Pneumatosis cystoides intestinis szisztémás szklerózisban szenvedő betegeknél: Esettanulmány és 39 japán eset áttekintése

1 Sebészeti Osztály, Omori Vöröskereszt Kórház, 4-30-1 Chuo, Ota-ku, Tokió 143-8527, Japán

cystoides

2 Belgyógyászati ​​Klinika, Reumatológiai Osztály, Omori Vöröskereszt Kórház, 4-30-1 Chuo, Ota-ku, Tokió 143-8527, Japán

Absztrakt

A Pneumatosis cystoides zarnu (PCI) a szisztémás szklerózis (SSc) ritka gyomor-bélrendszeri szövődménye, amelyet a gáz intramurális felhalmozódása jellemez a vékony falú cisztákban. Beszámolunk egy 82 éves nőbeteg esetéről, akinek pneumoperitoneum van az SSc-hez társuló PCI miatt, és áttekintjük a 39 japán eset jellemzőit. A medián betegéletkor 57 év volt (24–83 év közötti tartomány), a férfi/nő arány 1: 12 volt. Az elmúlt évtizedben a CT-vizsgálattal értékelt 15 esetből 14-ben (93,3%) diagnosztizáltak PCI-t. Az eredmények arra utalnak, hogy a CT-vizsgálat hasznos diagnosztikai eszköz lehet a PCI kimutatásához. Az SSc-ben szenvedő betegeknél a PCI általában jóindulatú, és csak konzervatív terápiát igényel. Két, a peritonealis irritáció jeleit mutató betegnél (5,1%) azonban műtétre volt szükség. Ha további patológiától másodlagos peritoneális irritáció figyelhető meg, műtéti kezelés indokolt lehet; ezért ennek az állapotnak a pontos diagnózisa elengedhetetlen.

1. Bemutatkozás

A pneumatosis cystoides zarnu (PCI) a szisztémás szklerózis (SSc) ritka gyomor-bélrendszeri szövődménye. Szubmukózus és/vagy szuberosalis szabad gázgyűjtemények jellemzik, amelyek cisztás elváltozásokat képeznek a gyomor-bél traktusban és a szomszédos szövetekben [1, 2]. Ez a szövődmény általában tünetmentes és véletlenül észlelhető az utóbbi években a számítógépes tomográfia (CT) széles körű alkalmazásával; azonban hasi fájdalom és pneumoperitoneum kísérheti. A klinikai bemutatások és a képalkotó tulajdonságok ebben az állapotban szimulálhatják a gasztrointesztinális perforációt. A pontos diagnózis ezért elengedhetetlen, mivel a PCI-t általában konzervatívan kezelik. A PubMed és a Japanese Medical Abstracts Society kiterjedt kutatása során 38 japán beteget találtak PCI-vel, akiknek SSi kíséretében 38 év alatt (1978 és 2015 között) diagnosztizálták. Ezúton ismertetjük a PCI által bonyolult SSc esetét, és áttekintjük a 39 japán eset demográfiai, klinikai, diagnosztikai és terápiás jellemzőit.

2. Esettanulmány

⁢ Teljes vérkép⁢VérkémiaUtoAutóanyag (normál érték)
WBC4800 /μLTP7,4 g/dlAntinukleáris (pettyes)1: 40 (



3. Megbeszélés

A PCI az SSc ritka gyomor-bélrendszeri szövődménye, amelyet a gáz intramurális felhalmozódása jellemez a vékonyfalú cisztákban. A levegővel töltött buborékszerű elváltozások a tápcsatorna submucosájában vagy suberosa-jában találhatók. Bár a PCI leggyakrabban a vékonybélben figyelhető meg, a vastagbélben vagy a gyomorban is kimutatható [2]. Amikor ezek a levegővel töltött ciszták felszakadnak, pneumoperitoneumot okoznak, amely általában jóindulatú.

, 82,1%), hasi fájdalom (

, 33,3%), a hasi érzékenység (28,2%) és a hányinger vagy hányás (

, 23,1%). Két betegnél (5,1%) peritonealis irritációt észleltek, mindkettő műtétet igényelt. A pneumoperitoneum 34 betegben volt érintett (87,2%).

Az SSc gyomor-bélrendszeri megnyilvánulását az muscularis propria atrófiája és kollagénszövetekkel való helyettesítése jellemzi, ami emésztési perisztaltika zavarait eredményezi, és gasztroparézishez, a vékonybél bakteriális elszaporodásához vagy székrekedéshez vezet [7]. Az SSc-ben szenvedő betegek PCI etiológiája nem teljesen ismert. Számos lehetséges mechanizmus létezik azonban arra nézve, hogyan keletkeztek gázciszták a bélfalban. A mechanikai elmélet azt sugallja, hogy a bélelzáródás okozta megnövekedett luminalis nyomás lehetővé teszi, hogy a gáz egy nyálkahártya-bontás révén behatoljon a szubmukózus térbe [8]. A baktériumelmélet szerint a gázciszták vagy intraluminális bakteriális fermentációval keletkező hidrogéngáz-feleslegből, vagy a bélfalon belüli megváltozott részleges nitrogénnyomásból származnak [9]. Végül azt hangoztatták, hogy a kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása esetleg előidézheti a bél nyálkahártyájának atrófiáját, ami néha nyálkahártya-törést és ezt követő gáz transzlokációt eredményezhet a szubmukózus rétegbe [10, 11]. Ebben a felülvizsgálatban 24 betegről (61,5%) számoltak be kortikoszteroid terápiában.

A PCI számos különféle radiográfiai képalkotási mód segítségével detektálható, például sima röntgenfelvétel, kontrasztvizsgálat, CT-vizsgálat, ultrahang és mágneses rezonancia képalkotás. Ezek közül a CT-vizsgálat a legjobb diagnosztikai mód, jobb érzékenységgel, mint a sima röntgenfelvétel vagy az ultrahang [12]. A tényleges klinikai körülmények között a CT-vizsgálatnak egy sima röntgenfilmet kell követnie, szuggesztív megállapításokkal, például radiolucens lineáris vagy kör alakú légbuborékokkal a bél falában subdiaphragmatikus szabad levegővel vagy anélkül. Ezenkívül a CT-vizsgálat további információkat nyújthat, amelyek a PCI egyéb okainak, például a bél volvulusának, nekrózisának vagy perforációjának létezésére utalhatnak [7]. Ebben az áttekintésben a CT vizsgálat 22 (56,4%) esetben volt hasznos a PCI kimutatására. Az utóbbi évtizedben a CT-vizsgálatokkal értékelt 15 esetből 14 esetben (93,3%) diagnosztizáltak PCI-t.

Összefoglalva: az SSc-betegek körében a PCI ritka szövődmény, és ennek patológiája még mindig nem teljesen ismert. A legtöbb esetben a konzervatív kezelést részesítik előnyben a sebészeti beavatkozás helyett. Ha azonban peritoneális irritációt észlelnek, műtéti kezelés indokolt lehet; A pontos diagnózis ezért elengedhetetlen annak eldöntésében, hogy a beteget átfogó műtétnek kell-e alávetni, vagy konzervatívan kell-e kezelni. A CT-vizsgálat hasznos diagnosztikai eszköz nemcsak a PCI, hanem a további patológia kimutatására is.

Beleegyezés

A közzétételhez írásos tájékozott beleegyezést kaptak a betegtől.

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy a jelen cikk megjelenésével kapcsolatban nincs összeférhetetlenség.

A szerzők közreműködése

Minden szerző egyformán járult hozzá ehhez a cikkhez.

Hivatkozások

  1. V. Suarez, I. M. Chesner, A. B. Price és J. Newman: „Pneumatosis cystoides zarnu. A szövettani nyálkahártya-változások utánozzák a gyulladásos bélbetegségeket ” Patológiai és Laboratóriumi Orvosi Levéltár, köt. 113. sz. 8, 1989, 898–901. Megtekintés: Google Scholar
  2. W. Sequeira, „Pneumatosis cystoides gastrointestinalis szisztémás szklerózisban és más betegségekben”, Szemináriumok ízületi gyulladásban és reumában, köt. 19. szám 5, 269–277, 1990. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. F. Van Den Hoogen, D. Khanna, J. Fransen és mtsai., „A szisztémás szklerózis 2013-as osztályozási kritériumai: egy amerikai reumatológiai főiskola/Európai liga a reumatizmus elleni együttműködési kezdeményezéssel”. Arthritis és reuma, köt. 65. sz. 11., 2013: 2737–2747. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  4. T. Kobayashi, M. Kobayashi, M. Naka, K. Nakajima, A. Momose és M. Toi: „Válasz a progresszív szisztémás szklerózishoz társuló bél pszeudoobstruktúra és pneumatosis cystoides gastrointestinalis oktreotidjára”. Belgyógyászat, köt. 32. sz. 7, 607–609, 1993. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. M. Hamada, M. Kayashima, Y. Morai, T. C. Masuda, K. Urabe és M. Furue: „Pneumatosis cystoides gastrointestinalis szisztémás szklerózissal, korlátozott típusú, rossz prognózist eredményező” American Journal of the Medical Sciences, köt. 332. sz. 2, 100–102., 2006. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. A. Sagara, K. Kitagawa, K. Furuichi et al., „A pneumatosis bélhurut három esete autoimmun betegségek esetén” Modern reumatológia, köt. 22. szám 4, p. 610–615, 2012. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  7. L. M. Ho, E. K. Paulson és W. M. Thompson: „A pneumatosis bél a felnőttben van: jóindulatú életveszélyes okok miatt.” American Journal of Roentgenology, köt. 188, sz. 6, 1604–1613, 2007. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. A. S. Pieterse, A. S.-Y. Leong és R. Rowland: „A pneumatosis cystoides gastrointestinalis nyálkahártya-változásai és patogenezise” Emberi patológia, köt. 16. sz. 7, 683–688, 1985. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  9. M. D. Levitt és S. Olsson: „Pneumatosis cystoides gastrointestinalis és a magas lélegzetű H2 kiválasztódás: betekintés a H2 szerepébe ebben az állapotban” Gasztroenterológia, köt. 108. sz. 5, 1560–1565, 1995. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. B. H. Smith és L. H. Welter, „Pneumatosis gastrointestinalis” American Journal of Clinical Pathology, köt. 48. sz. 5, 1965. 455–465. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  11. R. R. Hall, A. Anagnostou, M. Kanojia és A. Zander: „A béltraktus graft-versus-host betegségével összefüggő Pneumatosis bélhurut” Transzplantációs eljárások, köt. 16. sz. 6, 1666–1668., 1984. Megtekintés: Google Scholar
  12. S. D. St Peter, M. A. Abbas és K. A. Kelly: „A pneumatosis bélrendszer spektruma” Sebészeti Levéltár, köt. 138. sz. 1, 2003. 68–75. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  13. G. Lock, A. Holstege, B. Lang és J. Schölmerich: „A progresszív szisztémás szklerózis emésztőrendszeri megnyilvánulásai” Az American Journal of Gastroenterology, köt. 92. sz. 5, 763–771., 1997. Megtekintés: Google Scholar
  14. E. C. Ebert: „Gyomor- és bélrendszeri részvétel progresszív szisztémás szklerózisban” Journal of Clinical Gastroenterology, köt. 42. sz. 1, 2008. 5–12. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  15. J. Vischio, Z. Matlyuk-Urman és S. Lakshminarayanan: „Jóindulatú spontán pneumoperitoneum szisztémás szklerózisban” Journal of Clinical Rheumatology, köt. 16. sz. 8, p. 379–381., 2010. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  16. A. Balbir-Gurman, O. R. Brook, I. Chermesh és Y. Braun-Moscovici: „Pneumatosis cystoides gastrointestinalis szklerodermával kapcsolatos állapotokban”. Belgyógyászati ​​folyóirat, köt. 42. sz. 3, p. 323–329, 2012. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  17. G. Gyger és M. Baron: „Szisztémás szklerózis: gyomor-bélrendszeri betegségek és kezelése” Észak-Amerika Reumatikus Klinikái, köt. 41. sz. 3, 459–473., 2015. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  18. C. E. Yale, E. Balish és J. P. Wu: „A pneumatosis cystoides gastrointestinalis bakteriális etiológiája” Sebészeti Levéltár, köt. 109. sz. 1, 1974., 89–94. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  19. R. Reyna, R. T. Soper és R. E. Condon: „Pneumatosis zarnu. Tizenkét eset jelentése ” Az American Journal of Surgery, köt. 125. sz. 6, 667–671, 1973. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  20. N. W. Read, M. N. Al-Janabi és P. A. Cann: „A megemelt lélegzetű hidrogén összefügg-e a pneumatosis coli patogenezisével?” Belek, köt. 25. szám 8, 839–845, 1984. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  21. T. Florin és B. Hills: "Az ellenfúziós túltelítettség gázcisztákat okoz-e a pneumatosis cystoides coliban, és a heliox légzése csökkentheti-e őket?" A Lancet, köt. 345. sz. 8959, 1220–1222, 1995. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  22. P. N. Khalil, S. Huber-Wagner, R. Ladurner et al., „A pneumatosis bélhurut természettörténete, klinikai mintája és műtéti szempontjai” European Journal of Medical Research, köt. 14. sz. 6, 231–239, 2009. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas