A Cochrane Könyvtár

Megbízható bizonyíték. Megalapozott döntések. Jobb egészség.

Válassza ki a kívánt nyelvet a Cochrane véleményekhez. Látni fogja a lefordított Review szakaszokat a kívánt nyelven. A fordítás nélküli szakaszok angol nyelven készülnek.

Válassza ki a kívánt nyelvet a Cochrane Library webhelyéhez.

Észrevettük, hogy a böngésző nyelve orosz.

Bármely oldal tetején kiválaszthatja a kívánt nyelvet, és látni fogja a lefordított Cochrane Review szakaszokat ezen a nyelven. Váltás oroszra.

Leah Brennan
Kylie D Murphy
Xochitl de la Piedad Garcia
Miriam E Ellis
Maria ‐ Inti Metzendorf
Joanne E McKenzie

A szerzők érdekeltségi nyilatkozatai

Megjelent verzió: 2016. március 26

Ez nem a legújabb verzió

Absztrakt

Ez a Cochrane Review (beavatkozás) protokollja. A célok a következők:

A túlsúlyos és elhízott felnőttek kezelésére szolgáló pszichológiai beavatkozások hatásainak felmérése. Konkrét célkitűzések a következők hatékonyságának vizsgálata:

Minden pszichológiai terápia, szemben a minimális beavatkozással vagy anélkül;

Minden pszichológiai terápia versus aktív étrend és/vagy testmozgás;

Viselkedési pszichológiai terápiák (első, második vagy harmadik hullám) szemben más pszichológiai beavatkozásokkal.

Másodlagos célkitűzés annak vizsgálata, hogy a BMI elsődleges eredményére gyakorolt beavatkozási hatások nagyságát (1., 2. és 3. célkitűzés) módosítják-e az egyes beavatkozási jellemzők (a követés hossza) vagy a résztvevők jellemzői (a túlsúly mértéke). Azt is tervezzük, hogy megvizsgáljuk, hogy a viselkedésterápia hatásait módosítja-e a viselkedési beavatkozás típusa (első, második vagy harmadik hullám).

Háttér

Az állapot leírása

A túlsúlyt és az elhízást "a zsírszövetben fellépő kóros vagy túlzott zsírfelhalmozódás feltételeinek nevezik, amennyiben az egészség károsodhat" (WHO 1998). Ezeket a körülményeket a testtömeg-index (BMI), súly kilogrammban osztva osztva a magasság négyzetméterével (kg/m²), ≥ 25 kg/m², illetve ≥ 30 kg/m² (WHO 1998). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2014-ben a felnőttek 39% -a volt túlsúlyos (38% férfi és 40% nő), 13% pedig elhízott (11% férfi és 15% nő). A felnőttek világszerte továbbra is növekszik a túlsúly és az elhízás aránya. A rendkívüli elhízás aránya a leggyorsabban emelkedik (WHO 2014). Bár a túlsúly és az elhízás gyakorisága a fejlett országokban a legmagasabb, a fejlődő országokban az arány drámai módon növekszik, mivel a jövedelem, az urbanizáció és a feldolgozott élelmiszerek elérhetősége nő (WHO 2014). A magasabb jövedelmű országokban az elhízás aránya a legszegényebbek és a vidéken élő emberek körében a legmagasabb. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű országokban az elhízás aránya a városi és a tehetősebb területeken élők körében a legmagasabb. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a nők elhízásának kockázata csaknem kétszerese a férfiakénak. A magas jövedelmű országokban a férfiak és nők aránya hasonló (WHO 2014).

Hagyományosan úgy gondolták, hogy a túlsúly és az elhízás az egyén rossz egészségügyi döntéseinek és magatartásának a következménye, amely túlzott energiamérleget eredményez (Skender 1996; Spiegelman 2001). Így a korai megelőzési és kezelési erőfeszítések az egyéni viselkedésváltozásra irányultak (Kremers 2010; Lemmens 2008; Shaw 2005; Shaw 2006; Thomas 2007). Mostanra jobban megértették a többlet energiamérleghez és a súlygyarapodáshoz hozzájáruló tényezők összetettségét. Ide tartoznak: egyéni és szociálpszichológia, egyéni fizikai aktivitás és tevékenységi környezet, élelmiszer-fogyasztás és -termelés, emberi és egyéni fiziológia (Vandenbroeck 2007). Ennek a jobb megértésnek az eredményeként a prevenciós és beavatkozási erőfeszítések váltakoznak a járulékos tényezők szélesebb körére (Beauchamp 2014; Franz 2007; Kremers 2010; Lemmens 2008).

A túlsúly és az elhízás magas és növekvő gyakorisága kiemeli a megelőzési erőfeszítések szükségességét. Az elhízás megelőzésére irányuló jelentős kutatási és beavatkozási erőfeszítések ellenére a túlsúly súlya továbbra is növekszik. A sikeres megelőzési törekvések célja először a túlsúly és az elhízás növekvő arányának lassítása, majd leállítása, majd visszafordítása. Ezért a túlsúly és az elhízás aránya egy ideig magas marad, még akkor is, ha a megelőzési erőfeszítések sikeresek. Tehát hatékony kezelési megközelítésekre van szükség.

A beavatkozás leírása

A túlsúlyt és az elhízást „életmód” (diéta, testmozgás), orvosi (farmakológiai) és sebészeti beavatkozások segítségével kezelik. A csökkentett energia- és/vagy relatív makrotápanyag-bevitelre irányuló étrendi beavatkozások rövid távon kis súlyveszteséget eredményeznek, a súly pedig általában hosszabb távon áll helyre (Hession 2009; Thomas 2007). A nagyon alacsony energiatartalmú étrend nagyobb súlycsökkenést eredményez, de a súly általában visszanyerhető (Franz 2007; Mann 2007). A megnövekedett energiafogyasztást célzó testmozgási beavatkozások kardiovaszkuláris és/vagy rezisztencia edzésen keresztül kicsi súlyveszteséget eredményeznek, és a fogyás marginális javulását eredményezik étrendi beavatkozással kombinálva (Jakicic 2001; Shaw 2006). Számos farmakológiai kezelés javítja a fogyás eredményét (Franz 2007; Padwal 2003). Jelenleg azonban kevesen engedélyezettek az elhízás kezelésében. Noha a sebészeti beavatkozások egyre népszerűbbek és a legtartósabb és tartósabb fogyást eredményezik, a legnagyobb kockázatot is jelentik (Colquitt 2014).

Míg a pszichológiai beavatkozásokat gyakran használják orvosi beavatkozásokkal együtt (Douketis 2005), a pszichológiai beavatkozásokat vizsgáló kutatások többsége ezeket az izoláltan vagy „életmódbeli” beavatkozásokkal kombinálva vizsgálja (Sarwer 2014). A túlsúly és az elhízás kezelésében számos pszichológiai beavatkozást alkalmaztak. Ezeket a beavatkozásokat jellemzően a mentális egészségi állapotok kezelésére adaptálták. Az ilyen típusú beavatkozások átfogó célja az egészségügyi magatartás változásának pszichológiai akadályainak csökkentése (Shaw 2005). Mely akadályok vannak megcélozva és milyen mechanizmusok révén változnak a pszichológiai beavatkozás típusai szerint.

A kezelés kézbesítési beállításai (pl. Kórház, közösség), a szállítási módok (pl. Szemtől szemben, telefonon, online), a kézbesítési ügynök (pl. Pszichológus, más egészségügyi szakember, laikus személy), valamint az intenzitás és időtartam ezek között jelentősen eltérnek beavatkozások (Shaw 2005). A nagyobb intenzitás és időtartam nagyobb súlycsökkenést és súlymegtartást eredményezett (Franz 2007). Kevés egyéb következetes megállapítás található ezen kezelési jellemzőknek a kezelés eredményére gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Hogyan működhet a beavatkozás

A túlsúly és az elhízás kezelésében számos más pszichológiai beavatkozást alkalmaztak (Shaw 2005). Ide tartoznak a relaxációs terápia (Bertisch 2008), a pszichodinamikai terápia (Wiltink 2007), a hipnoterápia (Kirsch 1995), a szemmozgás deszenzitizálása és újrafeldolgozása (Stapleton 2011), az érzelem szabadságának technikái (Stapleton 2011), az interperszonális pszichoterápia (Tanofsky ‐ Kraff 2014) és érzelemközpontú terápia (vö. 2013). Sajnos ezeknek a beavatkozásoknak a hatásmechanizmusát az elhízás kezelésében nem mindig határozzák meg egyértelműen és/vagy következetesen.

A beavatkozás káros hatásai

Az elhízási beavatkozások lehetséges káros hatásai viszonylag kevés kutatási figyelmet kaptak (Shaw 2005; Shaw 2006). A testsúlycsökkenés biológiai hatásai a mai napig pozitívnak bizonyultak, ami rövid- és középtávon javulást mutat az elhízással összefüggő betegség kockázati tényezőiben (például javult az inzulinrezisztencia) (Shaw 2005). Hasonlóképpen, a súlycsökkentő beavatkozáson való részvételről kimutatták, hogy rövid és középtávon javul a pszichológiai eredmények (pl. Depresszió, rendezetlen étkezés) (Hardeman 2000). Bár egyes tanulmányok azt találták, hogy ezek a javulások a lefogyott mennyiséghez kapcsolódnak (Blaine 2007), mások más tényezőknek tulajdonítottak javulást, például a fogyáskezelésben való részvétel során kapott társadalmi támogatást (Elfhag 2005; McLean 2003). Az elhízás negatív társadalmi következményeinek (pl. Megbélyegzés, diszkrimináció) széles körű elismerése ellenére kevéssé ismert a beavatkozások társadalmi kimenetelre gyakorolt hatása (Papadopoulos 2015; Puhl 2003).

Miért fontos ezt a felülvizsgálatot elvégezni?

A túlsúly és az elhízás magas és növekvő prevalenciája (WHO 2014), a túlsúly negatív biopszichoszociális társbetegségeivel (Guh 2009) kombinálva, valamint a megelőző erőfeszítések eddigi korlátozott hatékonysága (Lau 2007; Lemmens 2008; McTigure 2007; WHO 2000), kiemelik a hatékony túlsúly és elhízás kezelésének szükségességét. Jelenleg számos és egyre több bizonyíték bizonyítja az életmódbeli beavatkozások korlátozott hatékonyságát a jelentős és tartós fogyás elérésében (Shaw 2006; Wu 2009). A jelentős és tartós fogyás elérésének kihívásainak elismeréseként a pszichológiai beavatkozások egyre inkább bekerülnek a kezelésbe (Sarwer 2014; Shaw 2005).

Célkitűzések

A túlsúlyos és elhízott felnőttek kezelésére szolgáló pszichológiai beavatkozások hatásainak felmérése. Konkrét célkitűzések a következők hatékonyságának vizsgálata:

Minden pszichológiai terápia, szemben a minimális beavatkozással vagy anélkül;

Minden pszichológiai terápia versus aktív étrend és/vagy testmozgás;

Viselkedési pszichológiai terápiák (első, második vagy harmadik hullám) szemben más pszichológiai beavatkozásokkal.

Mód

Kritériumok a tanulmányok átgondolásához

A tanulmányok típusai

Bekapcsolunk randomizált, kontrollált vizsgálatokat (RCT), beleértve a klaszteres randomizált vizsgálatokat is.

A résztvevők típusai

Kizárólag felnőtt résztvevők (18–65 év közötti) kísérleteit fogjuk tartalmazni. A vizsgálatokba olyan felnőttek kerülnek, akik bármely paraméter (például BMI, derékmérés, derék-csípő arány) szerint túlsúlyosak vagy elhízottak. Az évek során az elhízás diagnosztikai kritériumai és osztályozása többször megváltozott (NHMRC 1997). Annak érdekében, hogy összhangban legyen az elhízás osztályozási és diagnosztikai kritériumainak időbeli változásával, a diagnózist a vizsgálat megkezdésekor érvényes szabványos kritériumok alapján kellett megállapítani. A kísérő testi vagy pszichés rendellenességekkel rendelkező résztvevők bevonásával végzett vizsgálatok alkalmasak lesznek a befogadásra, amennyiben a beavatkozás elsődleges súlypontja a fogyás. A próbákat elvégezhetjük alapellátásban és közösségi alapon, vagy másodlagos vagy szakorvosi körülmények között, és mind a szakmailag, mind az ön által irányított résztvevőket magában foglalják.

A beavatkozások típusai

Minden olyan kísérlet bekerül, amely kijelenti, hogy pszichológiai beavatkozást tartalmaz. A beavatkozást nem korlátozzák.

Tervezzük a beavatkozás és a kontroll/összehasonlító összehasonlítását.

Beavatkozás: 1. és 2. célkitűzés

Összehasonlító: 1. és 2. célkitűzés

Minimális vagy semmilyen beavatkozás.

Aktív étrend, testmozgás vagy mindkettő.

Beavatkozás: 3. célkitűzés

Viselkedés-pszichológiai terápiák (első, második vagy harmadik hullám)

Összehasonlító: 3. célkitűzés

Egyéb pszichológiai beavatkozások.

A pszichoterápia mint kiegészítő terápia összehasonlításai akkor is beletartoznak, ha a pszichoterápia további hatása meghatározható (pl. Testmozgás plusz pszichoterápia versus önmagában pszichoterápia). A tisztességes összehasonlítás érdekében az egyidejű beavatkozásoknak azonosaknak kell lenniük mind az intervenciós, mind az összehasonlító csoportokban.

A beavatkozás minimális időtartama

Meghatározzuk a kipróbálás időtartamát azon hónapok száma alapján, amelyek alatt a próbát lefolytatták, és csak a három hónapnál hosszabb beavatkozásokkal rendelkező elemzésekbe fogjuk be a vizsgálatokat. Azokat a kísérleteket, amelyeknél a beavatkozás három hónapnál rövidebb ideig tartott, egy „Kiegészítő táblázat” sorolja fel, de az elemzések nem tartalmazzák.

Kizárási kritériumok

Kizárjuk azokat a kísérleteket, amelyekben a pszichológiai beavatkozást nem személyes szemléletű formában (legalább egy személyes ülés) végezték a résztvevő és a terapeuta között. azonban,

olyan beavatkozások tanulmányait fogjuk tartalmazni, amelyek során a személyes terápiát telefonos vagy internetalapú támogatás egészíti ki.

A kizárólag biblioterápiával, telefonon vagy az interneten végzett pszichológiai beavatkozások kizárásra kerülnek.

Kizárjuk azokat a kísérleteket, amelyek farmakológiai beavatkozást, műtéti beavatkozást vagy mindkettőt pszichológiai beavatkozással kombinálják.

A súlygyarapodás megelőzésére vagy az étkezési rendellenességek kezelésére tervezett beavatkozások nem zárhatók ki.

Ha egy kísérletbe több kar kerül, minden olyan kar bekerül a felülvizsgálatba, amely megfelel a felvételi kritériumoknak.

Az eredménymérések típusai

Az áttekintésbe vételhez a vizsgálatoknak meg kell mérniük és jelenteniük kell egy vagy több elsődleges vagy másodlagos eredménymérőt. Felvesszük a kapcsolatot a szerzőkkel, hogy adatokat kérhessünk ott, ahol az eredményeket mértük, de nem jelentettek.