Szójatej

A szójatejben és más szójatermékekben, köztük a tofuban, misóban, tempeh-ben, edamame-ban és magukban a szójababban magas a tápanyagtartalom, például rost, vas, magnézium, kálium, fehérje és cink.

A szójabab természetesen tartalmaz fitoösztrogének egy csoportját, az izoflavonokat. Amikor meghalljuk az „ösztrogén” szót a „fitoösztrogének” szóban, akkor feltételezhetjük, hogy a szója ösztrogén-szerű hatásokkal bír. Nem feltétlenül. Az ösztrogén bizonyos szövetekben pozitív, másokban potenciálisan negatív hatásokkal bír. Például a magas ösztrogénszint jót tehet a csontoknak, de növelheti az emlőrák kialakulásának valószínűségét. Ideális esetben azt szeretnénk, ha testünkben úgynevezett „szelektív ösztrogénreceptor-modulátornak” neveznénk, amelynek egyes szövetekben proösztrogén, másokban antiösztrogén hatása lenne, ami a szója fitoösztrogénjeinek tűnik. Úgy tűnik, hogy a szója csökkenti az emlőrák kockázatát, antiösztrogén hatást, de segíthet csökkenteni a menopauzás hőhullámos tüneteket, egy proestrogén hatást.

Mi a helyzet a szója és az emlőrákkal? Úgy tűnik, hogy az emlőrákkal diagnosztizált nők, akik a legtöbb szóját fogyasztják, lényegesen hosszabb ideig élnek, és a mellrák megismétlődésének kockázata lényegesen alacsonyabb, mint azoknál, akik kevesebbet esznek. Az egy csésze szójatejben található fitoösztrogének mennyisége 25 százalékkal csökkentheti az emlőrák visszatérésének kockázatát. A több szójafogyasztót fogyasztók túlélésének javulása mind azoknál a nőknél, akiknek daganatai érzékenyek voltak az ösztrogénre, mind azoknál, akiknek daganatai nem voltak, valamint fiatal nőknél és idősebb nőknél.

Bebizonyosodott, hogy a szójafogyasztás jótékony hatással van vesénkre is, amelyek a növényi fehérjével az állati fehérjétől eltérően kezeltek. A húsevést követő órákon belül vesénk hiperfiltrációs módba áll. De ekvivalens mennyiségű növényi fehérje gyakorlatilag nem okoz észrevehető stresszt a vesén.

Kép jóváírás: Jupiterimages/Thinkstock. Ezt a képet módosították.