Szuper Bug! Megjelent a világ legerősebb rovarja

Hónapokig tartó fárasztó tesztek után egy szarvas trágyabogárfaj a világ legerősebb rovarának számít.

Az Onthophagus taurus nevű bogárról kiderült, hogy a saját testtömegének 1114-szeresét képes meghúzni, ami megegyezik egy 70 kilós, 150 kilós emberrel, aki hat teljes emeletes buszt emel. Míg a tanulmány kutatója ismeri az atka, amely többet tud hajra venni, ez a szervezet pókféle, nem rovar.

A Proceedings of the Royal Society B folyóirat aktuális számában közzétett megállapítás nem csupán a bogár státuszát emeli, mivel betekintést enged az evolúciós biológia kérdéseibe.

A bogár alapjai

A bogarak nem a trágyagömböt hordozó fajták, ehelyett a nőstények a széklet anyagának nagy részét (hímek kis segítségével) mondjuk tehénürülékből temetik el.

A nőstények kis alagutakat építenek, ahol a trágyát használják a petesejtezésre. Ebben az alagútban zajlik a párzás és a várakozó hímek közötti párzás előtti harcok. De nem minden hím van felszerelve a csatára, némelyik sportos, mások pedig szarv nélküli. A szarva nélküli bogarak ehelyett az alagút bejáratánál várakoznak, néha saját építésű oldalsó alagutakba bújva, és besurrannak pározni, mielőtt szarvú hím elkapná őket.

A szarvas hímek viszont fej-fej mellett hercegelik.

"Szarvuk valahogy találkozik a vállukon, és egymást hátra és előre tolják, és az a srác, akit tolnak, az alagútba tolva merevít" - mondta Rob Knell a londoni egyetem Mary Mary-től a LiveScience-nek.

Marhás bogarak

A tanulmányban Knell és Leigh Simmons a Nyugat-Ausztráliai Egyetemről hasonló harci forgatókönyvet állított fel. De előbb a szarvas bogarakat jó étrenddel, rossz étrenddel vagy egyáltalán nem táplálták.

Az erő teszteléséhez a kutatók minden bogár résztvevő hátsó részéhez egy pamutszálat erősítettek, mielőtt a rovart beengedték volna a laboratóriumban létrehozott apró alagútba. Az alagútba érve a bogár megrántotta a kutatókat, és meghúzták a kis pórázát. A húzás hatására a bogár a harcolásokhoz hasonló módon rögzítette a lábát az alagúthoz.

A szarvas bogarak, más néven nagyobb hímek, akiket jó táplálékkal etettek, táplálásukkor sokkal erősebbé váltak, mint a nem tápláltak. A jó étkezést folytató szarv nélküli hímek azonban sokkal nagyobb tömegű heréket növesztettek, anélkül, hogy megmutatták volna az erőnövekedést.

Ez a valószínű oka: "A kis hímek egyáltalán nem harcolnak, de amikor párosodnak egy nősténnyel, csak egyszer kerülnek párzásra" - mondta Knell. "Pározik az egyik őrhímmel is [amely az alagutat őrzi]. Tehát a kis hímnek befektetnie kell a herék tömegébe, hogy a nőstényt a lehető legtöbb spermiummal megtermékenyítse."

Evolúciós rejtvény

Az eredmények segíthetnek egy evolúciós rejtvény megoldásában.

Egyes tulajdonságok, például az erő, úgynevezett irányválasztás alatt állnak, amelyeknél ez a tulajdonság nagyobb alkalmasságot és túlélést jelent. Az eredmény csak az lehet, hogy az adott tulajdonsággal rendelkező szervezetek életben maradnak, hogy továbbadják az érte felelős géneket - gondolták az evolúciós biológusok. De a való életben nem ez történik. Ehelyett az erő és az egyéb tulajdonságok között sokféle eltérés van.

Például: "A szavannán kívül valaki, aki képes futni messzebb vagy gyorsabban, magasabb alkalmassággal rendelkezik, mint aki nem" - mondta Knell, hozzátéve: "Ez tiszta spekuláció." De mint tudjuk, nem minden ember futhat maratont.

Knell azt sugallja, hogy néhány tulajdonságot a genom jó része irányít, nem csupán néhány gén. Így gyanítja, hogy a mutációk vagy az idővel véletlenszerűen bekövetkező génváltozások elegendőek lennének a genetikai változékonyság fenntartásához. Ha ez lenne a helyzet, akkor Knell szerint ezeket a tulajdonságokat az állat általános egészségi állapotának kell szabályoznia. És ha ez igaz lenne, Knell azt várná, hogy a tulajdonságok jelenlétében a feltételeknek, például az élelmiszer-hozzáférhetőségnek (amely hatással lehet az egészségi állapotra) nagy szerepe lesz.

És ezt találta a tanulmányban, az éhezett egyedekhez képest jobban táplált, szarvas trágyabogarak küzdenek fel.