Cochrane

Felülvizsgálati kérdés

Ez a Cochrane Review a randomizált, kontrollált vizsgálatok (RCT) adatainak elemzésével kívánta kideríteni, hogy a probiotikumok (baktériumok, gombák vagy élesztők) hatékonyak-e bármilyen súlyosságú ekcéma kezelésében minden életkorban, összehasonlítva a placebóval (azonos, de inaktív kezelés), nincs kezelés vagy más olyan kezelés, amely nem tartalmazza a probiotikumokat. Meg akartuk tudni, hogy a probiotikumokkal végzett kezelés javítja-e az ekcéma tüneteit, életminőségét vagy súlyosságát a betegeknél az aktív kezelés végén és az aktív kezelés befejezése utáni nyomon követés során.

Az ekcéma viszkető, nem fertőző, gyulladt bőrbetegség, amely az emberek 5-20% -át érinti valamikor az életében. Az ekcémás emberek bélében különböző baktériumok vannak, mint az ekcéma nélküli embereknél, és néha gyulladásuk van a bélben. Felvetődött, hogy az ekcéma tünetei a bélbaktériumok keverékének megváltoztatásával vagy a bél gyulladásának csökkentésével kezelhetők. A probiotikumok, amelyek szájon át bevitt élő mikroorganizmusok, például a Lactobacillus a pasztörizálatlan tejben és joghurtban található baktériumok ezt elérhetik.

Ez egy korábbi, 2008-ban megjelent Cochrane Review frissítése; ez a frissítés azért fontos, mert az első áttekintés közzététele óta több kísérletet végeztek, és mivel a probiotikumok használata növekszik, és új ekcéma kezelésekre van szükség.

A tanulmány jellemzői

39 randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatot (RCT) vettünk fel 2599 résztvevővel, amelyeket 2017. januárig tartó keresések során azonosítottunk.

Ezek a tanulmányok bármelyik nemből és minden korosztályból vettek részt, bár a legtöbb tanulmány olyan gyerekeket értékelt, akiknek egészségügyi szakember azt mondta, hogy ekcémája van. A résztvevők ekcémája enyhétől a súlyosig terjedt, és az RCT-k összehasonlították az élő mikroorganizmusokkal (probiotikumokkal) végzett kezelést, változó dózisú és koncentrációjú szájon át, szemben a kezelés nélküli, a placebóval vagy más, probiotikumok nélküli kezeléssel.

A probiotikumok a baktériumok voltak Lactobacillus és Bifidobaktériumok fajok önmagukban vagy más probiotikumokkal kombinálva, négy héttől hat hónapig terjedő időszakra. Nem vizsgáltunk olyan vizsgálatokat, amelyek az ekcéma megelőzésére törekedtek. A legtöbb tanulmányt Európában, néhányat Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon végezték - mindezt orvosi körülmények között. A legtöbb vizsgálatot egyetlen központban végezték. A bírálók nem alkalmaztak nyelvi korlátozásokat a tanulmányok kiválasztására. Tíz tanulmányt finanszíroztak a probiotikumokat szállító vállalatok, és további négy tanulmány nem nyilatkozta meg a finanszírozás forrását.

A legfontosabb eredmények

Felhívjuk figyelmét, hogy az összefoglaló eredményei a következőkön alapulnak: a probiotikum és a probiotikum összehasonlítása; hat hét és három hónap közötti kezelés, kivéve a vizsgáló által minősített ekcéma súlyossági eredményét, amelynél a résztvevőket hosszabb ideig (16 hét) kezelték; és a kezelési periódus végén mért eredmények, kivéve a nem kívánt eseményeket, amelyeket a kezelés során értékeltek. Eltérő rendelkezés hiányában az eredményeket a résztvevők vagy a szülők mérték. A mellékelt vizsgálatok különböző probiotikumokat értékeltek különböző koncentrációkban vagy dózisokban. Ami a pontszámot illeti, minél magasabb a pontszám, annál súlyosabbak voltak a tünetek.

Megállapítottuk, hogy a jelenleg kapható probiotikumok valószínűleg alig vagy egyáltalán nem különböztetik meg az ekcéma tüneteit, például a viszketést és az alvásvesztést (közepes minőségű bizonyíték).

Megállapítottuk azonban, hogy ezek a probiotikumok kissé csökkenthetik a betegek és az egészségügyi szakemberek által kombinált ekcéma súlyosságát (gyenge minőségű bizonyíték), bár bizonytalan, hogy egy ilyen változás értelmes-e a betegek számára.

A betegek életminőségét illetően nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a probiotikumok változtatnának (gyenge minőségű bizonyíték).

Nem találtunk bizonyítékot a nemkívánatos események növekedésére; a kezeléssel összefüggő vizsgálatokban beszámoltak hasi és bélzavarosak voltak, hasmenés, székrekedés, hányás és kólika-fájdalmak (gyenge minőségű bizonyíték).

Az elemzés azt sugallja, hogy az ekcéma tüneteinek hatásait felmérő további probiotikus vizsgálatok nem érdemesek, mivel valószínűleg nem változtatják meg az eredményt az aktív kezelés végén.

A bizonyítékok minősége

A legfontosabb megállapításainkat alátámasztó bizonyítékok minősége alacsony volt, eltekintve a résztvevők által minősített ekcéma tüneteinek egy mérsékelt értékelésétől. Ennek oka lehet a tanulmányok közötti eltérés, amelyet nem lehetett megmagyarázni, és a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a probiotikumok hiányában a jelenleg rendelkezésre álló probiotikus törzsek valószínűleg alig vagy egyáltalán nem tesznek különbséget a betegek által minősített ekcéma tüneteinek javításában. A probiotikumok alig vagy egyáltalán nem különböztethetik az ekcémában szenvedők QoL-jét, sem a vizsgálók által minősített ekcéma súlyossági pontszámát (kombinálva a résztvevők pontszámával a viszketés és az alvásvesztés ekcéma tüneteivel kapcsolatban); ez utóbbi esetében a megfigyelt hatás kicsi és bizonytalan klinikai jelentőségű volt. Ezért a probiotikumok alkalmazása az ekcéma kezelésében jelenleg nem bizonyítékokon alapuló. Ez a frissítés nem talált bizonyítékot a probiotikumok alkalmazásával kapcsolatos megnövekedett káros hatásokra a vizsgálatok során, de az első felülvizsgálatból származó különálló nemkívánatos események keresése azt mutatta, hogy a probiotikus kezelés a mellékhatások kis kockázatával jár.

Az eredmények szignifikáns, megmagyarázhatatlan heterogenitást mutatnak az egyes vizsgálati eredmények között. Csak kicsi számú tanulmány mért bizonyos eredményeket.

A jövőbeli vizsgálatoknak jobban meg kell mérniük a QoL-pontszámokat és a nemkívánatos eseményeket, és jelentést kell készíteniük az új probiotikumokról. A kutatóknak fontolóra kell venniük a betegek alcsoportjainak (pl. Atópiás vagy ételallergiás betegek, felnőttek) tanulmányozását és az alkalmazott probiotikumok dózisainak/koncentrációinak egységesítését is.

Az ekcéma gyakori krónikus bőrbetegség. A probiotikumokat javasolták az ekcéma hatékony kezelésére; használatuk egyre növekszik, mivel számos klinikai vizsgálat zajlik. Ez egy Cochrane Review frissítése, amelyet először 2008-ban tettek közzé, és azt sugallta, hogy a probiotikumok nem biztos, hogy hatékony kezelést jelentenek az ekcéma számára, de olyan területeket határoztak meg, amelyeken hiányoztak a bizonyítékok.

A probiotikumok hatásainak felmérése mindenféle életkorú, ekcémás beteg kezelésére.

A következő adatbázisok kereséseit 2017 januárjáig frissítettük: a Cochrane Skin Group Specialized Register, a Cochrane Controlled Trials Central Register (CENTRAL), a Cochrane Library-ben, az Eczema Trials globális erőforrása (GREAT) adatbázisban, MEDLINE, Embase, A PsycINFO, a szövetséges és kiegészítő orvoslás adatbázisa (AMED), valamint a latin-amerikai karibi egészségtudományi irodalom (LILACS). Öt vizsgálati regisztert kerestünk, és a mellékelt vizsgálatok referencia listáit és a releváns áttekintéseket ellenőriztük a releváns randomizált kontrollált vizsgálatokra (RCT) vonatkozó további hivatkozásokra. Számos konferencia-anyagot is kerestünk. Frissítettük a fő adatbázisok keresését 2018 januárjában, és a vizsgálati nyilvántartásokat 2018 márciusában, de ezeket az eredményeket még nem építettük be az áttekintésbe.

A probiotikumok (élő, orálisan bevitt mikroorganizmusok) randomizált, kontrollált vizsgálata, összehasonlítva az orvos által diagnosztizált ekcéma kezelés nélküli kezelésével, placebóval vagy más aktív beavatkozással, probiotikumok nélkül.

A Cochrane elvárásainak megfelelően szokásos módszertani eljárásokat használtunk. A mellékelt eseményeket rögzítettük a mellékelt vizsgálatokból és az első felülvizsgálatra elvégzett különálló mellékhatásokból. Formálisan értékeltük a jelentési torzítást tölcsértáblák elkészítésével, és elvégeztük az elsődleges eredmény - az aktív kezelés végén ekcéma tünetei - szekvenciális elemzését.

A GRADE-t alkalmaztuk az egyes eredmények bizonyítékainak minőségének értékelésére (2007 - ben) dőlt betűtípus).

39 randomizált, kontrollált vizsgálatot vontunk be, 2599 randomizált résztvevő bevonásával. Bármely nemű résztvevőt felvettünk, az élet első évétől 55 évig (csak hat tanulmány értékelte a felnőtteket), akiknek enyhe vagy súlyos ekcémája volt. A vizsgálatokat elsődleges és másodlagos egészségügyi környezetben, főleg Európában vagy Ázsiában végezték. A kezelés időtartama négy héttől hat hónapig, a követés időtartama pedig a kezelés befejezése után nulla és 36 hónap között változott. Nem választottunk ki standard dózist: a kutatók különféle dózisokat és koncentrációjú probiotikumokat használtak. Az alkalmazott probiotikumok a Lactobacillus és Bifidobaktériumok olyan fajok, amelyeket önmagukban vagy más probiotikumokkal kombinálva prebiotikumokkal együtt vagy anélkül adtak. Az összehasonlítók nem voltak kezelések, placebo és egyéb probiotikumok nélküli kezelések.

Az ebben az absztraktban leírt összes eredmény esetében az összehasonlító nem volt probiotikum. Az aktív kezelés hat héttől három hónapig terjedt az összes következő eredményre, eltekintve a kutató által minősített ekcéma súlyossági eredményétől, amelynél az aktív kezelés felső határa 16 hét volt. Ami a pontszámot illeti, minél magasabb a pontszám, annál súlyosabbak voltak a tünetek. Az ebben az összefoglalóban közölt összes legfontosabb eredményt az aktív kezelés végén mértük, kivéve a nemkívánatos eseményeket, amelyeket az aktív kezelési időszak alatt mértek.

A probiotikumok valószínűleg alig vagy egyáltalán nem különböztetik meg az ekcéma résztvevői vagy szülők által értékelt tüneteit (13 vizsgálat; 754 résztvevő): A tünetek súlyossága 0 és 20 közötti skálán 0,44 ponttal alacsonyabb volt a probiotikus kezelés után (95% konfidencia intervallum (CI) - 1,22-0,33; mérsékelt minőségű bizonyíték). A kísérleti szekvenciális elemzés azt mutatja, hogy meghaladták a 258, illetve a 456 célminta nagyságát, amelyek szükségesek a -2, illetve -1,5 minimális átlagkülönbség kimutatásához 90% -os teljesítménnyel, ami arra utal, hogy további probiotikus törzsekkel végzett további kísérletek ehhez eredmény az aktív kezelés végén hiábavaló lehet.

Nem találtunk arra utaló bizonyítékot, hogy a probiotikumok különbséget okoznának a QoL-ben az ekcémás betegeknél (hat vizsgálat; 552 résztvevő; standardizált átlagos különbség (SMD) 0,03, 95% CI -0,36 és 0,42; gyenge minőségű bizonyíték), ha a résztvevő vagy a szülő validált betegségspecifikus QoL eszközökkel mérte.

A probiotikumok kissé csökkenthetik a vizsgáló által minősített ekcéma súlyossági pontszámát (24 kísérlet; 1596 résztvevő). Az atópiás dermatitis teljes súlyossági pontszámának 0–103 skáláján (SCORAD) a kutató által értékelt ekcéma súlyossági pontszámát, valamint a viszketés és az alvásvesztés ekcéma tüneteinek pontszámát egyesítő pontszám probiotikus kezelés után 3,91 ponttal alacsonyabb volt, mint probiotikus kezelés nélkül (95% CI -5,86-1,96; gyenge minőségű bizonyíték). A SCORAD klinikailag fontos legkisebb különbségét 8,7 pontra becsülték.

Jelentősen szélsőségesen megmagyarázhatatlan heterogenitást állapítottunk meg az egyes vizsgálatok eredményei között. Úgy ítéltük meg, hogy a legtöbb tanulmány nem egyértelmű az elfogultság kockázatával; hat vizsgálatban magas volt a kopás torzítása, és kilencben alacsony volt az elfogultság kockázata.

Nem találtunk bizonyítékot annak bizonyítására, hogy a probiotikumok különbséget okoznának a nemkívánatos események kockázatában az aktív kezelés során (kockázati arány (RR) 1,54, 95% CI 0,90–2,63; hét vizsgálat; 402 résztvevő; gyenge minőségű bizonyíték). A káros hatásokról beszámoló tanulmányunk a gyomor-bél traktus tüneteit írta le.