Osteopenia és osteoporosis: van-e különbség?

Mi a osteopenia és hogyan kapcsolódik ehhez csontritkulás? A kérdés megválaszolásához meg kell határoznunk az osteopeniát. Az osteopenia a csonttömeg elvékonyodása. Bár a csonttömeg ezen csökkenését általában nem tekintik "súlyosnak", az osteoporosis kialakulásának nagyon komoly rizikófaktorának tekintik.
Az osteopeniát általában 50 évesnél idősebb embereknél tapasztalják, akiknél az átlagosnál alacsonyabb a csontsűrűség, de nincsenek csontritkulásuk. Az osteopenia és az osteoporosis közötti diagnosztikai különbség a csont ásványi sűrűségének mértéke.

Az oszteoporózist, a "törékeny csontbetegséget" a csonttömeg csökkenése jellemzi, amelyet kalcium, D-vitamin, magnézium és más vitaminok és ásványi anyagok hiánya okoz. Sok elfogyasztott étel tartalmazza ezeket a csontépítő ásványi anyagokat. Ha előrehalad, a csontritkulás magasságvesztéshez, lehajló testtartáshoz, púphoz és súlyos fájdalomhoz vezethet. A National Osteoporosis Foundation szerint a csontritkulás 54 millió amerikait érint, főleg nőket. Becslések szerint további millió amerikai csontritkulás (alacsony csonttömeg) van, ami az oszteoporózis kockázatának teszi őket ki.

A csont ásványianyag-sűrűsége: Osteoporosis vs. Osteopenia meghatározása

A csont ásványi sűrűsége (BMD) a kalciumszint mérése a csontokban, amely megbecsülheti a csonttörések kockázatát. Azt is használják annak megállapítására, hogy a betegnek oszteopéniája vagy csontritkulása van-e. A csontásványsűrűség-tesztek nem invazív és fájdalommentes eljárások, amelyeket általában a csípőn, a gerincen, a csuklón, az ujján, az állcsonton vagy a sarokon végeznek.

Míg az oszteopéniát sima röntgenfelvételek segítségével lehet diagnosztizálni, a BMD mérésének leggyakoribb módszere (és az osteoporosis végleges diagnosztizálásának módja) a Dual Energy X-ray Absorptiometry vagy a DEXA. Ez a vizsgálat alacsony energiájú röntgensugarakat használ, amelyek a betegeket sokkal kevesebb sugárzásnak teszik ki, mint a szokásos röntgensugarak, és felmérhetik a csont kalciumszintjét. Az eredményeket "pontszámként" mérjük, és összehasonlítjuk az egészséges egyének eredményeivel.

Mit jelentenek a BMD-számok

A beteg BMD-je T-pontszámot kap, amelyet úgy kapunk, hogy összehasonlítjuk egy egészséges, 30 éves, azonos nemű és fajú egészséges átlag pontszámával. A "normál fiatal" pontszám és a beteg pontszáma közötti különbséget standard deviációnak (SD) nevezzük. A T-pontszámok akár -1 SD-re is eshetnek, és továbbra is egészségesnek tekinthetők (lásd az alábbi táblázatot). Azoknál a betegeknél, akiknek T-pontszáma -1 SD és -2,5 SD között van, osteopenia diagnosztizálnak, és magas a csontritkulás kockázata. A -2,5 SD-nél alacsonyabb T-pontszámú betegeknél csontritkulást diagnosztizálnak. Ezeknél a betegeknél a kezelés általában szükséges, és magában foglalja a csonttömeg növelését elősegítő gyógyszerek alkalmazását, valamint életmódbeli változásokat, például étrendet és testmozgást.

Akit veszélyeztet az oszteopénia/csontritkulás?

Nem mindenki kap oszteopéniát vagy csontritkulást. Vannak azonban bizonyos kockázati tényezők, amelyek növelhetik annak valószínűségét, hogy egy személy mérsékelt vagy súlyos veszteséget szenved a csonttömegben, beleértve a következőket:

Nem: A nők nagyobb kockázatot jelentenek, mert kevesebb a csonttömegük, mint a férfiaknál. A menopauza után a nők gyakran tapasztalják a csonttömeg csökkenését is.
Verseny: Az ázsiai és kaukázusi nők, különösen azok, akik kis csontúak, vannak a legnagyobb veszélyben.
Családi történelem: Azoknál a betegeknél, akiknek a családjában alacsony csonttömeg van, 50–85% -kal nagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata.
Kor: A legtöbb ember (férfi és nő) 50 éves kora után évente kb. 5% -ot veszít a csonttömegből.
Életmódválasztás: A rossz étrend kalcium- és D-vitamin hiányával, a dohányzás, az alkohol vagy koffein túlzott használata és a testmozgás hiánya hozzájárul a csonttömeg csökkenéséhez.
Egyéb egészségügyi feltételek:A hyperthyreosis, a hyperparathyreosis és a Cushing-szindróma hozzájárulhat a csontvesztéshez. Bizonyos gyógyszerek (pl. Prednizon vagy fenitoin) szintén okozhatnak csontvesztést.

Megelőzés: A csontok egészségének megőrzése

Míg az emberek többségénél tapasztalható némi csonttömeg-csökkenés az életkor előrehaladtával, az osteopenia és az osteoporosis nem elkerülhetetlen része az öregedési folyamatnak. A csontok egészségének megőrzéséhez számos dolgot meg lehet tenni, többek között az alábbiakat:

Tartson egészséges étrendet megfelelő mennyiségű kalciummal, magnéziummal, D-, K- és C-vitaminokkal, valamint más ásványi anyagokkal.
Rendszeres testmozgás, amely súlytűrő gyakorlatokat tartalmaz, például alacsony hatású aerobik, kocogás és séta a csontvesztés minimalizálása érdekében.
Kerülje a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.
Rendszeres ellenőrzések orvosnál a csontvesztés figyelemmel kísérése érdekében, különösen 50 évnél idősebb embereknél.
Gyógyszerek alkalmazása a csontok egészségének javítása érdekében, ha a csonttömeg hiányosságait észlelik.

A helyes étkezés és a rendszeres testmozgás mellett beszéljen kezelőorvosával a csont ásványianyag-sűrűségének megméréséről, különösen akkor, ha 50 évesnél idősebb vagy a fent említett magasabb kockázati csoportba tartozik.