Összehasonlító tanulmány a táplálkozási ismeretekről és a táplálkozási magatartásról a koreai és kínai szülés utáni nők között

Sohyun Kim

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, 116 Myongji-ro, Cheoin-gu, Yongin-si, Gyeonggi 17058, Korea.

Heewon L Gray

2 Közösségi és Családegészségügyi Tanszék, University of South Florida 13201, Florida, USA.

Jia Li

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, 116 Myongji-ro, Cheoin-gu, Yongin-si, Gyeonggi 17058, Korea.

Haeryun park

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, 116 Myongji-ro, Cheoin-gu, Yongin-si, Gyeonggi 17058, Korea.

Youngmi Lee

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, 116 Myongji-ro, Cheoin-gu, Yongin-si, Gyeonggi 17058, Korea.

Kyunghee Song

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, 116 Myongji-ro, Cheoin-gu, Yongin-si, Gyeonggi 17058, Korea.

Absztrakt

HÁTTÉR/CÉLOK

Az anyák és a csecsemők számára is nagyon fontos a terhesség és a szoptatás alatti megfelelő táplálkozás. A terhes nőknek meg kell őrizniük a megfelelő táplálkozási állapotot, hogy helyreállítsák a terhesség és a szülés miatti csökkent fizikai erőt, és anyatejet állítsanak elő a baba növekedéséhez és fejlődéséhez. A közelmúltban nőtt a Koreában élő kínai emberek száma, mivel a Korea és Kína közötti csere aktívvá válik. Fontos, hogy megfelelő táplálkozási oktatást biztosítsunk mindkét ország terhes nőinek, figyelembe véve a kulturális különbségeket.

TÁRGYAK/MÓDSZEREK

EREDMÉNYEK

A KPW szignifikánsan magasabb táplálkozási ismeretekkel és étrendi hozzáállási pontszámmal rendelkezett, mint a CPW (P Kulcsszavak: Táplálkozási ismeretek, étrendi viselkedés, szülés utáni nők, Korea, Kína

BEVEZETÉS

A terhesség és a szoptatás alatti megfelelő táplálékbevitel nagyon fontos mind az anyák, mind a csecsemők számára. A terhes nőknek meg kell őrizniük a megfelelő táplálkozási állapotot, vissza kell állítaniuk a terhesség és a szülés miatt csökkent fizikai erőt, és anyatejet kell előállítaniuk a baba növekedéséhez és fejlődéséhez.

A szoptató nők energiaszükséglete Koreában magasabb az azonos korú nem terhes nőkhöz képest, és magasabb a fehérjére, az élelmi rostokra, az A-vitaminra és a vízben oldódó vitaminokra vonatkozó követelmény is [1]. Ennek ellenére a szülés utáni koreai nők energiafogyasztása a szülés után 3 hónapon belül nem volt elegendő, az ajánlott bevitel kevesebb mint 80% -a [2,3]. Emellett a szülés utáni kínai nők energiafogyasztása a szülés után 1 hónapon belül alacsonyabb volt, mint a kínai étrendi útmutató (2016) által ajánlott szint [4]. A megfelelő és elegendő táplálékbevitel érdekében a kívánatos étkezési szokásokat kell kísérni; de arról számoltak be, hogy a szülés utáni koreai nők táplálkozási szokásai a szülés után 12 hónapon belül rosszabbak voltak, mint az általános iskolás gyermekeknél [5]. Ezenkívül a legtöbb szülés utáni nő hajlamos a helytelen súlykezelésre, nevezetesen az étkezések mennyiségének vagy számának csökkentésével, nem pedig a terhesség alatt megnövekedett testsúly növelésével végzett testmozgás növelésével [6].

Még akkor is, ha a szülés utáni nők a terhesség előtt megtartották a kívánatos étkezési szokásokat, a szülés utáni gondozás és a csecsemőgondozás terhe miatt nem könnyű fenntartaniuk az ilyen étkezési szokásokat a szülés után. Így a szülés utáni nők számára megfelelő energiafogyasztást és elegendő tápanyag-bevitelt kell fenntartani a kívánatos étkezési szokások és az egészséggel kapcsolatos életmód kialakításával.

A közelmúltban nőtt a Koreában élő kínai emberek száma, mivel a Korea és Kína közötti csere aktívvá válik. A Koreai Statisztika szerint a kínai emberek száma mintegy 530 000, a legnagyobb csoportot a Koreában élő 1 170 000 külföldi és a házas bevándorlók között a második legnagyobb csoport veszi át [7,8]. Így növekszik a Koreában élő kínai emberek száma, akiket Korea fontos anyai népességének tekintik, amely alacsony születési arányú problémákkal küzd [9,10]. A bevándorló nőknek azonban nehézségei vannak a szüléssel kapcsolatos egészségügyi menedzsmentben [11].

Ezért fontos megfelelő táplálkozási oktatást biztosítani mindkét ország terhes nőinek, figyelembe véve a kulturális különbségeket. Kínában a kórházi tartózkodás és a szülés utáni ellátás hossza hosszabb a szülés után Koreához képest, és a beágyazási rendszert többnyire gyakorolják [12,13,14]. Ezenkívül a koreai nők hagyományosan hínárlevest fogyasztanak szülés után, míg a kínai nők úgy vélik, hogy a test feltöltődik hagyományos pörköltet fogyasztva sertéshússal vagy csirkével [15].

A megfelelő táplálkozási oktatás érdekében, figyelembe véve az ilyen kulturális különbségeket, mindkét országban tanulmányozni kell a terhes nők táplálkozási szokásait. A Koreában élő kínaiak táplálkozási magatartásáról szóló legutóbbi tanulmányok ellenére a szülés utáni nőkről szóló vizsgálatok nem elegendőek.

Így a tanulmányt koreai és kínai szülés utáni nők táplálkozási ismereteinek, étrendi attitűdjének és étkezési szokásainak összehasonlítására, az étkezési szokásokhoz kapcsolódó tényezők megértésére, valamint a megfelelő táplálkozási oktatás irányának megadására végezték, figyelembe véve az egyes országok sajátos jellemzőit. Ezenkívül információkat nyújt a kínai bevándorló nők táplálkozási oktatásáról Koreában.

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

Tárgyak

A vizsgálat alanyai a szülést követő nők voltak Gyeonggi-ban (Dél-Korea) és Jinhua (Kína). Az alanyok 20–45 évesek voltak, kevesebb mint hat hónappal a szülés után. 2018 októberétől 2019 januárjáig egy önadagolt kérdőívek felhasználásával készült felmérés készült. Összesen 238 koreai szülés utáni nő (KPW) és 246 kínai szülés utáni nő (CPW) vett részt. Az adatok elemzéséhez a hiányos adatok kérdőívét kizárták, és 221 KPW és 221 CPW kérdőívet használtak. Ezt a tanulmányt a dél-koreai Myongji Egyetem intézményi felülvizsgálati testülete hagyta jóvá (MJU-2018-10-001-02 sz.).

Tanulmány tartalma

A kérdőíveket ambuláns intézetekben vagy helyi kórházakban osztották szét, és a szülés utáni nők közvetlenül írták a válaszokat. A kérdések az általános jellemzőkről, antropometriai adatokról, táplálkozási ismeretekről, táplálkozási attitűdről, étkezési szokásokról és az egészséggel kapcsolatos életmódról szóltak.

Az általános jellemzők és antropometriai adatok az életkor, a testmagasság, a terhesség előtti súly, az iskolai végzettség, a család havi háztartási jövedelme és a csecsemők száma voltak. A testtömeg-indexet (BMI) a magasság és a terhesség előtti súly alapján számították ki. A 2000. évi ázsiai-csendes-óceáni perspektíva szerint a BMI-t alsúlyba (BMI 2), normál súlyba (BMI 18,5–22,9 kg/m 2) és túlsúlyba (BMI ≥ 23 kg/m 2) sorolták [16].

A táplálkozási nevelés iránti igényt a Likert 5 pontos skála értékelte: „teljesen nem értek egyet” 1 ponttal, „nem értek egyet” 2 ponttal, „így” így 3 pontot, „egyetértek” 4 ponttal, „teljesen egyetértek” 5 ponttal. Kiértékelték a táplálkozással kapcsolatos oktatás tapasztalatait és a táplálkozással kapcsolatos információk forrásait is. A táplálkozási ismeretek 15 kérdésből álltak, beleértve az általános táplálkozási ismereteket és a terhességi táplálkozási ismereteket. Minden kérdésre „igen” vagy „nem” választ adtak, a helyes válaszért 1 pontot, a helytelen válaszért pedig 0 pontot kaptak. A táplálkozási ismeretek tökéletes pontszáma 15 pont volt.

Az étrendi attitűdöt 10 kérdésre értékelték, és a Likert 5 fokozatú skálája értékelte: „nem értek egyet” 1 pont, „nem értek egyet” 2 pont, „így” így 3 pont, „egyetértek” 4 pont, „teljesen egyetértek” 5 pontokat. A negatívan megfogalmazott kérdések fordított kódolása után a diétás attitűd pontszámához az összes pont átlagát használtuk; minél magasabb a pontszám, annál jobb az étrendi hozzáállás.

Az étkezési szokások 10 kérdésből álltak, beleértve a reggelit, a megfelelő mennyiségű ételt, az élelmiszercsoportok kombinációját, a zöld és narancs zöldségeket, gyümölcsöket, zöldségeket, fehérjetartalmú ételeket, tejtermékeket, lavórt és moszatot, valamint az olajban főzött ételeket. Mindegyik kérdést a Likert 5 pontos skálája értékelte: „nem értek egyet” 1 pont, „nem értek egyet” 2 pont, „így” így 3 pont, „egyetértek” 4 pont, „teljesen egyetértek” 5 pont.

A tévénézést és a mobiltelefon használatát, valamint a testmozgás tapasztalatait is értékelték és felhasználták az egészséggel kapcsolatos életmódbeli tényezőkre.

Statisztikai analízis

A 221 KPW és 221 CPW adatait az SPSS (Statistical Package for the Social Science) WIN 25.0 programmal elemeztük. A táplálkozási ismeretek, az étrendi attitűd, az étkezési szokások és a táplálkozási nevelés iránti igények átlagát és szórását kiszámítottuk, és a t-teszt segítségével statisztikai szignifikancia szempontjából értékeltük a KPW és a CPW közötti különbségeket. A táplálkozási oktatás általános jellemzőinek és tapasztalatainak, valamint a táplálkozási oktatás és az életmód forrásainak gyakorisági különbségeit χ 2 (Chi-square) teszttel elemeztük. Duncan több tartományú tesztjét használták az étkezési szokások és az iskolai végzettség, a tévénézés és a mobiltelefon használata összehasonlítására. A táplálkozási ismeretek, az étrendi attitűd és az étkezési szokások közötti összefüggéseket Pearson-féle korrelációs együttható segítségével határoztuk meg.

EREDMÉNYEK

Az alanyok általános jellemzői és antropometriai adatai országonként

A KPW és CPW általános jellemzőit és antropometriai adatait az 1. táblázat mutatja .