Táplálkozás használata szívproblémákkal küzdő kutyák számára

A szívbetegségben szenvedő kutyák számára biztosított optimális gyógyszerek mellett a kezelés körültekintő figyelmet fordít az étrendre is. A kutatások most kezdik kimutatni, hogy az étkezési tényezők képesek lehetnek a kutya szívbetegségének modulálására, akár a progresszió lassításával, akár a szükséges gyógyszerek számának minimalizálásával, az életminőség javításával, vagy ritka esetekben a betegség tényleges gyógyításával.

Szív Cachexia

A CHF-ben szenvedő kutyák általában fogyást mutatnak, ezt szív-cachexiának nevezik. Sérüléssel vagy betegséggel rendelkező kutyában, beleértve a CHF-t is, az izomból származó aminosavak az elsődleges energiaforrások, ami a sovány testtömeg csökkenését eredményezi. A sovány testtömeg csökkenését általában először az epaxialis, a gluteális, a scapuláris vagy a temporális izmokban észlelik. A szív cachexia általában csak a CHF kialakulásáig jelentkezik.

A szív-cachexia a CHF bármely okával bekövetkezhet (pl. DCM, CVD, veleszületett szívbetegségek), de leggyakrabban a DCM-ben szenvedő kutyáknál fordul elő, különösen a jobb oldali CHF-ben szenvedőknél.

Míg ezek a tényezők szerepet játszanak a sovány testtömeg csökkenésében, ennek a szindrómának a fő tényezője a gyulladásos citokinek, például a tumor nekrózis faktor (TNF) és az interleukin-1 (IL-1) fokozott termelése. Ezekről a gyulladásos citokinekről ismert, hogy közvetlenül okoznak étvágytalanságot, növelik az energiaigényt és fokozzák a sovány testtömeg katabolizmusát.

Különösen fontos a szívbetegség szempontjából, hogy a TNF és az IL-1 szívizom-hipertrófiát és fibrózist is okoz, és negatív inotrop hatással bír.

A szívkachexiában szenvedő kutyák táplálkozási kezelése elsősorban a megfelelő kalóriák és fehérjék biztosításából és a citokintermelés modulálásából áll. Az anorexia kezelésének egyik legfontosabb kérdése a CHF optimális orvosi ellenőrzésének fenntartása.

Az étvágycsökkenés másik lehetséges oka a gyógyszerek mellékhatásai. Az ACE-gátlók vagy a túlbuzgó vizelethajtó szekunder digoxin-toxicitás vagy azotemia egyaránt okozhat anorexiát.

A táplálékfelvételt segítő tippek magukban foglalják a kicsi, gyakoribb étkezést vagy az étel testhőmérsékletre történő felmelegítését (vagy néhány kutya számára a hűtött eledel növeli az étvágyat). Az ízletesebb étrend fokozatos bevezetése előnyös lehet egyes kutyák számára (pl. Száraz táplálékról konzervre váltás, másik márkára váltás vagy állatorvosi táplálkozási szakember kiegyensúlyozott házi étrend kialakítása).

Hasznos lehet ízfokozók használata az ételbevitel növelésére (pl. Joghurt, juharszirup vagy méz). A citokintermelés modulálása szintén hasznos lehet a szív cachexia kezelésében.

A citokinek termelésének és hatásainak csökkentésére az egyik módszer az n-3 többszörösen telítetlen zsírsav-kiegészítés. A magas n-3 zsírsavtartalmú halolaj kiegészítése csökkentheti a citokintermelést a CHF-ben szenvedő kutyáknál és javíthatja a cachexiát. Az IL-1 csökkenése összefüggésben áll a CHF-ben szenvedő kutyák túlélésével.

A tápanyagfelesleg megelőzése

Az állatorvosok az 1960-as évek óta extrapoláltak az emberi irodalomból táplálkozási ajánlások alkalmazása során a szívbetegségben szenvedő kutyák számára.

Nátrium és klorid

Kiváló példa a nátrium-korlátozás. Egészséges kutyák könnyen ki tudják választani az étrendben lévő nátriumot a vizelettel, de még azelőtt, hogy a szívbetegségben szenvedő kutyákon klinikai tünetek nyilvánvalóvá válnának, aktiválódik a renin-angiotenzin-aldoszteron (RAA) rendszer és a nátrium rendellenesen ürül.

A CHF-ben szenvedő kutyák eltérően reagálnak az étrend nátrium-korlátozására. A nátrium-korlátozás az egyik módszer, a diuretikumok és a vénás értágítók alkalmazásával együtt, az előterhelés túlzott növekedésének kezelésére CHF-ben szenvedő betegeknél.

Az 1960-as években, amikor kevés gyógyszer állt rendelkezésre kutyák CHF kezelésére, az étrendi nátrium-korlátozás a folyadék felhalmozódásának csökkentésére szolgáló néhány módszer egyike volt. Ebben a helyzetben a súlyos nátrium-korlátozás egyértelműen előnyös volt a torlódások jeleinek csökkentésében.

Használjon alacsony nátriumtartalmú ételeket a tabletták behelyezéséhez az alkalmazás előtt:

Friss gyümölcs (pl. Banán, narancs, dinnye).
Alacsony nátriumtartalmú konzerv állateledel.
Mogyoróvaj („só hozzáadása nélkül” címkével).
Házi hús (só nélkül).

Klorid

Az étrendi kloridszinteket gyakran figyelmen kívül hagyják, de a kutatások szerint a klorid fontos lehet a CHF optimális kezelésében. Úgy tűnik, hogy a klorid beadása csökkenti a plazma renin aktivitását a sóhiányos patkányokban is.

A szívelégtelenségben szenvedő beteg krónikusan aktiválja az RAA rendszert, amelyet az étrendi klorid jelentősen befolyásolhat. Ezenkívül a furoszemidről ismert, hogy blokkolja a klorid transzportot a Henle felemelkedő hurokjában, és előrehaladott CHF-ben kialakulhat hipoklorémia (és hiponatrémia).

Ezért a klorid valószínűleg fontos szerepet játszik a CHF-ben szenvedő betegeknél. Sajnos keveset tudunk a CHF-betegek optimális étrendi beviteléről, és további kutatásokra lesz szükség konkrét ajánlások megfogalmazásához.

Kálium

Korábban, amikor a digoxin és a diuretikumok voltak a fő terápiája a CHF-ben szenvedő embereknek és kutyáknak, a hipokalémiás volt a fő szempont. Az ACE-gátló terápia széles körben elterjedt a CHF-ben szenvedő kutyák kezelésében, és ez a gyógyszer vese-kálium-megtakarítást eredményez.

Ezért ismert, hogy az ACE-gátlók megnövekedett szérum káliumszintet okoznak, néhány állatnál hiperkalémia alakul ki. A spironolaktont, egy aldoszteron-antagonistát és kálium-megtakarító vizelethajtót gyakrabban alkalmazzák állatorvosi betegeknél, miután beszámoltak a humán CHF-betegek jobb túléléséről.

Ez a gyógyszer még nagyobb valószínűséggel okoz hiperkalémiát, mint más vízhajtók. A szérum kálium rendszeres ellenőrzése ajánlott minden CHF-ben szenvedő beteg számára, különösen azok számára, akik ACE-gátlót vagy spironolaktont kapnak. Ha hiperkalémia van, alacsonyabb káliumtartalmú étrendet kell választani.

Az 1. táblázat a rendelkezésre álló irodalom és klinikai tapasztalatok alapján összefoglalja a jelenlegi ajánlásokat. (Nemzetközi Kisállat-Kardiológiai Egészségügyi Tanács [ISACHC], 2001.)

1. táblázat: Diétás nátrium-ajánlások kutyáknak a betegség stádiuma alapján

Nemzetközi Kisállatok Szívegészségügyi Tanácsának osztályozása	Étrendi nátrium-ajánlások
1. Tünetmentes

Taurin

A macskákkal ellentétben úgy gondolják, hogy a kutyák képesek endogén módon szintetizálni a megfelelő mennyiségű taurint, és a taurinra nincs szükség a kutya diétákban.

Bizonyos DCM-es kutyafajtáknak (pl. Cocker Spaniels, Golden Retriever, Labrador Retriever, Saint Bernard, English Setter és Golden Retrievers) alacsony volt a taurin koncentrációja.

Bár a kiegészítés előnyeinek mértéke még nem egyértelmű, a taurin kiegészítése addig ajánlott, amíg a beteg plazma- és teljes vér taurin-koncentrációja rendelkezésre nem áll. A taurin optimális adagját a hiány korrekciójára nem határozták meg, de a jelenleg ajánlott adag 500 - 1000 mg q 8 - 12 óra.

A kutyákra vonatkozó minimális taurin-követelményeket az AAFCO nem határozta meg, de az 50 mg/100 kcal taurin-tartalmú étrend körülbelül 1000 mg/nap taurint biztosítana egy 40 kg-os kutyának.

Arginin

A CHF-ben szenvedő betegek endotheliális diszfunkciójának megállapításai alapján a kutatók elkezdték tanulmányozni az arginin-kiegészítés hatásait ebben a csoportban. Normális betegeknél az L-arginin-kiegészítés valószínűleg nem lesz hatással a nitrogén-oxid termelésére, mert az L-arginin javította az endothelium-függő vazodilatációt és a szívteljesítményt.

Ezek a tanulmányok csökkent pulzusszámot és szisztémás vaszkuláris ellenállást is kimutattak, és nem gyakoroltak negatív hatást a szív kontraktilitására vagy más echokardiográfiai változókra. Így bár sok kutatásra van szükség ezen a területen, az arginin-kiegészítés jótékony hatást fejthet ki a CHF-ben szenvedő betegeknél.

A zsír kalóriák és esszenciális zsírsavak forrása, és növeli az étrend ízét.

n-3 zsírsavak

A legtöbb emberi és kutyás étrend elsősorban n-6 zsírsavat tartalmaz. Szívelégtelenségben szenvedő kutyáknál alacsonyabb az eikozapentaénsav (EPA; 20: 5n-3) és a dokozahexaénsav (DHA; 22: 6n-6) plazmakoncentrációja, az alapbetegségtől függetlenül.

Ezért a kiegészítés javíthatja az abszolút vagy relatív n-3 zsírsavhiányt.

Az n-3 zsírsav kiegészítés a gyulladásosabb eikozanoidokat is csökkenti. Az n-3 zsírsavakról ismert, hogy csökkentik a gyulladásosabb 2- és 4-sorozatú eikozanoidok termelését (például elmozdulás következik be a prosztaglandin E2 termeléséről a prosztaglandin E3 termelésre).

Egy DCM-ben szenvedő kutyák vizsgálatában a halolajjal kiegészített kutyáknál nagyobb volt a prosztaglandin E2 termelés csökkenése, mint a placebót kapó kutyáknál.

Végül n-3 zsírsavakat számos rágcsáló, főemlős és kutya modellben kimutattak az aritmogenesis csökkentése érdekében. Ezért az n-3 zsírsav kiegészítés még a CHF kialakulása előtt is hasznos lehet. Ajánlott adagolás 40 mg/kg EPA és 25 mg/kg DHA anorexiás vagy cachexiás kutyáknál.

Ásványi anyagok és vitaminok

Magnézium

A magnézium fontos szerepet játszik a normális kardiovaszkuláris működésben. Az is világos, hogy az emberekben és a kutyákban a magnézium homeosztázis változásai gyakoriak, és káros hatásokkal járhatnak számos kardiovaszkuláris betegségben, beleértve a magas vérnyomást, a koszorúér-betegséget, a pangásos szívelégtelenséget és a szívritmuszavarokat.

A kutyák csökkentett nátriumtartalmú étrendje 9 - 40 mg magnéziumot/100 kcal tartalmazhat (szemben az AAFCO minimum 10 mg/100 kcal értékkel). Ha a kutya hypomagnesemiás marad, orális magnéziumpótlásra lesz szükség (pl. Magnézium-oxid).

B-vitaminok

Kevés kutatást végeztek a B-vitamin-hiány előfordulásáról szívbetegségben szenvedő kutyáknál. Az alacsony furoszemid adagok kimutatták, hogy egészséges embereknél és patkányoknál fokozott vizeletvesztést okoz a tiamin.

Bár a CHF-ben szenvedő kutyáknál nem jelentettek B-vitamin státuszt, magasabb étrendi B-vitamin szükségletük lehet. A legtöbb kereskedelmi célú étrend megnövekedett vízoldható vitaminokat tartalmaz a vizeletveszteség ellensúlyozására, ezért pótlásra általában nincs szükség.

Egyéb tápanyagok

Antioxidánsok

A fő antioxidánsok közé tartoznak az enzimatikus antioxidánsok (pl. Szuperoxid-diszmutáz, kataláz, glutation-peroxidáz) és az oxidáló csillapítók (pl. C-vitamin, E-vitamin, glutation és β-karotin).

További hatásokra van szükség a hatás értékeléséhez, de az antioxidáns kiegészítés ígéretet tehet a jövőben a szívbetegségben szenvedő állatok kezelésére.

L-karnitin

Az L-karnitin egy kvaterner amin, amelynek fő szerepe a hosszú láncú zsírsav-anyagcserében és az energiatermelésben van. Az emberek karnitinhiányos szindrómái primer miokardiális betegséghez társultak, és ennek és a szívizomban lévő magas koncentrációinak alapján a kutya DCM-ben betöltött szerepe is érdekes volt.

Az L-karnitin hiányról 1991-ben egy Boxer családban számoltak be. Azóta L-karnitin pótlást alkalmaztak egyes DCM-ben szenvedő kutyáknál, de nem végeztek elvakított prospektív vizsgálatokat, ezért nem állapítottak meg ok-okozati szerepet.

Az alacsony szívizom-karnitin-koncentrációjú kutyák pótlásához szükséges minimális vagy optimális L-karnitin adag nem ismert, de a jelenleg ajánlott adag 50 - 100 mg/kg PO q 8 óra.

Q10 koenzim

A Q10 koenzim az energiatermeléshez szükséges társfaktor, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Számos olyan mechanizmus létezik, amelyek révén a Q10 koenzim szerepet játszhat a szívbetegségekben.

Egyes kutatók a Q10 koenzim hiányát javasolták a DCM lehetséges okaként, de ez nem bizonyított. Még a kísérletileg indukált CHF-ben szenvedő kutyáknál sem csökkent a Q10 szérum koenzim szint.

A Q10 koenzim iránti legnagyobb lelkesedés étrend-kiegészítőként mutatkozott DCM-ben szenvedő emberek vagy kutyák kezelésében. A koenzim Q10 kiegészítésről anekdotikusan beszámoltak, de a Q10 koenzim kiegészítés humán tanulmányainak többségét nem sikerült megfelelően kontrollálni, és az eredmények ellentmondásosak. Kísérletileg indukált CHF-ben szenvedő kutyák egyik vizsgálatában a Q10 koenzim-kiegészítés növelte a szérumszintet, de nem a szívizom-koncentrációt.