A teljes kiőrlésű rozskása reggeli javítja a jóllakottságot, mint a finomított búzakenyér reggeli

Eredeti cikkek

  • Teljes cikk
  • Ábrák és adatok
  • Hivatkozások
  • Idézetek
  • Metrikák
  • Engedélyezés
  • Újranyomtatások és engedélyek
  • PDF

Absztrakt

Háttér : Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az alacsony energiasűrűségű élelmi rostban gazdag ételek erőteljesebben befolyásolják az egy kalóriatartalmú jóllakottságot, mint a több energiasűrűségű ételek.

cikk

Célkitűzés : A szubjektív étvágy és az önkéntes energiafogyasztás (24 óra) vizsgálata rozskása reggeli és teljes kiőrlésű tészta ebéd fogyasztása után, finomított gabonafélékből készült izoenergetikus referencia étkezésekhez képest: búzakenyér reggeli és búzatészta ebéd.

Tárgyak : Összesen 22 egészséges alany, 14 nő és 8 férfi vett részt 21–64 éves korban, a BMI 18,7 és 27,5 kg/m 2 között változott.

Tervezés : Véletlenszerű, crossover kialakítást használtak. Az étvágyat a vizuális analóg mérleg (VAS) rendszeresen értékelte közvetlenül a reggeli előtt (08:00) és lefekvésig. An ad libitum a vacsorát 16:00 órakor szolgálták fel. A klinika elhagyása után és a reggeli 2. napon az alanyok feljegyezték az elfogyasztott ételeket.

Eredmények : A teljes kiőrlésű rozskása jelentősen meghosszabbította a jóllakottságot, csökkentette az éhséget és az étkezési vágyat (o 1. Segyesülés étkezésen belül fordul elő, ami a felmondásához vezet. Ezt az állapotot az evés periódusában előforduló tényezők határozzák meg, mint például a kognitív hatások, a szájérzet és a gyomor feszülése. Satiety, másrészt felmerül az étkezések között. Ezt az állapotot a gyomorban és a vékonybélben lévő élelmiszer-összetevőkre, valamint a véráramban felszívódó tápanyagokra adott hormonális válaszok indukálják. Az étkezési kalóriákonkénti telítettség és jóllakottság növekedése hozzájárulhat az energiafogyasztás csökkentéséhez, és ezáltal kedvezően befolyásolhatja az elhízás globálisan gyorsan növekvő közegészségügyi aggodalmát.

Rögzített energiaszinten a telítettség és a jóllakottság az étel összetételének több szempontjától függően változik. A legtöbb rövid távú tanulmány, amelyben összehasonlították a fehérje, a szénhidrát és a zsír relatív hatását, azt találták, hogy a fehérje a legteljesebb makrotápanyag kalóriánként 3 4. A szénhidrátban gazdag élelmiszerek telítő képessége nagyban változik, elsősorban az energiasűrűségtől és az élelmi rosttartalomtól (DF) 5 6. Az ellenőrzött rövid távú beavatkozási vizsgálatok többsége összefüggést mutat a sokféle forrásból származó oldható és oldhatatlan DF magas bevitele és a fokozott jóllakottság között. .

A teljes kiőrlésű gabonafogyasztás az elhízás 14 és a kapcsolódó krónikus betegségek, például a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes rákos megbetegedések kockázatának csökkentésére javasolt. Ezeket az egészségre gyakorolt ​​hatásokat valószínűleg a DF közvetíti, és számos bioaktív vegyület főként a gabonamag csírájában és korpájában található.

Jelen tanulmány célja a szubjektív étvágy és az önkéntes energiafogyasztás nyomon követése volt a teljes kiőrlésű ételek fogyasztása után ebédre és reggelire, összehasonlítva a finomított gabonaételekkel. A reggelinél egy kereskedelemben kapható svéd gabonapelyhet, rozspelyhet (teljes kiőrlésű gabonát) ettek zabkásaként. Az ebéd 100% teljes kiőrlésű búzalisztből készült tésztát tartalmazott. A felhasznált teljes kiőrlésű anyag teljes kiőrlésű volt, az Amerikai Gabonakémikusok Szövetsége (AACC) meghatározása szerint: őrölt vagy pelyhesített gabona, amely endospermiumot, csírát és korpát tartalmazott ugyanolyan arányban, mint az ép mag. Referenciatermékként reggelire kenyeret, ebédre tésztát használtunk, mindkettő finomított búzából.

2 Tantárgyak és módszerek

2.1 Tárgyak

2.2 Tanulmányterv