Táplálkozási állapotértékelés különböző szintű fizikai aktivitású gyermekeknél és serdülőknél az elhízás szempontjából

Közegészségügyi Iskola Bytomban

különféle

Piekarska u. 19.

PL – 41-902 Bytom (Lengyelország)

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email

Absztrakt

Bevezetés

A rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint az egészséget elősegítő magatartás adja a test jó állapotáért felelős tényezők közel felét. Az egészséges életmód alapvető elemei a következők: ésszerű táplálkozás, fizikai aktivitás, stabil érzelmi állapot és elegendő mennyiségű alvás. A gyermekek és serdülők körében a leggyakoribb életmódbeli hibák közé tartozik a nem megfelelő táplálkozás és az elégtelen fizikai aktivitás [1-6].

A fizikai aktivitás és a megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú az egészség szempontjából [7]. A fizikai aktivitás definíciója magában foglal minden olyan tevékenységet, amely izommunkával jár, ami nagyobb energiafelhasználást eredményez, mint a pihenés alatt. Az ember képességeihez igazított rendszeres testmozgás pozitív hatással van a gyermekek és serdülők fejlõdésére, és minden testrendszerre hatva fenntartja jó egészségét. Szisztematikus fizikai aktivitás fokozatosan növekvő terheléssel és nagy ingervariációval javítja a test fittségét és növeli a negatív fizikai és pszichológiai tényezőkkel szembeni ellenállást [8]. A gyermekkorban rendszeresen végzett fizikai aktivitás egészséges életmódbeli szokásokat eredményez felnőttkorban. Mind a fizikai aktivitás hiánya, mind annak túlzott mértéke negatívan befolyásolja a táplálkozási állapotot. A leggyakoribb táplálkozási rendellenességek közé tartozik az alultápláltság, valamint a túlsúly és az elhízás [9].

Az elmúlt évtizedekben a túlsúlyt és az elhízást a 21. század pandémiájának nevezték. Az elhízás összetett, többtényezős betegség; a kiváltó ok azonban általában a rossz étrend. A testtömeg-felesleget egyre gyakrabban figyelik meg minden életkorú gyermekek és serdülők. Jelenleg nagyszámú tanulmány készül a túlsúly kockázati tényezőinek és azonosításának módszereinek meghatározására [10, 11].

A táplálkozási állapot fontos mutató, amely lehetővé teszi a diagnózist [9]. A táplálkozási állapotot többek között antropometriai és biokémiai tesztek segítségével értékelik. A tápláltsági állapot meghatározásához használt antropometriai mérések magukban foglalják a test fiziológiai állapotának értékelését testmagasság és súly alapján.

A testtömeg-index (BMI) a legnépszerűbb és leggyakoribb módszer a táplálkozási állapot értékelésére. A BMI a számítás szempontjából bonyolult; vannak azonban bizonyos hibái: elsősorban nem ad semmilyen információt a testtömeg-összetételről (testzsír-, izomszövet- és víztartalom). Ezért a túlsúlyos vagy elhízott eredmény magasan fejlett izomzatú egyéneknél gyakran helytelen.

Gyermekek esetében a BMI értelmezése nagyon nehéz a test gyors növekedése és fejlődése miatt. Annak érdekében, hogy a BMI-értéket összehasonlítsuk a normával, ajánlott a BMI szórása z-pontszám (zstd), életkorát és nemét kell figyelembe venni [12, 13].

Egy másik módszer a bioelektromos impedancia elemzés (BIA), amely magában foglalja a test víz- és zsírkomponensein keresztül áramló elektromos áram méréseit [14-17]. A bioelektromos impedancia módszer nem invazív, fájdalommentes és gyors módszer (az eljárás néhány másodperctől néhány percig tart). Könnyű hozzáférhetősége, alacsony költsége és a gyakori ismétlés lehetősége miatt a BIA sok kutató szerint a legobjektívebb módszer a táplálkozási állapot értékelésére, beleértve a gyermekekét is. Ez lehetővé teszi a teljes víztartalom, a zsírszövet tömeg és a sovány testtömeg közvetett kiszámítását. A testtömeg-összetétel nagyban különbözik gyermekek és felnőttek között. A növekedés során a legtöbb mértékben a víztartalom és a sovány testtömeg (csont ásványianyag-tartalom) változik. A testtömeg-összetétel elemzését a BIA módszerrel általában tetrapoláris módon hajtják végre 4 vezeték segítségével: két elektródával a kézen és két elektródával a lábon.

A BIA-ban a testtömeg-összetétel értékelésére használt paraméterek általában a zsírmentes tömeg (FFM) és a zsírtömeg. Az FFM elsősorban az izomszövet, a csontszövet, a belső szervek és a testfolyadékok súlyát tartalmazza. A zsírtömeg elsősorban a test lipid komponenseit tartalmazza. Kémiai szempontból az FFM elsősorban vízből (72–74%) és elektrolitokból áll. Az FFM-nek különböző értékei lehetnek az alanyok korától és nemétől függően. Az FFM anomáliák főleg az izomszövet tömegének növekedésével vagy csökkenésével járnak. Az FFM értékét általában százalékban vagy kilogrammban mérik.

A túlzott testtömeggel és a rossz étkezési szokásokkal összefüggő egészségügyi veszélyek számos tudományos publikáció tárgyát képezik. Jelen tanulmány célja a túlsúly és az elhízás azonosítása volt a különböző fizikai aktivitású gyermekek és serdülők táplálkozási állapotának két módszerrel történő értékelésével. A lengyel gyermekek zsírszöveti normáinak hiánya miatt a jelenlegi tanulmány különös figyelmet fordít a testzsír százalékos arányára az alanyokban.

Mód

A tanulmány a Sziléziai Orvostudományi Egyetem katowicei intézményi felülvizsgálati testületének jóváhagyásával készült (KNW 0022/KB1/73/I/16). Az alanyok szülei és azoknak az iskoláknak a vezetői, amelyekben a vizsgálatot elvégezték, írásbeli beleegyezésüket adták. A tanulmányt 2016. szeptembere és 2017. májusa között végezték. A tanulmányi csoportba 1013 nemű, 7–18 éves diák érkezett, akik különböző fázisú (általános vagy középiskolai) és típusú (általános vagy sportorientált) iskolákba jártak. Az általános osztályok tanulói a kötelező testnevelési órákon túl semmilyen további fizikai tevékenységet nem végeztek. A sportorientált osztályok tanulói, valamint a kötelező testnevelési órákon részt vettek a választott sportágukban (úszás, röplabda, futball).

A felvételi kritériumok a következők voltak:

általános vagy középiskolába járni a lengyelországi Siemianowice Slaskie városában (általános vagy sportorientált),

a szülők vagy gondviselők hozzájárulása a vizsgálatban való részvételhez,

jelenlét az iskolában a vizsgálat napján.

A vizsgálati csoportot nemek szerint osztották fel (485 lány, 528 fiú). A vizsgálat során a diákok iskolatípusa szerinti felosztást vették figyelembe: általános (216) és sportorientált (797). Az alanyokat 9 korcsoportra osztották.

A vizsgálat fő céljainak elérése érdekében értékelték az alanyok táplálkozási állapotát. Az alanyok magasságát és súlyát az iskolai betegségmegelőzési irodákban mértük egy magasságmérővel ellátott orvosi mérleg segítségével (WPT 60/150 OW modell). Az eredmények alapján értékelték a magasság-súly arányokat a lengyel lakosság normáihoz viszonyítva, valamint a WHO ajánlásait a magasság, a súly és a BMI tekintetében. A BMI elemzést az LMS módszerrel, a WHO ajánlásai alapján kapott standardizált értékek alapján végeztük (alsúly: zstd ≤ –2, normális: –2 2) [12]. A csoportokban végzett összehasonlító elemzést a BMI kategóriákkal (alsúlyos, normál, túlsúlyos, elhízott) standardizált értékek alapján végezték el.

A testtömeg-összetételt bioelektromos impedancia módszerrel értékeltük a Tanita BC 418 MA készülékkel, amely a 93/42 EGK tanúsítvánnyal rendelkezik. A következő komponenseket BIA módszerrel számoltuk: a testzsír (FATP) százalékos aránya, a testben lévő testzsír százalékos aránya (TRFATP) és a BMI.

A testösszetétel-figyelő Tanita BC 418 MA nyolc poláris mérőelektródás rendszerrel van felszerelve, amely lehetővé teszi a zsír- és izomszövet nagyon pontos kiszámítását a test különböző szegmenseiben (bal alsó vég, bal felső vég, jobb alsó vég, jobb felső végtag), törzs). A készülék teljes testösszetétel-elemzést generál körülbelül 20 másodpercen belül. 50 kHz-es, 0,8 mA-es árammal működik.

A méréseket az eszköz gyártója által meghatározott szabványos protokoll szerint hajtották végre: reggel, üres gyomorral, fehérneműben, cipő vagy zokni nélkül, tiszta és száraz lábbal. Mivel a hidratáció szintje befolyásolhatja az eredményeket, az alanyokat arra utasították, hogy mérés előtt kerüljék el a megerőltető fizikai megterhelést és a folyadékbevitelt.

A testzsír százalékos értékeinek kategorizálásához a Tanita BC 418 MA használati útmutatójában megadott határértékeket használták. A csoportok összehasonlító elemzését a nyers értékek vagy FATP kategóriák (alsúlyú, normál, túlsúlyos, elhízott) alapján végeztük. A statisztikai számításokat egy MS Excel táblázatkezelő, az MS Office 2013, a GNU GPL licenc alatt elérhető R 3.1.2 statisztikai csomag és a STATISTICA 12, StatSoft Polska szoftver segítségével végeztük. A mérhető adatokat az átlag és a szórás felhasználásával jellemeztük. A változó eloszlás normalitását Shapiro-Wilk teszttel igazoltuk. A vizsgált csoportokban az átlagok közötti különbségek jelentőségét a Student segítségével ellenőriztük t teszt. A ferde eloszlások esetén a csoportokban való konzisztenciájukat Mann-Whitney U teszttel teszteltük. A névleges adatokat százalékban fejeztük ki. A névleges változók közötti összefüggések jelenlétét alacsony számok esetén χ 2 teszttel vagy közvetlen Fisher teszttel igazoltuk n × m táblákra (n, m ≥ 2). A statisztikai szignifikancia szint o