Rheumatoid Arthritis 101

Mi a rheumatoid arthritis?

A reumás ízületi gyulladás (RA) olyan autoimmun rendellenesség, amelyet ízületi gyulladás jellemez, amely kezelés nélkül progresszív ízületi károsodáshoz, deformitásokhoz és fogyatékossághoz vezethet.

Kit érint a rheumatoid arthritis?

A reumás ízületi gyulladás bármely életkorban előfordulhat, de a csúcs kezdete 50 és 75 év között van. A betegség előfordulása a kaukázusiaknál körülbelül 1 százalék, más etnikai csoportokban azonban 0,1-5 százalék. A nőket kétszer-háromszor gyakrabban érintik, mint a férfiakat.

Melyek a rheumatoid arthritis kialakulásának kockázati tényezői?

Az RA okai továbbra sem tisztázottak, de bizonyos géneket azonosítottak, amelyek bizonyos személyeket hajlamosabbá tesznek a betegség kialakulására. A dohányzást és az elhízást szintén kockázati tényezőként határozták meg. Feltételezik, hogy bizonyos környezeti tényezők, például bakteriális vagy vírusos fertőzések, hozzájárulhatnak az RA kialakulásához, de specifikus organizmusokat nem azonosítottak.

Mik a rheumatoid arthritis tünetei?

A rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél általában szimmetrikus ízületi fájdalom, duzzanat és hosszan tartó merevség jelentkezik reggel. Az ízület merevsége általában javul az aktivitással, de akár több óráig is eltarthat. A kis ízületek (kéz, csukló) gyakrabban érintettek, mint a nagy ízületek (térd, csípő). A nyaki gerinc esetenként érintett, ami nyaki fájdalmat és merevséget okoz. Sok beteg panaszkodik a kézfogás csökkenésének erősségéről és a kéz működésének korlátozottságáról, ezért nehéz lehet kinyitni az üvegeket, forgatni a kilincseket és finom motoros feladatokat végezni, például rögzítő gombokat.

Esetenként a rheumatoid arthritis az ízületektől eltekintve a test más területeit is érintheti („ízületen kívüli” tünetek néven ismert). Az ízületen kívüli megnyilvánulások gyakrabban fordulnak elő súlyos, aktív betegségben szenvedő betegeknél. A páciensek reumás csomók alakulhatnak ki a könyökükön vagy más extenzor felületeken. A reumás ízületi gyulladással összefüggő szembetegségben szenvedő betegek száraz szemre, szemfájdalomra vagy bőrpírra panaszkodhatnak, a reumás tüdőbetegségben szenvedők pedig száraz köhögéssel vagy légszomjjal jelentkezhetnek.

Hogyan diagnosztizálják a reumás ízületi gyulladást?

A reumás ízületi gyulladás diagnózisa döntően a klinikai tünetek jelenlétén alapul. Pozitív reumatoid faktor (RF) vagy anticiklusos citrullinált peptid (anti-CCP Ab) jelenléte hasznos a diagnózis megerősítésében. A pozitív RF vagy anti-CCP Ab hiánya azonban igen nem kizárja az RA lehetőségét meggyőző klinikai tünetekkel rendelkező betegeknél. Hasonlóképpen, a pozitív RF vagy anti-CCP Ab jelenléte nem garantálja az RA diagnózisát, mivel hamis pozitív tesztek láthatók egészséges egyéneknél, valamint más autoimmun rendellenességekben, például Sjogren-szindrómában szenvedő betegeknél. Az RA-ban megfigyelt egyéb laboratóriumi rendellenességek közé tartozik az emelkedett gyulladásos markerek (ESR, CRP) vagy az anaemia. Az érintett ízületek röntgensugarai az RA-ra jellemző rendellenességeket mutathatnak, például eróziókat, az ízületi tér beszűkülését vagy a periartikuláris osteopeniát. MRI vagy ultrahang segítségével finom ízületi gyulladás vagy károsodás kereshető, ha a röntgensugarak normálisak.

Hogyan kezelik a reumás ízületi gyulladást?

A megfelelő kezelés korai megkezdése kritikus fontosságú a rheumatoid arthritis kezelésében, mivel ez csökkenti az irreverzibilis ízületi károsodás kialakulásának kockázatát.

Az enyhe vagy közepesen súlyos RA kezelhető nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID-ok) és hagyományos betegségmódosító reumatikus gyógyszerekkel (DMARD). A Xeljanz a legújabb orális gyógyszer, amelyet azoknak a betegeknek engedélyeztek, akik nem reagálnak ezekre a terápiákra. A súlyos betegségben szenvedő betegeket gyakran biológiai szerekkel, például tumorellenes nekrózis faktor gátlókkal (anti-TNF) kezelik. Gyakran orális szteroidokat alkalmaznak az ízületi fájdalom és gyulladás kezelésére, amíg a hosszú távú gyógyszerek életbe nem lépnek. Ha a beteget irreverzibilis ízületi károsodás okozta ízületi fájdalom szenved, akkor helyi szteroid injekciókat lehet végezni, de az ízületpótló műtét indokolt lehet.

Mivel a biológiai gyógyszerek immunszuppresszívek, fontos, hogy a betegeket a kezelés megkezdése előtt megfelelő szűréssel és megfelelő immunizálással végezzék. A reumás ízületi gyulladásban szenvedő betegeknél fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ezért a magas vérnyomás, a hiperlipidémia és más kardiovaszkuláris kockázati tényezők agresszív kezelésére van szükség. A reumás ízületi gyulladásban szenvedő betegek hajlamosak az oszteoporózis kialakulására is, ezért a menopauza utáni nőknél vagy a krónikus szteroid terápiában részesülő betegeknél az alapszintű csontsűrűséget kell elvégezni.

Vannak-e olyan hasznos életmódbeli módosítások, amelyeket el tudok végezni?

Számos életmód-módosítás bizonyult előnyösnek a reumás ízületi gyulladásban, ideértve a dohányzás kivágását, a fogyást és a testmozgás növelését. A különféle étrend előnyeit megvizsgálták, de a hatások továbbra is bizonytalanok, kivéve a halolajban gazdag étrendeket, amelyekről kimutatták, hogy korrelálnak az ízületi gyulladás tüneteinek csökkenésével.

Dr. Dee Dee Wu reumatológus, aki a reumás ízületi gyulladás, a pikkelysömör ízületi gyulladás, az osteoarthritis és az oszteoporózis kezelésére specializálódott. A paramusi HSS Járóbeteg-központban és a kórház New York-i fő campusán egyaránt gyakorol.