Szarkoidózis

A szarkoidózis egy ritka állapot, amelynek eredményeként a vörös és duzzadt szövet apró foltjai, az úgynevezett granulómák alakulnak ki a test szerveiben. Általában a tüdőt és a bőrt érinti.

A szarkoidózis tünetei attól függenek, hogy mely szervek érintettek, de jellemzően a következők:

gyengéd, vörös dudorok a bőrön
légszomj
tartós köhögés

Sok szarkoidózisban szenvedő ember gyakran néhány hónap vagy év alatt kezelés nélkül javul. Ezeknek az embereknek a tünetei általában nem súlyosak.

Néhány embernek azonban tünetei fokozatosan fejlődnek és súlyosbodnak az idő múlásával, egészen addig a pontig, ahol súlyosan érintettek lesznek. Ez krónikus szarkoidózis néven ismert.

Jelenleg nincs gyógymód, de a tüneteket általában gyógyszerrel lehet kezelni.

Koronavírus tanácsok

Kérjen tanácsot a koronavírusról és a szarkoidózisról:

A szarkoidózis tünetei

Lehetetlen megjósolni, hogy a szarkoidózis milyen hatással lesz az emberre, mivel az állapot bármilyen szervet érinthet, és a tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy mely szervek érintettek.

A legtöbb szarkoidózisban szenvedő embernél hirtelen jelentkeznek a tünetek, de általában néhány hónapon vagy éven belül megszűnnek, és az állapot nem tér vissza. Ezt akut szarkoidózisnak nevezik.

Néhány embernek egyáltalán nincsenek tünetei, és az állapotot egy másik okból végzett röntgen után diagnosztizálják.

Néhány embernél a tünetek fokozatosan fejlődnek és súlyosbodnak az idő múlásával, egészen addig a pontig, ahol súlyosan érintettek lesznek. Sok granuloma képződhet egy szervben, és megakadályozhatja annak megfelelő működését. Ez krónikus szarkoidózis néven ismert.

A szarkoidózis leggyakrabban a tüdőt, a bőrt és/vagy a nyirokcsomókat (mirigyeket) érinti.

A tüdő tünetei

A tüdőt a szarkoidózisban szenvedők kb. 90% -a érinti. Ez tüdőszarkoidózis néven ismert.

A fő tünetek a légszomj és a tartós száraz köhögés. Néhány tüdőszarkoidózisban szenvedő ember fájdalmat és kényelmetlenséget tapasztal a mellkasában, de ez nem gyakori.

Bőrtünetek

CNRI/TUDOMÁNYOS FOTÓKÖNYVTÁR

A bőrt sok szarkoidózisban szenvedő ember is érinti.

Ennek következtében gyengéd, vörös dudorok vagy foltok alakulhatnak ki a bőrön (különösen a lábszárcsontok), valamint kiütéseket okozhatnak a felsőtesten.

Egyéb tünetek

Ha más szervek érintettek, akkor a következő tünetek is lehetnek:

gyengéd és duzzadt mirigyek az arcon, a nyakon, a hónaljban vagy az ágyékban
fáradtság és általános rossz közérzet
fájdalmas ízületek
vörös vagy fájó szem
rendellenes szívritmus
eldugult vagy eldugult orr
fájdalom a csontokban
vesekövek
fejfájás

A szarkoidózis okai

A szervezet immunrendszere rendszerint leküzdi a fertőzéseket azáltal, hogy fehérvérsejteket juttat a vérbe a csírák izolálása és elpusztítása érdekében. Ez a test szöveteinek gyulladását (duzzanatot és bőrpírt) eredményezi ezen a területen. Az immunrendszer így reagál minden olyan vérre, amelyet nem ismer fel, és a fertőzés megszűnése után elhal.

Úgy gondolják, hogy a szarkoidózis azért következik be, mert az immunrendszer "túlhajtott", ahol a test támadni kezdi saját szöveteit és szerveit. A keletkező gyulladás ezután granulomák kialakulását idézi elő a szervekben.

Számos hasonló állapot létezik, mint például a reumás ízületi gyulladás és a lupus, amelyet a test a saját szöveteire támad. Ezeket együttesen autoimmun állapotoknak nevezik.

Nem ismert, hogy az immunrendszer miért viselkedik így.

Lehetséges, hogy valamilyen környezeti tényező kiváltja az állapotot azokban az emberekben, akik már genetikailag fogékonyak rá.

A szarkoidózis időnként több családtagnál is előfordulhat, de nincs bizonyíték arra, hogy az állapot öröklődik. Az állapot nem fertőző, ezért nem adható át emberről emberre.

Ki érintett

A szarkoidózis bármilyen életkorú embert érinthet, de általában 20 és 40 év közötti felnőtteknél kezdődik. Gyermekkorban ritka.

Az állapot minden etnikai háttérrel rendelkező embert érint. Ez a nőknél is gyakoribb, mint a férfiak.

A szarkoidózis diagnosztizálása

Számos különféle vizsgálat végezhető a szarkoidózis diagnosztizálására, attól függően, hogy mely szervek érintettek.

Ha tünetei azt sugallják, hogy tüdő szarkoidózisban szenved (a tüdőt érintő szarkoidózis), előfordulhat, hogy mellkas röntgen vagy számítógépes tomográfia (CT) vizsgálatot végez a tüdejében az állapot jeleinek keresése érdekében.

Bizonyos esetekben az orvosoknak érdemes megvizsgálniuk a tüdő belsejét egy hosszú, vékony, hajlékony csővel, amelynek fényforrása és végén egy kamera (endoszkóp) található, amely a torkán van. A teszt során egy kis tüdőszövetminta is eltávolítható, így mikroszkóp alatt tanulmányozható. Ezt biopsziának nevezik.

Ha az orvosok úgy gondolják, hogy más szerveket - például a bőrt, a szívet vagy a szemet - érintő szarkoidózisban szenvedhet, ezeket a területeket általában vizsgálják vagy vizsgálják.

Hogyan kezelik a szarkoidózist

A szarkoidózisban szenvedő emberek többségének nincs szüksége kezelésre, mivel az állapot önmagában elmúlik, általában néhány hónapon vagy éven belül.

Az egyszerű életmódváltásokra és a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra (például paracetamol vagy ibuprofen) gyakran szükség van a fellángolások fájdalmának kezelésére.

Az orvosok figyelemmel kísérik az Ön állapotát, hogy ellenőrizzék, javul-e vagy rosszabbodik-e kezelés nélkül. Ez rendszeres röntgensugarakkal, légzésvizsgálatokkal és vérvizsgálatokkal végezhető el.

Gyógyszerek

Ha a kezelés ajánlott, általában szteroid tablettákat alkalmaznak.

Ez segít enyhíteni a tüneteket és megakadályozni az érintett szervek károsodását a gyulladás csökkentésével és a hegek megelőzésével.

A szteroid tabletták azonban kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak, például súlygyarapodást és hangulatváltozásokat, ha nagy adagokban szedik őket. Egyéb mellékhatások, például a csontok gyengülése (csontritkulás) is kialakulhatnak, ha a szteroidokat hosszú ideig szedik. Ezért csak szükség esetén használják őket.

Kezdetben nagy adag szteroid gyógyszert kaphat rövid ideig, mielőtt alacsony dózisra váltana a következő hónapokra vagy évekre. Állapotát ez idő alatt figyelemmel kísérjük, hogy lássuk, milyen jól működik a kezelés.

Bizonyos esetekben a kalcium- vagy D-vitamin-kiegészítők szedése csökkentheti a szteroid gyógyszerek hosszú távú alkalmazása által okozott csontritkulás kockázatát. Ezeket azonban csak akkor vegye be, ha orvos azt tanácsolja. Néhány szarkoidózisban szenvedő embernél fokozódhat a szövődmények, köztük a vesekövek kialakulásának kockázata a szteroid gyógyszer szedése alatt.

Más gyógyszerek néha alkalmazhatók, ha a szteroidok nem elegendőek, vagy ha aggályok merülnek fel a mellékhatások miatt. Ezekben az esetekben az immunszuppresszánsnak nevezett gyógyszer ajánlható. Ez segíthet javítani a tüneteit azáltal, hogy csökkenti az immunrendszer aktivitását.

Szarkoidózissal él

A sarcoidosisUK a következő életmódbeli intézkedéseket javasolja, ha szarkoidózisban szenved:

hagyja abba a dohányzást, ha dohányzik
kerülje a por, vegyi anyagok, füstök és mérgező gázok expozícióját
egészséges, kiegyensúlyozott étrendet fogyasztani
igyon sok vizet
sokat mozogni és aludni

Outlook

A szarkoidózis tünetei jöhetnek és elmúlhatnak, általában vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal kezelhetők, így nem befolyásolják a mindennapi életet. A betegségben szenvedők többségének a tünetei a diagnózis felállításától számított néhány éven belül eltűntek.

Néhány embernél az állapot az idő múlásával lassan romlik, és végül szervkárosodást okoznak. Például tüdejük leállhat a megfelelő működéssel, fokozódó légszomjat okozva.

Segítség áll rendelkezésre súlyos, tartós szarkoidózisban szenvedők számára - kérjen tanácsot orvosától, és keresse fel a SarcoidosisUK-ot (amely rendelkezik a támogató csoportok listájával) vagy a British Lung Foundation-t.

Információk rólad

Ha szarkoidózisban szenved, klinikai csapata információkat továbbít Önről az Országos Veleszületett Rendellenességek és Ritka Betegségek Regisztrációs Szolgálatának (NCARDRS).

Ez segít a tudósoknak jobb módszereket keresni ennek az állapotnak a megelőzésére és kezelésére. Bármikor leiratkozhat a nyilvántartásról.

Az oldal utolsó áttekintése: 2018. augusztus 13
A következő felülvizsgálat ideje: 2021. augusztus 13