Táplálkozási problémák a hüllőknél

A nem megfelelő étrendből adódó egészségügyi problémák a herpetológiai orvostudomány egyik fő aggodalmát jelentik.

Joerg Mayer, Dr.medvet, M.Sc.

Kétségtelen, hogy a nem megfelelő étrendből adódó egészségügyi problémák jelentik a herpetológiai orvoslás egyik fő problémáját. A táplálkozással összefüggő betegségek kezelésének kulcsa az, hogy ismerkedjünk bizonyos fajok természettörténetével. Az ektoterm állatoknál az emésztést szabályozó anyagcsere-folyamatok a környezeti tényezőktől, elsősorban a hőmérséklettől függenek. Ha ezek a környezeti tényezők nem optimálisak, akkor a tökéletesen kiegyensúlyozott étkezés is pazarolhat a nem megfelelő emésztés miatt.

A hüllők osztálya nagyjából három táplálkozási csoportra osztható: növényevők, mindenevők és húsevők. Mindegyik csoportnak megvan a maga tipikus problémája, különböző megnyilvánulásokkal. Annak ismerete, hogy az érintett faj mely táplálkozási kategóriába tartozik, segít a differenciáldiagnózis felállításában. A következő betegségek megbeszélése a hüllők táplálkozási csoportja szerint történik, amelyekben a betegség valószínűleg észlelhető. Bármely betegség megtalálható azonban szinte minden fajban.

Általában a táplálkozással kapcsolatos betegségek nagyjából két csoportra oszthatók: vagy egy bizonyos tápanyag hiánya vagy toxikus túladagolása okozta.

Étvágytalanság, éhezés

Az anorexia valószínűleg az érintett hüllő egyik leggyakoribb bemutatása a klinikus számára. A páciens étvágytalanságának felmérésekor meg kell határozni, hogy az anorexiás periódus oka fiziológiai eredetű-e, vagy nem megfelelő kezeléssel kapcsolatos-e.

Az anorektikus hüllő klinikai munkája során elengedhetetlen a fogságban tartott állapotok alapos értékelése, hogy kizárják a helytelen kezelést mint az anorexia okát. A hüllő tartásának részletes leírását a tulajdonosnak kell megadnia.

A hüllő anorektikussá válásának gyakori okai közé tartoznak mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségek. Bizonyos normál fiziológiai állapotok miatt az állat megtagadja az étkezést (pl. Közvetlenül a leválás, a tojásrakás vagy a hibernálás, a brumation stb. Előtt).

Általános szabály, hogy az anorexia normál fiziológiai fázisán átmenő hüllő nem fogyhat több mint 10 százalék testtömeget. Ennek pontos nyomon követése érdekében helyes tartási gyakorlat az egyes állatok rutinszerű mérlegelése (pl. Havonta egyszer).

Gyakori növényevő betegségek

Gyakori fajok: a legtöbb szárazföldi teknős, a zöld leguán, az ősfarkú skink és a chuckwalla.

Kalcium, foszfor és D3-vitamin egyensúlyhiánya: A csontot érintő különféle betegségek általában "metabolikus csontbetegség" -be tömörülnek. Amint egyre több betekintést nyerünk a hüllők betegségének sajátos kórélettanába, ez a kifejezés túl általános lesz ahhoz, hogy hasznos legyen, és kerülni kell. A következő betegségek a leggyakoribbak:

Táplálkozási másodlagos hiperparatiroidizmus (NSHP): Az NSHP okai többszörösek lehetnek, de főként a Ca: P-adag súlyos egyensúlyhiányának, az étrend P-rációjának, a teljes spektrumú (UV-B) fényforráshoz való hozzáférés hiányának és hiányának tudható be aktivált D3-vitamin vagy a fentiek kombinációja. Ha az étrendben nem elegendő mennyiségű Ca van, vagy ha nem áll rendelkezésre D3-vitamin, akkor a csontváz demineralizációja következik be (osteomalacia felnőtteknél és angolkór fiatalkorúaknál). A patológiai törések és a krónikus tályogok, különösen az állkapocs körül, gyakran előfordulnak.

Ha rovarevő hüllők gerincteleneket táplálnak Ca pótlás nélkül (pl. A rovarok bélbetöltése, porral való porozás), az NSHP-t a rovartest tápanyagtartalmának Ca: P arányának fordított aránya váltja ki.

Vese másodlagos hyperparathyriodismus (RSHP): Ezt a betegséget a lágyrész meszesedése és a hipokalcémia jellemzi. A krónikus vesebetegség az alapbetegség. Ez hiperfoszfatémiát okoz a csökkent vesefoszfát-szűrés következtében. A megnövekedett foszfátszint a negatív visszacsatolás miatt csökkenti a hidroxiláz aktivitást, ami a kalcitriol (a D-vitamin aktív formája) szintjének csökkenéséhez vezet a vérben. Az alacsony kalcitriolszint nem képes negatív visszacsatolást adni a PTH-ról, és ennek eredménye a hiperfoszfatémia.

Közös húsevő és rovarevő betegségek

Gyakori fajok: a legtöbb kaméleon (I), agamid gyíkok (I), minden kígyó, minden felnőtt kétéltű, fiatalkorú teknősök és vízi teknősök.

Ezen hüllők elsődleges energiaforrásai a zsír és a fehérje. Úgy tűnik, hogy állati eredetű fehérjékre van szükség, és a nem állati eredetű fehérjék nem elegendőek a hosszú távú táplálkozáshoz.

B1 hipovitaminosis: Ez a betegség elsősorban a hüllőknél tapasztalható, amelyek nagy mennyiségű halat (pl. Harisnyakötő kígyók, vízi teknősök) táplálnak. A diagnózis, amelyet általában a klinikai tünetek alapján állapítanak meg, elsősorban neurológiai jellegű lesz (pl. Opisthotonos, vakság, torticollis), kombinálva az etetési előzményekkel (magas tiamináz aktivitású halfajok etetése).

Ezt a betegséget el lehet kerülni a kibelezett halak etetésével, mivel a tiamináz legnagyobb része a bélben van, vagy a hal előkészítésével, amely inaktiválja a tiamináz enzimet. A B-vitaminok kiegészítése szintén ajánlott; a hiány azonban akkor is előfordulhat, ha a halakat B-vitamin-kiegészítõvel együtt etetik, mivel a tiamináz enzim viszonylag kis mennyisége képes nagyon nagy mennyiségû tiamin deaktiválására.

Biotinhiány: Biotinhiány csak akkor váltható ki, ha a hüllő étrendje 100% -ban nyers tojást tartalmaz. Annak ellenére, hogy ez nagyon valószínűtlennek tűnik, olyan fajokról számoltak be, mint a monitorok (Varanus sp.) És a gila szörnyek, amelyek csak nyers tojást tartalmazó étrendet kaptak. A nyers tojás tartalmaz anti-tápláló faktort, avidint, amely megköti a tojásban lévő biotint, így nem érhető el a test számára.

A vadonban a hüllők által elfogyasztott legtöbb tojás már termékeny, vagy egy ideig inkubálódott, ami viszont csökkenti az avidintartalmat.

A klinikai tünetek általában bőrelváltozásokként és általános gyengeségként jelentkeznek.

Az étrend megváltoztatása és a vitamin-kiegészítés általában elegendő a károk megfordításához.

Hypovitaminosis E: A főleg elhízott patkányokkal etetett hüllőknél steatit alakulhat ki a zsákmányállat megnövekedett zsírtartalma miatt. Ezt a betegséget fel kell venni a vízi hüllőfajok (pl. Krokodilok, teknősök) differenciáldiagnózisába is, amelyeket főleg halakból álló táplálékkal tápláltak, nagy százalékban többszörösen telítetlen zsírsavakkal.

Ha az élelmiszer-állatokat nem tárolták megfelelően, a tetemben lévő zsírsavak avasodhatnak, jelentősen hozzájárulva a betegség kialakulásához.

A klinikai tünetek finomak lehetnek, az étvágytalanságtól a specifikusabb jelekig, például az edzett zsírpárnákig. Az E-vitamin kiegészítése és a helyes etetési technikák segítenek megelőzni ezt a betegséget.

Gyakori mindenevő betegségek

Gyakori fajok: Uromastyx gyíkok, dobozos teknősök, ázsiai teknősök, szakállas sárkányok, néhány vízi teknős.

Hypovitaminosis A

Az A hipovitaminosis gyakori bemutatás dobozos teknősöknél és vízi teknősöknél. Az A-vitamin elengedhetetlen a nyálkahártya egészségében, amely azonnali kóros változásokat mutat, ha az étrendben hiányos az A-vitamin vagy a béta-karotin.

A hiány következtében a nyálkahártya megkeményedik és megvastagodik. A szemhéjak duzzanata gyakori megjelenés a teknősöknél, és a "papagájcsőr" és/vagy a fonikus tályogok a dobozos teknősökben gyanússá teszik a klinikust az A-vitamin vagy béta-karotin hiányos étrenddel szemben.

Az A-vitamin/béta karotin pótlás a legtöbb esetben megfordíthatja a jeleket. Inkább a béta-karotin-kiegészítést részesítem előnyben a koncentrált A-vitamin-készítmények toxicitási potenciálja miatt.

Hypervitaminosis A

Az A hipervitaminiózis valódi toxicitás, és általában iatrogén módon az állatorvos koncentrált A-vitamin készítmény túladagolással történő injekciójával jár. A klinikai tünetek utánozzák a dermális égést, és magukban foglalják a bőr nyálkáját. A kezelés hasonlít az égési seb terápiájára, beleértve az antibiotikumokat is, a nyitott seb kezelésére és a parenterális folyadék beadására.

Kerülni kell az erősen koncentrált A-vitaminnal (pl. 500 000 NE/ml) történő injekciókat, és ezt a készítményt csak szájon át kell beadni. Az Aquasol A (az Astra gyártója) jó alternatíva az injekcióhoz, mert csak 50 000 NE/ml-t tartalmaz.

A táplálkozási rendellenességeket figyelembe kell venni minden beteg hüllő differenciáldiagnózisában. A tartási protokollok és a fizikai vizsgálat alapos elemzése gyakran feltárja az alultápláltságot, mint a klinikai megjelenés legalább egyik mögöttes okát.

Vényköteles étrend c/d Multicare Stress Feline klinikai táplálék 7 nap alatt oldja fel a struvit köveket (átlagosan 27 nap).