Orvosi táplálkozási terápia előrehaladott szisztémás szklerózisban szenvedő betegek számára (MNT PASS): kísérleti beavatkozási tanulmány

Hovatartozások

1 1 Emésztési Egészségügyi Központ, Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Északnyugati Orvostudomány, Chicago, Illinois.
2 2 Advocate South Suburban Hospital, Hazel Crest, Illinois.
3 3 Advocate Gyermekkórház, Oak Lawn, Illinois.
4 4 University of Illinois, Chicago, Institute for Health Policy and Research, Chicago, Illinois.

Szerzői

Hovatartozások

1 1 Emésztési Egészségügyi Központ, Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Északnyugati Orvostudomány, Chicago, Illinois.
2 2 Advocate South Suburban Hospital, Hazel Crest, Illinois.
3 3 Advocate Gyermekkórház, Oak Lawn, Illinois.
4 4 University of Illinois, Chicago, Institute for Health Policy and Research, Chicago, Illinois.

Absztrakt

Háttér: A tanulmány célja az volt, hogy bemutassa az orvosi táplálkozási terápia (MNT) beavatkozásának megvalósíthatóságát és rövid távú összefüggéseit szisztémás szkleroderma (SSc) betegeknél.

Anyagok és metódusok: Tizennyolc SSc-vel, gyomor-bélrendszeri (GI) érintettséggel és nem szándékos fogyással rendelkező beteget engedélyeztek és toboroztak egy 6 hetes MNT-beavatkozásra a szokásos orvosi kezelés mellett. Az MNT hangsúlyozta a megnövekedett kalória- és fehérjebevitelt, módosított textúrákat és életmód-módosításokat. A tüneteket, az antropometriát, az étrendet (24 órás visszahívás) és a testösszetételt (kettős energiájú röntgenabszorpcióometria) értékelték a beavatkozás előtt és után. A szarkopeniát az appendikuláris sovány magasságként (ALH) határozták meg a 2. és a 2. férfiakban. Leíró, paraméteres és nem paraméteres statisztikákat készítettünk.

Eredmények: A résztvevők (n = 18) túlnyomórészt fehérek (78%), nők (89%), alultápláltak (83%) és 51,3 ± 11,0 évesek voltak, testtömeg-indexük 22,6 ± 6,7 kg/m 2. A táplálkozási tünetek pontszámának jelentős csökkenése (12,8 vs 7,6, P 2, ill. P = 0,05) az intravénás beavatkozás előtt, illetve a posztintervenció után következett be (n = 14). A szarkopeniát a résztvevők 54% -ánál figyelték meg a kiinduláskor, és 39% -ánál követték nyomon (P = 0,02). A kalóriabevitel (1400 vs 1577 kcal/d, P =, 12) és a makrotápanyagok eloszlása (azaz% zsír, fehérje, szénhidrát) nem változott szignifikánsan az intravénás beavatkozás előtti, ill.

Következtetések: Az egyénre szabott MNT javíthatja a tünetek terhelését és potenciálisan az ALH-t a GI traktust érintő SSc-ben szenvedő betegeknél. Ez a tanulmány hangsúlyozza a multidiszciplináris betegkezelés klinikai potenciálját és a nagyobb, hosszabb ideig tartó táplálkozási beavatkozási vizsgálatok szükségességét ezeknél a betegeknél.

Kulcsszavak: alultápláltság; orvosi táplálkozási terápia; táplálkozási állapot; szarkopénia; szkleroderma.