Ólomszűrés terhesség és szoptatás alatt

  • Ossza meg
  • Facebook
  • Twitter
  • Email
  • Nyomtatás

Az oldal elolvasásával elfogadja az ACOG Általános Szerződési Feltételeit. Olvassa el a feltételeket

533. szám (Megerősítve 2019)

Szülészeti Gyakorlati Bizottság

Ez a dokumentum a klinikai és tudományos fejleményeket tükrözi a kiadás időpontjában, és változhat. Az információkat nem szabad úgy értelmezni, hogy azok kizárólagos kezelési módot vagy követendő eljárást írnának elő.

Kivonat: A prenatális ólomterhelésnek az anya egészségi állapotára és a csecsemőkimenetre gyakorolt ​​káros hatása ismert az anyai vér ólomszintjeinek széles skáláján. Az ólom-expozíció káros hatásait alacsonyabb expozíciós szinteken azonosítják, mint azt korábban gyermekeknél és felnőtteknél is felismerték. 2010-ben a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok kiadták az első irányelveket az ólomnak kitett terhes és szoptató nők szűrésére és kezelésére vonatkozóan.

A prenatális ólomterhelésnek az anya egészségi állapotára és a csecsemőkimenetre gyakorolt ​​káros hatásai ismertek az anyai vér ólomszintjeinek széles skáláján PubMed] [Teljes szöveg] "> 1. Az ólomterhelés káros hatásait alacsonyabb expozíciós szinteken azonosítják, mint korábban mindkét esetben felismerték. gyermekek és felnőttek PubMed] [Teljes szöveg] "> 2 PubMed] [Teljes szöveg]"> 3 PubMed] [Teljes szöveg] "> 4 PubMed] [Teljes szöveg]"> 5 PubMed] [Teljes szöveg] "> 6 PubMed] [Teljes szöveg] "> 7. 2010-ben a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok kiadták az első irányelveket az ólomnak kitett terhes és szoptató nők szűrésére és kezelésére vonatkozóan: http://www.cdc.gov/nceh/ lead/publications/leadandpregnancy2010.pdf. Letöltve: 2012. március 7. "> 8.

Háttér

Bár nem találtak olyan küszöböt, amely kiváltaná az ólom káros egészségkárosító hatásait, http://www.cdc.gov/nceh/lead/publications/leadandpregnancy2010.pdf. Letöltve: 2012. március 7. "> 8, nem terhes felnőtteknél az 5 µg/dl alatti ólomszint normálisnak tekinthető, az 5 µg/dl és 10 mikrogramm/dl közötti ólomszint utánkövetést igényel, és 10 mikrogramm/dl kezelése környezeti értékeléssel és az expozíció mérséklésével történik. A kelátterápiát 40 mikrogramm/dl-nél nagyobb vér ólomszintnél tüneti egyéneknél, a 70 mikrogramm/dl-nél nagyobb szintet pedig orvosi vészhelyzetnek kell tekinteni. Gyermekeknél a kezelés 45 mikrogramm/dl vagy annál magasabb vér ólomszint esetén ajánlott.

Az ólom toxicitás fő célpontja az idegrendszer, mind felnőttek, mind gyermekek esetében: http://www.atsdr.cdc.gov/ToxProfiles/tp13.pdf. Letöltve: 2012. március 7. "> 10. A magas szintű expozíció delíriumot, görcsrohamokat, kábultságot, kómát vagy akár halált is eredményezhet. Az ólommérgezés egyéb nyilvánvaló jelei és tünetei lehetnek a magas vérnyomás, perifériás neuropátia, ataxia, remegés, fejfájás, étvágytalanság, fogyás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak, viselkedésbeli és koncentrációs változások, köszvény, nephropathia, ólom kólika és vérszegénység. A felnőttek krónikus alacsony szintű expozíciójának egészségügyi hatásai a kognitív hanyatlás, a magas vérnyomás és más kardiovaszkuláris hatások, a vesefunkció csökkenése és a káros reprodukciós kimenetel. A gyermekek fejlődő idegrendszere fogékonyabbá teszi őket az ólommérgezés neurológiai hatásaira.

A prenatális expozíció káros hatásai egészségre

A bizonyítékok azt mutatják, hogy az anya magas ólomszintnek való kitettsége növeli a spontán abortusz kockázatát PubMed] "> 19. Az alacsony vagy közepes ólomszint és a spontán abortusz közötti összefüggésre vonatkozó adatok azonban nem következetesek. A rendelkezésre álló legerősebb bizonyíték a 668 terhes nő Mexikóvárosban, amely statisztikailag szignifikáns dózis-válasz összefüggést mutatott ki az anya vérének alacsony vagy közepes ólomszintje és a spontán abortusz kockázata között PubMed] [Teljes szöveg] "> 12. Mégis, egy másik longitudinális vizsgálat 351 nő részvételével Japánban nem mutatott különbséget a vér ólomszintjében a spontán abortusz esetek (n = 15) és a folyamatban lévő terhességek között PubMed] [Teljes szöveg] "> 20. Nagyobb prospektív vizsgálatokra van szükség a alacsony és mérsékelt ólomszint a spontán abortusz kockázatánál.

Ólom expozíció szoptatás alatt

Bár a szoptatás előnyei általában meghaladják a környezeti expozíció kockázatát, tanulmányozták a szoptatás csecsemő ólomszintre gyakorolt ​​hatását. A népességalapú vizsgálatok során ólmot mutattak ki a nők anyatejében; azonban a szoptató csecsemőre gyakorolt ​​toxicitás kockázatának értékeléséhez jó minőségű adatok állnak rendelkezésre korlátozottan: http://www.cdc.gov/nceh/lead/publications/leadandpregnancy2010.pdf. Letöltve: 2012. március 7. "> 8. Bár a csecsemő vérének ólomszintje korrelál a szoptatás időtartamával PubMed] [Teljes szöveg]"> 26, az anyatej ólomszintjének és a vér ólomszintjének arányát kisebbnek találták mint 3% PubMed] "> 27. Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia szerint az anyatej-helyettesítő tápszerekben és más csecsemőtáplálékokban található ólomszint hozzájárulása miatt a normális vérzsinórszintű anyák szoptatott csecsemői valójában valamivel kevesebb ólomnak vannak kitéve. ha nem lettek volna szoptatva PubMed] [Teljes szöveg] "> 28.

Szűrés és menedzsment

Terhesség

A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC), valamint az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Főiskolája nem javasolják az Egyesült Államok összes terhes nőjének vérvizsgálatát. A szülész egészségügyi szolgáltatóknak átfogó egészségügyi kockázatértékelés részeként mérlegelniük kell az egyes terhes nők ólom-expozíciójának lehetőségét az expozíció kockázati tényezőinek értékelésével, és ha egyetlen kockázati tényezőt azonosítanak, vérvizsgálatot kell végezniük. Az ólom-expozíció értékelésére a legkorábbi érintkezéskor a terhes pácienssel kerül sor.

Azoknál a terhes nőknél, akiknek az ólomszintje 5 mikrogramm/dl vagy annál magasabb, meg kell határozni az ólom-expozíció forrásait, és a nőknek tanácsot kell kapniuk a további expozíció elkerülése érdekében. A megerősítő és a nyomon követett vérvizsgálatot a CDC ajánlott ütemtervének megfelelően kell elvégezni. Az 1. táblázat szerint az anyai vagy a köldökzsinór vérszintjét a szállításkor meg kell mérni. Http://www.cdc.gov/nceh/lead/publications/leadandpregnancy2010 .pdf. Letöltve: 2012. március 7. "> 8. A 45 µg/dl vagy annál nagyobb megerősített vérzsinór-szinttel rendelkező nőket az ólommérgezés és a nagy kockázatú terhesség kezelésében jártas orvosokkal konzultálva kell kezelni. Miután az ólom-expozíció forrása kiderült azonosítva és kiküszöbölve, a vér ólomszintjének kezdeti csökkenése viszonylag gyorsan következik be, mivel az ólom rövid (35 napos) kezdeti felezési ideje a vérben PubMed] [Teljes szöveg] "> 29. Ezt a kezdeti gyors csökkenést lassú, folyamatos csökkenés követi több hónapon át, több évig a csontos raktárakból származó ólom mobilizálása miatt http://www.cdc.gov/nceh/lead/publications/leadandpregnancy2010.pdf. Letöltve: 2012. március 7. "> 8. A vérzsinór-követési vizsgálatok gyakoriságára vonatkozó ajánlásokat az 1. táblázat tartalmazza.

A kalcium, a vas, a cink, a C-vitamin, a D-vitamin és az E-vitamin elegendő étrendi bevitele ismerten csökkenti az ólom felszívódását. PubMed] [Teljes szöveg] "> 30 PubMed] [Teljes szöveg]"> 31. A vashiányos vérszegénység megemelkedik a vér ólomszintjében, és növelheti az ólom felszívódását. Terhesség és szoptatás alatt a korábbi expozícióból származó ólom a csontokból mobilizálható a megnövekedett csontforgalom miatt. Azoknak a terhes és szoptató nőknek, akiknek a vérmennyisége jelenleg vagy múltban 5 mikrogramm/dl vagy annál magasabb, a táplálékkal kapcsolatos speciális ajánlásokat kell kapniuk a kalcium- és vaspótlással kapcsolatban. A napi 2000 mg kalciumot és 60–120 mg vasat tartalmazó kiegyensúlyozott étrend ajánlott http://www.cdc.gov/nceh/lead/publications/leadandpregnancy2010.pdf. Letöltve: 2012. március 7. "> 8. Ezt akár táplálékfelvétellel, akár kiegészítéssel lehet elérni. A felszívódás javítása érdekében a kiegészítőket 500 mg kalcium és 60 mg vas adagokra kell felosztani.

1. rovat.

A terhes és szoptató nők ólomterhelésének kockázati tényezői

Legutóbbi elvándorlás vagy tartózkodási hely azokról a területekről, ahol magas a környezeti ólomszennyezettség - nők azokból az országokból, ahol ólmozott benzint még mindig használnak (vagy nemrégiben vezettek be), vagy ahol az ipari emisszió nincs megfelelően szabályozva.

Pontos ólomforrás közelében élni - például ólombányák, kohók vagy akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek (még akkor is, ha a létesítmény bezárt).

Ólommal dolgozni, vagy együttélni valakivel, aki igen - nők, akik olyan családban dolgoznak, vagy olyan családtagok vannak, akik ólmot használó iparágban dolgoznak (pl. Ólomgyártás, akkumulátorgyártás, festékgyártás, hajóépítés, lőszergyártás vagy műanyaggyártás).

Ólmázas kerámia kerámia - olyan nők, akik ételekből főznek, tárolnak vagy tálalnak ólomüveg mázas kerámia edényeket, amelyeket hagyományos eljárás szerint készítettek, és amelyeket általában magánszemélyek importáltak a szokásos kereskedelmi csatornákon kívül.

Nem élelmiszer eredetű anyagok fogyasztása (pica) - olyan nők, akik olyan ételekből fogyasztanak vagy szájba esnek, amelyek ólommal szennyezettek lehetnek, például talaj vagy ólommázas kerámia edények.

Alternatív vagy kiegészítő anyagok, gyógynövények vagy terápiák alkalmazása - olyan nők, akik importált házi gyógymódokat vagy bizonyos terápiás gyógynövényeket használnak, amelyeket hagyományosan kelet-indiai, indiai, közel-keleti, nyugat-ázsiai és spanyol kultúrák használnak, amelyek ólommal lehetnek szennyezettek.

Importált kozmetikumok vagy bizonyos élelmiszer-termékek használata - nők, akik importált kozmetikumok, például kohl vagy surma, vagy bizonyos ólommal szennyezett importált ételek vagy fűszerek.

Bizonyos, magas kockázatú hobbik vagy rekreációs tevékenységek folytatása - nők, akik magas kockázatú tevékenységeket folytatnak (pl. Ólomüveg gyártás vagy bizonyos ólmozott mázakkal és festékekkel készült kerámia készítés), vagy olyan családtagok vannak, akik.

Régebbi otthonok felújítása vagy átalakítása ólomveszély-ellenőrzés nélkül - nők, akik ólomfestést zavarnak, ólomport hoznak létre, vagy mindkettőt, vagy ilyen otthoni környezetben töltöttek időt.

Ólommal szennyezett ivóvíz fogyasztása - nők, akiknek otthonában vezetékek vagy vezetékek vezetnek ólommal.

Korábban ólomterheléssel rendelkezik, vagy bizonyítottan megemelkedik az ólom testterhe - azok a nők, akiknél a korábbi kitettség miatt magas a test terhelése, különösen azoknál, akiknél bizonyos kulcsfontosságú tápanyagok (kalcium vagy vas) hiányosak.

Magas ólomszinttel azonosított valakivel való együttélés - nők, akiknek közös expozíciója lehet ugyanabban a környezetben élő gyermekkel, közeli baráttal vagy más rokonnal.

Módosítva a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központokból. Útmutatók a terhes és szoptató nők ólomterhelésének azonosításához és kezeléséhez. Atlanta (GA): CDC; 2010. Elérhető: http://www.cdc.gov/nceh/lead/publications/leadandpregnancy2010.pdf. Letöltve: 2012. március 7.

PubMed Teljes

Szoptatás

Az anya és a csecsemő ólom-expozíciójának forrásán kívül számos táplálkozási beavatkozást is tanulmányoztak. A kalciumpótlás (napi 1200 mg) az anyatej ólomszintjének 5–10% -os csökkenésével járt a nők körében a laktáció ideje alatt. PubMed] [Teljes szöveg] "> 31 PubMed]"> 32 PubMed] [Teljes szöveg] " > 33 PubMed] [Teljes szöveg] "> 34, ami azt sugallja, hogy a kalciumpótlás is beavatkozási stratégia lehet az anyatejben lévő ólom csökkentésére a jelenlegi és a korábban felhalmozott forrásokból egyaránt. A szülés utáni időszakban a nők körében a megnövekedett C-vitamin-bevitel összefüggésbe hozható az ólomszint csökkenésével az anyatejben.

Következtetések és ajánlások

A terhes nők rutinszerű vérvizsgálata nem ajánlott.

Az ólom-expozíció kockázatértékelését a legkorábbi érintkezéskor terhes vagy szoptató nőkkel kell elvégezni, és egyetlen ólom-tesztet kell elvégezni, ha egyetlen kockázati tényezőt azonosítanak.

A terhesség megemelkedett ólomszintjei összefüggenek a terhességi hipertóniával, a spontán abortusszal, az alacsony születési súlygal és a károsodott idegrendszeri fejlődéssel.

A prenatális ólomterhelésnek az anya egészségi állapotára és a csecsemőkimenetre gyakorolt ​​káros hatásai az anyai vér ólomszintjeinek széles skáláján vannak.

Azokat a terhes nőket, akiknek az ólomszintje 5 mikrogramm/dl vagy annál magasabb, az alábbiak szerint kell kezelni:

Meg kell határozni az ólom-expozíció forrásait.

A nőknek tanácsot kell kapniuk a további expozíció elkerülése érdekében, és speciális táplálkozási ajánlásokat kell kapniuk a kalcium- és vaspótlással kapcsolatban, mivel ezek a stratégiák csökkenthetik ólomszintjüket.

A megerősítő és a nyomon követett vérvizsgálatot a CDC ajánlott ütemtervének megfelelően kell elvégezni, 1. táblázat.

Azokat a nőket, akiknek igazolt vérmennyisége 45 mikrogramm/dl vagy annál nagyobb, ólommérgezés és magas kockázatú terhesség kezelésében jártas orvosokkal konzultálva kell kezelni.

A szoptatás megkezdését ösztönözni kell a szülés után olyan nőknél, akiknél a vér ólomszintje kevesebb, mint 40 mikrogramm/dl.

A 40 mikrogramm/dl vagy annál magasabb megerősített vérzsinórszintű szoptató nőt javasolni kell, hogy pumpálja és dobja ki az anyatejét, amíg a vérzsinórszintje 40 mikrogramm/dl alá nem csökken.

Ha külső forrást nem azonosítanak, és az anya vérének ólomszintje meghaladja a 20 mikrogramm/dl-t, és a csecsemő vér-ólomszintje legalább 5 mikrogramm/dl, az anyatej gyanúja merül fel és a szoptatás ideiglenes megszakításáig az anya figyelembe kell venni a vér ólomszintjének csökkenését.

Hivatkozások

  1. Bellinger DC. Teratogén frissítés: ólom és terhesség. Születési rendellenességek Res A Clin Mol Teratol 2005; 73: 409–20. [PubMed] [Teljes szöveg]
    Cikkhelyek:

Ólomszűrés terhesség és szoptatás alatt. A bizottság véleménye 533. sz. Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Kollégium. Obstet Gynecol 2012; 120: 416–20.