A száraz répapép hatása a chilei holsteini tehenek tejhozamára és tejösszetételére

Eredeti cikkek

  • Teljes cikk
  • Ábrák és adatok
  • Hivatkozások
  • Idézetek
  • Metrikák
  • Engedélyezés
  • Újranyomtatások és engedélyek
  • PDF

Absztrakt

A cél az volt, hogy elemezzük a száraz melaszos répapép (DMBP) etetésének hatását a tejhozamra és a tej összetételére Chile központjában található holstein teheneknél. A tejben, paritásszámban és gazdálkodásban hasonló napokkal rendelkező teheneket véletlenszerűen osztották ki egy kontrollban (n = 71) és egy kezelés (n = 74) csoport. A kontrollcsoportot a gazdaság hagyományos étrendjével etették, amely reprezentatív az adott földrajzi területen hasonló tejüzemekben általánosan alkalmazott étrendekkel. A kezelt csoport izokalorikus és izonitrogén étrendet kapott, figyelembe véve a DMBP-t differenciális összetevőként. A tejhozamot 45 napos periódus alatt rögzítették, és a tejkomponenseket a vizsgálat 0., 15., 22. és 35. napján határozták meg. A kezelés és az idő közötti kölcsönhatás hatása a tejhozamra nagyon szignifikáns volt, 3,4 kg/nap különbséggel a kezelési csoport javára. Nem észleltek szignifikáns különbségeket a tejkomponensek között a két csoport között.

száraz

1. Bemutatkozás

A cukorrépa pép (SBP) a cukorfinomító ipar mellékterméke. Az összes chilei hazai cukortermelés cukorrépából származik, és az országban évente mintegy 150 000 tonna SBP-t állítanak elő takarmányozásra. Ezekből 45 000 tonna termelődik száraz melaszos répapépként (DMBP; ODEPA 2012), amely hasznos kérődzők takarmánya, amely 12,5 MJ (2,986 Mcal) metabolizálható energiát és 79 g emészthető nyersfehérjét tartalmaz szárazanyag-kilogrammonként (DM; Kelly 1983 ). Ez a termék semleges detergens oldható rostban is gazdag, többnyire pektinekből áll. Ennek eredményeként a DMBP szerepet játszhat a bendő fermentációjának modulátorában, elkerülve a szubakut bendő acidózis kialakulását. A magas DMBP-tartalmú étrendeknek ugyanis alacsony a depressziós hatása a durva takarmány emészthetőségére a magas gabonaadagokhoz képest, ami korlátozza az acidózis okozta lehetséges problémákat (Kelly 1983; Kajikawa et al. 1990). Tejelő teheneknél a jól emészthető semleges detergens oldható rost jótékony hatással van a tejhozamra és a zsírtartalomra. Másrészről, az SBP termékek magas oldható nem rostos szénhidráttartalma hajlamos növelni a teljes DM bevitelt.

A holsteini tehenek SBP-vel történő etetésének hatását értékelő jelenlegi vizsgálatok korlátozottak, és szükség van kutatásokra e melléktermék Chile központi részén, a magas termelést előállító tejelő üzemek sajátos körülményei között történő felhasználására vonatkozóan. Következésképpen ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje a DMBP etetésének hatását a Chile központjában található holstein tehenek tejhozamára és tejösszetételére.

2. Anyag és módszerek

2.1. Tejüzem

A vizsgálatot Chile központjában (a 33 ° 20′S, 71 ° 25′W koordináták) található, nagy termelést biztosító tejüzemben végezték, amely 800 laktáló tehénből állt, homokágyas szabadfülke rendszerben elhelyezve. A teheneket egyetlen teljes adaggal etették, és naponta háromszor fejtek. A gördülő állomány átlagos tejhozama 36 kg/tehén/nap volt.

2.2. Dizájnt tanulni

A vizsgálatot 2011. június és december között végezték. Tehenek, amelyek tejben hasonló napok voltak (

150 ± 3 nap), ugyanazt a paritásszámot (2. paritás) és az egyenlő kezelést véletlenszerűen két csoportba soroltuk. Az 1. csoportot használtuk kontrollként (n = 71) és a 2. csoport kezelésként (n = 74). A kontrollcsoportot a gazdaság hagyományos étrendjével etették, amely reprezentatív az adott földrajzi területen hasonló tejüzemekben általánosan alkalmazott étrendekkel (1. táblázat). A kezelt csoport izokalorikus és izonitrogén étrendet kapott, figyelembe véve a cukorfinomító társaság (IANSAGRO S.A., Santiago, Chile) által biztosított DMBP-t differenciál összetevőként. Néhány egyéb összetevő befogadási szintjét úgy módosítottuk, hogy az étrend tápanyagértéke egyenértékű maradjon (1. táblázat). A kontroll és a kísérleti étrend teljes vegyes adagjának mintáit hetente egyszer kaptuk, és az elemzésig megőriztük. Összetett mintát nyújtottak be a chilei Santo Tomas Egyetem Táplálkozási Laboratóriumába nedves kémia céljából.

Online közzététel:

1. táblázat: A kísérleti étrendek összetétele.

Mindkét csoportot ugyanazon irányítás alatt tartották az egész kísérlet során, és az étrendeket teljes keverékként kínálták fel egy kereskedelmi keverőben (Supreme International, Alberta, Kanada). Az étrend táplálkozási összetételeit a 2. táblázat tartalmazza.

Online közzététel:

2. táblázat: A kísérleti étrend tápanyag- és ásványianyag-összetétele.

Az egyedi tejhozamokat minden fejés során 45 napos időtartam alatt rögzítették egy számítógépes fejőrendszerben (S.A.E. Afikim, Izrael). Összetett tejmintákat (a négy negyedből egyetlen mintát tartalmazó injekciós üvegbe) gyűjtöttünk minden tehénre a reggeli fejés során a vizsgálat 0., 15., 22. és 35. napján. Tejmintákat juttattak el a chilei mezőgazdasági kutatóközpont laboratóriumába zsír-, fehérje- és karbamid-meghatározás céljából. Sajnos a laktóz és az összes szilárd anyag elemzése nem állt rendelkezésre a vizsgálat során.

2.3. Statisztikai analízis

Az Afifarm szoftveren (S.A.E. Afikim, Izrael) rögzített tejhozamokat ezt követően egy Excel táblázatba exportálták. A tejzsír-, fehérje- és karbamid-meghatározásokat szintén táblázatban tároltuk. A tejhozamot összehasonlítottuk a kísérleti étrend beérkezésétől számított 5 nappal kezdődő csoportok között, az első 5 napot adaptációs periódusnak tekintve. A tejhozamot és a tejkomponenseket a PROC MIXED (varianciaanalízis ismételt mérésekhez) alkalmazásával elemeztük, egy vegyes modell kidolgozásával, a tehenet véletlenszerű hatásnak tekintve. A modell a tej legfontosabb napjait, a kezelést, az időt, valamint a kezelés és az idő közötti kölcsönhatás hatását is felvette a modell legfontosabb hatásaként. Az elemzés során alkalmazott kovariancia-struktúrát az AIC és a Bayes-kritérium alapján választottuk ki. A szignifikancia szintet P ≤ 0,05. Az összes elemzést SAS-on végeztük (9.2. Kiadás; SAS Institute Inc., Cary, NC, USA).

3. Eredmények és megbeszélés

A két kezelési csoportban a teljes kezelés során a tejmennyiséggel korrigált tejhozam legkisebb négyzetének átlagát az egész vizsgálat során az 1. ábra mutatja be. A kezelés és az idő közötti kölcsönhatás hatása nagyon szignifikáns volt (P A száraz répapép hatása a chilei holsteini tehenek tejhozamára és tejösszetételére

Online közzététel:

A tejkomponensek (zsír és fehérje) és a karbamid-nitrogén napi korrigált legkisebb négyzetének átlagát a tejben kezelési csoportonként a teljes vizsgálat során a 2. ábra mutatja be. A tejzsír kezelésére nem találtunk szignifikáns hatást. A tejfehérje mindkét csoportban csökkent a vizsgálat során, a kísérleti étrendek közötti különbségek nélkül (P > 0,05). A vizsgálat ideje alatt nem találtunk szignifikáns különbséget a tej-karbamid-nitrogén esetében a csoportok között (P > 0,05).

Online közzététel:

A kísérleti étrend differenciális összetevője DMBP volt. Azok az összetevők, amelyeket nagyobb mértékben helyettesítettek az inklúziós DMBP-vel, a glutén takarmány, a repce liszt és a nedves sörök voltak. Az étrend tejhozamra gyakorolt ​​hatása idővel szignifikáns volt, a kísérleti étrendet kapó csoport növekedésével. Ez a változás részben magyarázható a kb. 40% semleges detergensrostot tartalmazó répapép összetételével és a semleges-detergensben oldódó rostok, különösen a pektinsavak magas koncentrációjával (Voelker & Allen 2003a).

A magas keményítőtartalmú összetevők általában növelik az illékony zsírsav képződését és megváltoztatják az egyes termelődő illékony zsírsavak arányát (Voelker & Allen 2003c). A nagyobb illékony zsírsavtermelés csökkentheti a kérő pH-értékét, ami gátolja a rostok emésztését és csökkenti a mikrobiális hatékonyságot a csökkent mikrobiális növekedés miatt (Russell & Wilson 1996). Ezért a keményítő hígítása nem gyorsan táplálkozó szénhidrátforrással (például DMBP), amely kevésbé gyorsan fermentálódik, elkerüli a kérő pH-értékének súlyos csökkenését (Voelker & Allen 2003b, 2003c).

Eredményeinkkel ellentétben korábbi tanulmányok nem számoltak be a szárított répapép kukoricaszemekkel történő helyettesítésének a tejhozamra gyakorolt ​​hatásáról (Kajikawa et al. 1990; Mansfield et al. 1994; Swain & Armentano 1994; Clark & ​​Armentano 1997). Ezek a megállapítások figyelemre méltóak voltak, mert a csak kukoricamagon és alacsony rosttartalmú étrenden várhatóan több tejet hoztak létre. Annak ellenére, hogy a nem strukturális szénhidrátok aránya viszonylag alacsony, a répapép következetesen támogatta az egyenértékű zsírkorrigált tejhozamot, amikor kukoricát helyettesítettek. A répapép rostos alkotórészei a bendőben nagymértékben lebonthatók, mivel alacsony a lignintartalma és magas a pektintartalma, ami a répapép viszonylag magas emészthető energiaértékének tudható be (Clark & ​​Armentano 1997). Egy másik tanulmány szerint csökkent a tejhozam, amikor a répapépet helyettesítették a kukorica gabonával, de hasonló tejhozamot, amikor a répapépet helyettesítették a búzával. A szerzők ezt a megállapítást azért magyarázták, mert a kukoricamagon alapuló étrend 36% keményítőt tartalmazott, míg a répapépen alapuló étrend csak 2,1% keményítőt tartalmazott, ami részben magyarázhatja a tejtermelés különbségeit a csoportok között (O’Mara és mtsai 1997).

Voelker és Allen (2 003a) arról számolt be, hogy a répapép kukoricával történő helyettesítése másodlagos választ váltott ki a tejzsír hozamban, a legmagasabb hozamot a közepes szint hozta meg (6% répapépes kezelés). Mahjoubi és mtsai. (2009) a tejzsír növekedéséről számolt be, miután a répapépet beépítették a késői laktációjú tehenekbe. Eredményeink azt mutatták, hogy a kezelési csoportban magasabb a tejzsír aránya a vizsgálat 3. hetének kontrolljához képest (P = 0,11). A kísérleti étrendek között nem észleltek különbségeket a tejfehérjében, ami összhangban van a korábban közölt adatokkal (Kajikawa et al. 1990; Mahjoubi et al. 2009).

4. Következtetés

A DMBP etetése a holsteini teheneknek a közepes laktáció alatt pozitív hatással volt a tejhozamra, 10% -os növekedéssel (3,4 kg tej) a kontroll csoporthoz képest. A DMBP etetése nem volt hatással a tejzsír, tejfehérje és tejkarbamid tartalomra.