Súlyos elhízásban szenvedő gyermekek és serdülők fekvőbeteg-kezelése Hollandiában: randomizált klinikai vizsgálat

Hovatartozások

1 Gyermekosztály, Merem Gyermekkori elhízási központ Heideheuvel, Hilversum, Hollandia2 Gyermekosztály, Akadémiai Orvosi Központ, Emma Gyermekkórház, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.
2 Gyermekosztály, Akadémiai Orvosi Központ, Emma Gyermekkórház, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.
3 Gyermekosztály, Merem Gyermekkori elhízási központ Heideheuvel, Hilversum, Hollandia 3 Rehabilitációs Osztály, Akadémiai Orvosi Központ, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.
4 Kutatási Módszertani, Mérési és Adatelemzési Tanszék, Twente Egyetem, Enschede, Hollandia5 Twente Orvosi Iskola, Medisch Spectrum Twente, Enschede, Hollandia.
5 Gyermekosztály, Merem Gyermekkori elhízási központ Heideheuvel, Hilversum, Hollandia.
6 Kardiológiai Tanszék, Akadémiai Orvosi Központ, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.

Szerzői

Hovatartozások

1 Gyermekosztály, Merem Gyermekkori elhízási központ Heideheuvel, Hilversum, Hollandia2 Gyermekosztály, Akadémiai Orvosi Központ, Emma Gyermekkórház, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.
2 Gyermekosztály, Akadémiai Orvosi Központ, Emma Gyermekkórház, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.
3 Gyermekosztály, Merem Gyermekkori elhízási központ Heideheuvel, Hilversum, Hollandia 3 Rehabilitációs Osztály, Akadémiai Orvosi Központ, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.
4 Kutatási Módszertani, Mérési és Adatelemzési Tanszék, Twente Egyetem, Enschede, Hollandia5 Twente Orvosi Iskola, Medisch Spectrum Twente, Enschede, Hollandia.
5 Gyermekosztály, Merem Gyermekkori elhízási központ Heideheuvel, Hilversum, Hollandia.
6 Kardiológiai Tanszék, Akadémiai Orvosi Központ, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, Hollandia.

Absztrakt

Fontosság: A súlyos gyermekkori elhízás jelentős egészségügyi problémává vált, és hatékony, bizonyítékokon alapuló beavatkozásokra van szükség. A fekvőbetegek relatív hatékonysága az ambuláns kezeléshez képest továbbra sem ismert.

Célkitűzés: Annak megállapítása, hogy a fekvőbeteg-kezelési program hatékonyabb-e, mint egy ambuláns kezelési program, tartós fogyás elérése érdekében súlyos elhízásban szenvedő gyermekeknél és serdülőknél.

Tervezés, beállítás és résztvevők: Randomizált klinikai vizsgálatot végeztünk 2 éves nyomon követéssel egy hollandiai gyermekkori elhízás tercier beutaló központjában. 90 olyan gyereket és serdülõt vettünk fel 8-18 éves korig, akiknek súlyos elhízása volt (testtömeg-index [BMI] z pontszám, ≥3,0 vagy> 2,3, elhízással összefüggõ egészségügyi problémákkal).

Beavatkozások: A betegeket véletlenszerűen osztották be fekvőbeteg (6 nap kórházi kezelés munkanapokon) vagy ambuláns (12 nap kórházi látogatás növekvő időközönként 6 hónapos időszak alatt) kezelési programba. Mindkét kezelési program intenzív, családalapú életmódbeli beavatkozást tartalmazott, beleértve a testmozgást, a táplálkozási oktatást és a betegek és gondozóik (magatartók) viselkedésének módosítását.

Főbb eredmények és intézkedések: A BMI z pontszámának változása. A másodlagos eredmények között szerepelt az éhomi inzulin, az éhomi plazma glükóz, a 2 órás plazma glükóz és a lipid szint, az inzulinérzékenység, a májfunkciós teszt eredményei, a derék kerülete, a vérnyomás, a testösszetétel és az aerob fitnesz (csúcs oxigénfogyasztás, Vo₂). Az eredményeket a kezelési szándékkal elemeztük.

Eredmények: Közvetlenül a kezelés után a BMI z pontszám csökkenése szignifikánsan nagyobb volt a fekvőbetegeknél, mint az ambuláns csoportoknál (átlagos [SE] különbség, -0,26 [0,12; 95% CI, -0,59 és -0,01]; P =, 04). A BMI z pontszám változása a kiindulási értékhez képest a fekvőbeteg-csoportban -18,0% (P = 0,001) volt közvetlenül a kezelés után, -8,5% (P = 0,008) a 18. hónapban, és -6,3% (P = 0,38) a 30 hónap; az ambuláns csoportban a kiindulási értékhez képest a változások -10,5% (P = 0,001), -6,2% (P = 0,39), illetve -1,5% (P> 0,99) voltak. A fekvőbeteg-csoport kedvező eredményei a kezelés után 12 és 24 hónappal nem tudtak fennmaradni. Ezenkívül szignifikáns különbségeket állapítottak meg a fekvőbeteg-csoport javára közvetlenül a kezelés után az éhomi inzulin (-6,37 NE/L; P = 0,02), az összkoleszterin (-19,51 mg/dl; P = 0,01), alacsony - a lipoprotein-koleszterin (-13,48 mg/dl; P = 0,03) és a trigliceridek (-25,39 mg/dL; P = 0,01) és az inzulinérzékenység (-1,37; P = 0,02), a zsírtömeg (-3,31) %; P = 0,03), és a csúcs Vo2 (378,2 ml/perc; P = 0,01).

Következtetések és relevancia: Súlyosan elhízott gyermekeknél és serdülőknél a fekvőbeteg-kezelés jobb volt az ambuláns kezelésnél, közvetlenül a kezelés után, de a hatások nem maradtak fenn a hosszú távú nyomon követés során. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a fenntartható fogyás fenntartási stratégiáinak további tanulmányozásának szükségességét.