Rizs, mint étel

A rizs a fejlődő világ legfontosabb élelmiszer-terménye, és a világ népességének több mint felénél az alapvető élelmiszer. Tápanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiváló összetett szénhidrátforrás. A világ minden tíz emberéből kilenc, aki rizst eszik, ázsiai. Afrikában a rizs a leggyorsabban növekvő alapanyag - és egyre népszerűbb Latin-Amerikában és a Karib-térségben is.

rizs

A globális élelmiszer

A rizs, a búza és a kukorica a világ három vezető élelmiszer-növénye; együtt közvetlenül biztosítják az egész emberi populáció által elfogyasztott összes kalória több mint 42% -át. Az emberi fogyasztás 2009-ben a teljes rizstermelés 78% -át tette ki, szemben a búza 64% -ával és a kukorica 14% -ával. E három fő növény közül a rizs messze a legfontosabb élelmiszer-növény az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők számára. Noha a rizsfogyasztás az alacsony jövedelmű országokban viszonylag egyenlően oszlik meg a jövedelemosztályok között, a legszegényebb emberek viszonylag kevés búzát fogyasztanak.

Fehér és barna rizs

Minden rizsszem (vagy mag) a héjba zárt rizsből áll. Maga a rizs főleg az embriót (vagy csírát) és a keményítőtartalmú endospermiumot tartalmazza, de van egy felülete is, amely több vékony, differenciált szövetrétegből áll, együttesen korparétegként ismert, amely a szem tömegének 5–8% -át képezi.

Minőségi tényezők

Sokféle rizs létezik, sokféle minőséggel, a különböző fogyasztói preferenciáknak megfelelően. A minőségi tényezők összefüggenek a szemcsék hosszával, ragacsosságával, aromájával, állagával és ízével. A tápérték a rizs különböző fajtái között is változhat.

Az Oryza sativa vagy az ázsiai rizs két tág csoportot tartalmaz: az indica (hosszú szemű) és a japonica (rövid szemű). Az ázsiai rizs egyéb fajtái közé tartozik a nyálkás rizs és az aromás rizs. Az Oryza glaberrima vagy az afrikai rizs hosszú és rövid szemű fajtákat tartalmaz. A betakarítás után a rizs minden fajtája fehér vagy barna rizsként feldolgozható, ami befolyásolja az ízt, az állagot és a tápértéket. A rizs betakarítás utáni őrlése mindig egyes szemek töréséhez vezet; a törött szemek nagyobb aránya csökkenti az árat, mivel a minőséget általában elismertnek tekintik.

Táplálkozási tartalom

A rizs 2009-ben biztosította az egy főre jutó globális emberi energia 19% -át és az egy főre jutó fehérje 13% -át. Bár a rizsfehérje táplálkozási minősége magas a gabonafélék között, a fehérjetartalom szerény. A környezeti tényezők (talaj termékenysége, nedves vagy száraz évszak, napsugárzás és hőmérséklet a gabonafejlődés során) és a növények kezelése (hozzáadott nitrogén műtrágya, növények közötti távolság) befolyásolják a rizs fehérjetartalmát. A rizs tápértéke a fajtától, a szüret utáni feldolgozás módjától és a fogyasztásra való elkészítésétől is függ.

Főzés módszerei

Ahol a rizs az étrend fő eleme, gyakran minden étkezés alapanyaga. A rizst lehet főzni vagy párolni, vagy előbb lisztté őrölni, és tésztát, kenyeret, süteményt és más termékeket készíteni belőle. Az itt összefoglalt szokásos hazai főzési módszerek mellett a rizs más rizsalapú étel- és italtermékké is feldolgozható. Bizonyos biztonsági óvintézkedések vonatkoznak a rizs főzésére és tárolására, és a főzési/előkészítési módszerek szintén társulnak a tápérték bizonyos változásaihoz.

Egyéb rizstermékek

A szokásos módon főzött rizsszemek fogyasztása mellett számos más rizsalapú étel- és italkészítmény is elkészíthető emberi fogyasztásra.