometriózis egyéb tüneteinek kezelésében is [64,65]. A magnézium adagolása az egyén bélfiziológiáján alapul. A napi 400-800 mg/nap közötti adagok általában elegendőek, de súlyos esetekben a bél toleranciájára kell emelni.

E-vitamin: 400–800 NE/nap (kezdje az alacsonyabb adaggal, majd két hét múlva adjon hozzá még 400-at)
Béta-karotin: 50 000 - 150 000 NE/nap (óvatosság a terhesség alatt - kerülje a 25 000 NE/nap feletti adagokat)
C-vitamin: 6000-10 000 mg/nap, osztott adagokban. Nagyobb adagok hasmenést okozhatnak.
Lenmagolaj: 3000 mg 3x/nap
B1 (tiamin): 100 mg/nap
Piknogenol: 60-150 mg/nap
A pitypanggyökér, az anyaméh és a tiszta fa tinktúrái (egyenlő részekben - egyenként 20 csepp) 3x/nap
Magnézium: 400-800 mg/nap (vagy a béltűréshez)