Sugárzás okozta vérzéses cystitis okozta súlyos refrakter hematóuria kezelése dexametazonnal

1 A szövetgyógyítás, ontogenitás és táplálkozás biológiai laboratóriuma, Morfológiai Tanszék és Biomedicina Intézet, Orvostudományi Kar, Ceara Szövetségi Egyetem, Fortaleza, CE, Brazília

okozta

2 Unimed regionális kórház, Fortaleza, CE, Brazília

3 Cancer Cancer Institute of Ceara, Fortaleza, CE, Brazília

4 Klinikai Orvostan Tanszék, Orvostudományi Kar, Ceara Szövetségi Egyetem, Fortaleza, CE, Brazília

Absztrakt

A kismedencei daganatok sugárkezeléssel történő kezelése következményeket, különösen RHC-t eredményezhet. Egy 85 éves férfi beteget súlyos kórházi sürgősségi ellátáson vettek igénybe, súlyos hematuria miatt, ami vizeletretencióhoz vezetett, és RHC-t diagnosztizáltak nála. A húgyhólyagot megvizsgáltuk, nem akadályoztuk és folyamatos háromutas sóoldatos öntözésben tartottuk. A kórházi kezelés 45 napja alatt a beteg két cisztoszkópos eljárást hajtott végre a húgyhólyag flokkulációja, a teljes vér transzfúziója és egy thrombocyta-aferézis miatt. Ezen beavatkozások egyike sem vezetett klinikai megoldáshoz. Mivel a beteg hematológiai állapota romlott, a dexametazon (4 mg iv., bolus 6/6, 12/12 és 24 órán át öt napon keresztül) és alfa-epoetint (1000 NE, 1 ml, subcutan, négy hétig) adtunk, ami a vizelet vérzésének remissziójához vezetett. A dexametazon terápia fontolóra vehető az RHC esetében, amikor a hagyományos kezelések nem hatékonyak vagy nem lehetségesek, elkerülve az agresszívebb beavatkozásokat, például a cystectomiát.

1. Bemutatkozás

A kismedencei daganatok, például a prosztata-, hólyag-, végbél-, méh-, petefészek- és méhnyakrákban, önmagukban vagy kemoterápiával kombinálva kezelhetők. A különböző sugárzás teljes dózisa a rák súlyosságától függően változik, és a magasabb dózisok valószínűleg növelik a toxicitás esélyét a genitourinary rendszerben. A húgyhólyag különösen érzékeny az alacsony sugárzási dózisokra, és gyakran jobban érintett, mint a többi kismedencei szövet [1], különösen az alacsony urothelium sejtforgalom miatt [2].

Az RHC a medencei sugárzással kapcsolatos összes szövődmény 23–80% -át teszi ki, a súlyos hematuria előfordulása 5% és 8% között mozog [3]. Az RHC 3 hónaptól akár 14 évig is előfordulhat a sugárkezelés után, és a férfiak hajlamosabbak, mint a nők (2,8: 1), mivel a prosztatarákot gyakran sugárterápiás kezeléssel kezelik [1, 4]. Az RHC-t a nyálkahártya-arteriolák és kapillárisok progresszív fibrotikus obliterációja jellemzi, ami szöveti hipoxiához és nekrózishoz vezet [3]. A cisztoszkópia a neovaszkularizációt és a telangiectasiat ábrázolja, amelyek súlyos és refrakter makroszkopikus hematuriát eredményezhetnek [1]. A súlyos és elhúzódó hematuria egymást követő vérátömlesztést, több kórházi felvételt és sebészeti kezelést igényelhet a beteg számára, növelve a kórház költségeit és a halálozási arányt [5, 6].

A vérzéses hólyaghurut diagnózisát anamnézis, vizeletvizsgálat, vizelet-citológia és cystoscopia határozza meg. A számítógépes tomográfia fontos lehet a húgycső felső húgyúti sérülésének kizárására, ha a vérzés oka, és a mágneses rezonancia képalkotása fontos a kismedencei daganat előzetes diagnózisának jelenlétében [3].

Különböző kezelési megközelítéseket lehet jelezni az RHC esetében, például a hólyag öntözését; intravesicalis kezelés timsóval vagy formalinnal és hialuronsavval; kortikoszteroidok; orális ösztrogén, nátrium-pentozán-poliszulfát és hiperbarikus oxigénterápia; VIIa faktor/VIII. faktor és epsilon-aminokapronsav; a hólyag hidrodesztenziója; a belső vezikuláris és iliac artériák embolizálása vagy ligálása; és utolsó alternatívaként cystectomia vizeleteltereléssel [4]. Bár számos kezelés áll rendelkezésre, az RHC továbbra is kihívást jelent a klinikus számára, mivel rövid távon leggyakrabban gyenge a kezelés hatékonysága, különösen a sebezhetőbb egyének számára, mint az időseknél.

2. Esettanulmány

Egy 85 éves férfi beteg radikális prosztatektómián esett át, miután a prosztata-specifikus antigén (PSA) emelkedése és az in situ prosztatarák diagnosztikája végbélvizsgálattal és biopsziával történt 18 évvel ezelőtt (1998-ban). 2003-ban sugárterápiás kezeléseket jeleztek a magas PSA szint (7,5 ng/ml) által javasolt rák megismétlődését követően.

3. Megbeszélés

A kortikoszteroidokat nem használták széles körben az RHC kezelésében [8]. Yanagi és mtsai. [9] a sugárzás okozta súlyos vérzéses cystitis sikeres kezeléséről számolt be prednizolon szájon át történő beadásával és a makroszkopikus hematuria megszűnésével 2 héten belül. Ezenkívül a dexametazon patkányokban hasznos volt az ifoszfamid által kiváltott vérzéses cystitis modelljeiben [10].

Ebben az esettanulmányban a hematuria remissziója csak a bolus a betegnek adott dexametazon (4 mg) kezelése; hasonló eredményt írt le Jin [11] metilprednizolonnal (1 g/nap) 5 napig. Kimutatták, hogy a glükokortikoidok javítják az ifosfamid által kiváltott vérzéses cystitist az interleukin-1, a tumor nekrózis faktor alfa citokinek, a vérlemezkéket aktiváló faktor és az indukálható nitrogén-oxid szintáz aktiváció csökkentésével [12]. Ezenkívül a kortikoszteroidok hasznosak lehetnek a vérzéses cystitis számára a hematológiai paraméterek javításával. Úgy találták, hogy a dexametazon elősegíti az eritropoézist azáltal, hogy növeli a CD34 (+) sejtekből előállított eritroid sejtek abszolút számát, és szelektíven növeli a burst képző egységek - eritroid (BFU-E) számát, a TNF csökkentése mellett.-α az eritropoezisre gyakorolt ​​negatív hatások [13]. A dexametazon és az alfa-epoetin kombinációja a betegnek fontos szinergikus hatást fejthetett ki a vérszegénység javításában és a húgyhólyag gyulladásos reakciójának csökkentésében, amely egyébként a vérzést és a vérszegénységet is elősegítheti.

Az endovenousan beadott dexametazon volt a fő kielégítő terápia az RHC javításában, amely refrakter volt a cisztoszkópos flokkulációval szemben, és alternatívája volt a hólyagartér embolizációs kudarcának. Óvatosan kell eljárni a dexametazon terápia kiszolgáltatott betegekben történő alkalmazásakor, annak ismert kardiovaszkuláris potenciális mellékhatásai miatt. A mellékhatások ellenére az RHC dexametazonnal történő kezelését meg kell fontolni radikálisabb beavatkozások, például cystectomia előtt. A kórházi mentesítést követően a beteget heti hiperbarikus oxigénterápiára irányították. Orális dexametazont (4 mg) írtak fel a vizelet vérzéses epizódjainak kiújulásának ellenőrzésére.

Rövidítések

RHC:Sugárterápia által kiváltott refrakter vérzéses cystitis.

Összeférhetetlenség

Ebben az esetben nincsenek összeférhetetlenségek.

Hivatkozások

  1. S. Sutani, T. Ohashi, M. Sakayori et al., „A genitourinary és a gastrointestinalis toxicitás összehasonlítása a prosztatarák négy sugárterápiás módja között: hagyományos sugárterápia, intenzitás-modulált sugárterápia és állandó jód-125 implantáció külső sugárterápiával vagy anélkül., ” Sugárterápia és onkológia, köt. 117. sz. 2, 2015. 270–276. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. B. M. Zwaans, H. G. Nicolai, M. B. kancellár és L. E. Lamb: „A sugárzás okozta vérzéses hólyaghurut kihívásai és lehetőségei” Vélemények Urológia, köt. 18. sz. 2, 2016. 57–65. Oldal. Megtekintés: Google Scholar
  3. C. Browne, N. F. Davis, E. Mac Craith et al., „Narratív áttekintés a sugárzó cystitis patofiziológiájáról és kezeléséről” Az urológia fejlődése, köt. 2015, cikkazonosító: 346812, 7 oldal, 2015. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  4. C. Oliai, B. Fisher, A. Jani et al., „Hyperbarikus oxigénterápia sugárzás okozta hólyaghurut és proctitis számára” International Journal of Radiation Oncology, Biology, Physics, köt. 84. sz. 3, 733–740., 2012. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. D. R. Martinez, C. E. Ercole, J. G. Lopez, J. Parker és M. K. Hall: „Újszerű megközelítés a sugárzás okozta vérzéses cystitis kezelésére GreenLight ™ XPS lézerrel”. Nemzetközi Braz J Urol, köt. 41. sz. 3, 2015. 584–587. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. R. F. M. Bevers, D. J. Bakker és K. H. Kurth: „Hiperbarikus oxigénkezelés a vérzéses sugárzás cystitisében” A Lancet, köt. 346. sz. 8978, 803–805., 1995. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  7. J. D. Folts: „A vérlemezkék aktivitásának gátlása in vivo önmagában amlodipinnel és aszpirinnel kombinálva” International Journal of Cardiology, köt. 62. sz. 2, S111 – S117, 1997. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. X. Liem, F. Saad és G. Delouya: „A sugárzás okozta vérzéses cystitis kezelésének gyakorlati megközelítése” Kábítószerek, köt. 75. sz. 13, 1471–1482, 2015. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  9. M. Yanagi, T. Nishimura, S. Kurita, C. Lee, Y. Kondo és K. Yamazaki: „A prednizolon-terápia esete sugárzás okozta vérzéses cystitis esetében”. A japán Journal of Urology, köt. 102. sz. 3, p. 600–602, 2011. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. M. M. Vieira, G. A. Castro Brito, J. N. Belarmino-Filho et al., „A dexametazon és mesna alkalmazása az ifosfamid által kiváltott vérzéses cystitis megelőzésére”. International Journal of Urology, köt. 10. szám 11, 595–602., 2003. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  11. J. G. Jin: „A nagy dózisú metilprednizolon hatásos a sugárzás által kiváltott refrakter haemorrhagiás cystitis kezelésében.” Belgyógyászati ​​folyóirat, köt. 44. sz. 6, 2014. 615–617. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  12. R. A. Ribeiro, H. C. Freitas, M. C. Campos és munkatársai: „Az alfa tumor nekrózis faktor és az interleukin-1 béta az ifosfamid által kiváltott vérzéses hólyaghurut patogenezisében szerepet játszó nitrogén-oxid termelését közvetíti egerekben”. A Journal of Urology, köt. 167. sz. 5, 2229–2234, 2002. Megtekintés: Google Scholar
  13. A. Narla, S. Dutt, J. R. McAuley és mtsai: „A dexametazonnak és a lenalidomidnak külön funkcionális hatása van az erythropoiesisre”. Vér, köt. 118. sz. 8, 2296–2304, 2011. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas