Emésztőrendszeri egészség, máj és hasnyálmirigy (gasztroenterológia)

Mi a peptikus fekély?

A gyomorfekély a gyomor vagy a vékonybél (duodenum) első részének fájása. Ha a fekély a gyomorban van, gyomorfekélynek is nevezik. Ha a fekély a nyombélében van, akkor ezt duodenális fekélynek is nevezik.

A fekélyek meglehetősen gyakoriak.

Mi okozza a peptikus fekélyeket?

Korábban a szakértők úgy gondolták, hogy az életmódbeli tényezők, például a stressz és az étrend, fekélyeket okoznak. Ma már tudjuk, hogy a gyomorsavak és más emésztőnedvek elősegítik a fekélyek kialakulását. Ezek a folyadékok megégetik a szervek bélését.

A peptikus fekélyek okai a következők:

H. pylori baktériumok (Helicobacter pylori). A legtöbb fekélyt a H. pylori nevű baktérium vagy csíra okozta fertőzés okozza. Ez a baktérium sérti a gyomrot és a vékonybél első részét (a duodenum) védő nyálkát. A gyomorsav átjut a bélésig.
NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők). Ezek vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók és lázas gyógyszerek, például aszpirin, ibuprofen és naproxen. Idővel károsíthatják a gyomor nyálkahártyáját védő nyálkát.

Melyek a peptikus fekélyek tünetei?

Minden ember tünetei változhatnak. Bizonyos esetekben a fekélyek nem okoznak tüneteket.

A leggyakoribb fekélytünet a tompa vagy égő fájdalom a hasban a mellcsont és a köldök között. Ez a fájdalom gyakran étkezési idők körül jelentkezik, és éjszaka felébresztheti. Pár perctől néhány óráig tarthat.

A kevésbé gyakori fekélytünetek a következők lehetnek:

Kis mennyiségű étel elfogyasztása után teljes érzés
Böfögés
Hányinger
Hányás
Nem éhes
Fogyni próbálkozás nélkül
Véres vagy fekete széklet
Vér hányása

A peptikus fekély tünetei más egészségügyi problémákra hasonlíthatnak. Mindig keresse fel az egészségügyi szolgáltatót, hogy biztos legyen benne.

Hogyan diagnosztizálják a peptikus fekélyeket?

Egészségügyi szolgáltatója megvizsgálja korábbi egészségét és fizikai vizsgát tesz. Lehet, hogy van néhány tesztje is.

A fekélyek diagnosztizálására használt képalkotó tesztek a következők:

Felső GI (gyomor-bélrendszer) sorozat vagy báriumfecske. Ez a teszt az emésztőrendszer felső részének szerveit vizsgálja. Ellenőrzi a táplálékcsövet (nyelőcsövet), a gyomrot és a vékonybél első részét (a duodenumot). Lenyeli a bárium nevű fémes folyadékot. A bárium bevonja a szerveket, hogy röntgenen láthatók legyenek.
Felső endoszkópia vagy EGD (esophagogastroduodenoscopy). Ez a teszt a nyelőcső, a gyomor és a nyombél bélését vizsgálja. Vékony, megvilágított csövet használ, amelyet endoszkópnak hívnak. A cső egyik végén kamera található. A csövet a szájába és a torkába tesszük. Ezután a nyelőcsőbe, a gyomorba és a nyombélbe kerül. Az egészségügyi szolgáltató láthatja ezeknek a szerveknek a belsejét. Kis szövetminta (biopszia) vehető. Ez ellenőrizhető a H. pylori szempontjából.

A következő laboratóriumi teszteket is elvégezheti annak ellenőrzésére, hogy van-e H. pylori fertőzése:

Vérvétel. Ezek ellenőrzik a fertőzés elleni sejteket (antitesteket), amelyek azt jelentik, hogy H. pylori van.
Széklet antigénteszt. A székletéből kis mintát gyűjtenek, és laboratóriumba küldik. 2 vagy 3 nap múlva a teszt megmutatja, hogy van-e H. pylori.
Karbamid lélegzetvizsgálat. Ez ellenőrzi, hogy kilégzéskor mennyi szén-dioxid van a lélegzetében. Lenyel egy karbamid tablettát, amelynek szénmolekulái vannak. Ha H. pylori van, a karbamid lebomlik és szén-dioxiddá válik. Mintát vesz a lélegzetéből egy zacskóba lélegezve. Laboratóriumba küldik. Ha a mintában a normálnál nagyobb mennyiségű szén-dioxid van, akkor H. pylori van.