Teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök

Teljes kiőrlésű gabona, zöldség és gyümölcs, valamint a rák kockázata

Az elérhető letöltések megtekintése

Globális kutatást elemzünk arról, hogy a teljes kiőrlésű gabona, zöldség és gyümölcs fogyasztása hogyan befolyásolja a rák kialakulásának kockázatát

Növényi eredetű ételek

Gabonafélék

A szemek vagy gabonafélék a termesztett füvek magjai és energiatárolói. A fő típusok a búza, a rizs, a kukorica (kukorica), a köles, a cirok, az árpa, a zab és a rozs. A teljes kiőrlésű szemek és gabonatermékek a teljes mag magjából készülnek, amely korpából, csírából és endospermiumból áll. A teljes gabona keményítőt és fehérjét, valamint változó mennyiségű rostot, B-vitaminokat és egyéb mikroelemeket tartalmaz, amelyek a gabona csírájában és külső rétegeiben koncentrálódnak leginkább. A teljes kiőrlésű gabonák finomítása általában eltávolítja a csírát és a gabona külső rétegeit, ezáltal csökkentve a rostok és a mikroelemek jelenlétét. A finomított szemek - például fehér rizs, kenyér vagy tészta - fogyasztása általában gyakoribb, mint a teljes kiőrlésű fogyasztás.

Hüvelyesek

A hüvelyesek (hüvelyesek), például a bab, a lencse, a borsó és a földimogyoró (földimogyoró), valamint a minimálisan feldolgozott gabonafélék különösen koncentrált étkezési rostforrások. A zöldségek, gyümölcsök, diófélék és magvak azonban jelentős mennyiségű élelmi rostot is tartalmaznak.

Zöldségek

A zöldségfélék az egyes keményítőtartalmuk szerint csoportokba sorolhatók: keményítőtartalmú zöldségek, például burgonya, édesburgonya (jam), manióka (manióka), szágó jam és taro magasabb szénhidrátot tartalmaznak, mint a nem keményítőtartalmú zöldségek. Az egyéb tápanyagok szintje is változik a két csoport között. Nem keményítőtartalmú zöldségek például a sárgarépa, a répa, a paszternák, a fehérrépa és a svéd, valamint a zöld, leveles zöldségek (például a spenót és a saláta); keresztesvirágú zöldségek (a káposztafélék családja, például bok choy [pak choy], brokkoli, káposzta és vízitorma); és alliumos zöldségek (például hagyma, fokhagyma és póréhagyma).

Aflatoxinok

A szemek és hüvelyesek (hüvelyesek) szennyeződhetnek mikotoxinokkal, például aflatoxinokkal, amelyeket bizonyos mezőgazdasági kultúrákon termő penészgombák állítanak elő. Az embereket szennyezett ételek fogyasztásával érinthetik az aflatoxinok. Bár az ételeket szennyező penészgombák főzéssel általában elpusztulnak, az általuk termelt méreganyagok megmaradhatnak. Az összes természetes úton előforduló aflatoxint emberi rákkeltő anyagnak minősíti a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC). Az aflatoxinok azokban az országokban a legproblémásabbak, ahol meleg, nedves éghajlat és rossz tárolási lehetőség van. Az aflatoxin-szennyezettség általában Afrika szubszaharai térségében és Délkelet-Ázsiában, valamint Kínában a legmagasabb, és ezekben az országokban magas a májrák aránya. Az aflatoxinnal szennyezett ételeket általában azokban az országokban fogyasztják, ahol előállítják, de exportálhatják a szomszédos országokba és az interkontinentális területekre is.

Főbb megállapításaink ezzel az expozícióval kapcsolatban

Megalapozott bizonyíték van arra, hogy:

teljes kiőrlésűek CSÖKKENTIK a vastagbélrák kockázatát
élelmi rostot tartalmazó élelmiszerek CSÖKKENTIK a vastagbélrák kockázatát
Az élelmiszerekben vagy étrend-kiegészítőkben található béta-karotin valószínűleg nem lesz jelentős hatással a prosztatarák kockázatára
az aflatoxinokkal szennyezett ételek NÖVELIK a májrák kockázatát
sózással tartósított ételek (ideértve a nem keményítőtartalmú tartósított zöldségeket is) NÖVELIK a gyomorrák kockázatát

Míg az egyes rákok és a nem keményítőtartalmú zöldségek vagy gyümölcs közötti kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok korlátozottak, az asszociációs mintázat következetes, és ugyanabban az irányban és összességében a nem keményítőtartalmú zöldségek vagy gyümölcsök nagyobb mértékű fogyasztása véd számos aerodemagesztikus rák ellen.

"A teljes kiőrlésű gabonák és az élelmi rostokat tartalmazó élelmiszerek esetében a bizonyítékok azt mutatják, hogy általában minél többen fogyasztanak, annál kisebb a kockázata egyes rákos megbetegedéseknek."

A testület a teljes kiőrlésű gabonákra és az élelmi rostokat tartalmazó élelmiszerekre, valamint a nem keményítőtartalmú zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozó bizonyítékokat felhasználta a rák kialakulásának kockázatának csökkentésére irányuló ajánlások megfogalmazásakor.

Rákmegelőzési ajánlás

Noha az élelmiszerek aflatoxinokkal való szennyezése közegészségügyi kérdés, az egyének nem feltétlenül befolyásolhatják, hogy az élelmiszerek eladás előtt szennyezettek-e. Ezért helytelen globális ajánlást tenni az aflatoxinokkal szennyezett élelmiszerek fogyasztására vonatkozóan. Mindazonáltal a testület tanácsot ad az embereknek a penészes szemek vagy a penészes hüvelyesek (hüvelyesek) fogyasztása ellen, és azt tanácsolja a kormányoknak, hogy gondoskodjanak az élelmiszerek biztonságos tárolására szolgáló létesítmények elérhetőségéről az aflatoxin-szennyeződés veszélyének kitett területeken.

A sózással tartósított élelmiszerek (ideértve a nem keményítőtartalmú tartósított zöldségeket is) fogyasztására vonatkozó globális ajánlás nem született, mivel az ilyen típusú ételeket többnyire csak Ázsiában fogyasztják. Ennek ellenére a testület azt tanácsolja, hogy az ételeket só nélkül tartsák fenn.

Mechanizmusok

Teljes magok és vastagbélrák

A teljes magok gazdag bioaktív tápanyagok és nem tápanyag-vegyületek, köztük az E-vitamin, a szelén, a réz, a cink, a lignánok, a fitoösztrogének és a fenolos vegyületek, valamint az élelmi rostok gazdag forrásai. Ezen vegyületek közül sok, amely nagyrészt a gabona korpájában és csírájában található, elfogadható rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Például kísérleti vizsgálatok során számos fenolsavról derült ki, hogy stimulálják az antioxidáns aktivitást. Az alkil-rezorcinokról, amelyek a teljes kiőrlésű búza és a rozs bevitelének biomarkerei, fordított összefüggés mutatkozik a vastagbélrák kockázatával kapcsolatban a rák és táplálkozás európai prospektív vizsgálatában (EPIC). A teljes magvak védelmet nyújthatnak a vastagbélrák ellen is a karcinogének megkötésével és a glikémiás válasz szabályozásával.

Élelmi rostot és vastagbélrákot tartalmazó élelmiszerek

Emberben különböző típusú rostok különböző mértékben fermentálódhatnak vagy metabolizálódhatnak a vastagbél mikroflórájában, és ez befolyásolhatja a vastagbélben található baktériumpopulációk típusait és mintázatait. A vastagbél mikrobiális fermentációja rövid láncú zsírsavakat, például butirátot képez, amelyekről kísérleti vizsgálatok szerint bebizonyosodott, hogy anti-proliferatív hatással vannak a vastagbélrák sejtjeire. Egyéb mechanizmusok, amelyek révén az élelmi rostok nagyobb mértékű bevitele csökkentheti a vastagbélrák kockázatát, a béltranzit idő csökkentése és a széklet tömegének megnövekedése, ami csökkentené a fekális mutagének kölcsönhatásának lehetőségét a vastagbél nyálkahártyájával, valamint a másodlagos epesavtermelés csökkenését. A magas rosttartalmú étrend csökkentheti az inzulinrezisztenciát is, ami a vastagbélrák kockázati tényezője. Összességében vannak mérsékelt mechanisztikus bizonyítékok, amelyek összekapcsolják az étkezési rostbevitelt a vastagbélrák csökkent kockázatával.

Aflatoxinok és májrák

Az aflatoxin, és különösen az aflatoxin B1, az Aspergillus fajok penészgombái által termelt mikotoxin, amely sok meleg és nedves körülmények között tárolt élelmiszer-növényt szennyez. Ez a probléma leginkább Afrika és Ázsia területein nyilvánvaló. Az aflatoxin B1-et a májban metabolizálják a citokróm P450 család tagjai, elsősorban a CYP3A4 és a CYP3A5, reaktív köztitermékévé, a 8,9-exo-epoxiddá, amely az aflatoxin-N7-guanin adduktokat képezheti. A májban az aflatoxin biotranszformációjának termékei köztudottan erősen genotoxikusak a szervre, és a magas aflatoxin-kitettségű régiók hepatocelluláris karcinómái általában magas mutációs terhelést hordoznak az aflatoxin-addukt képződésére jellemző TP53-ban.

A nem keményítőtartalmú zöldségek és gyümölcsök nagyobb mértékű bevitele

A gyümölcsök és a nem keményítőtartalmú zöldségek nagyszámú potenciális tumorellenes szert tartalmaznak, például élelmi rostot, karotinoidokat, C- és E-vitaminokat, szelént, ditiolitionokat, glükozinolátokat és indolokat, izotiocianátokat, flavonoidokat, fenolokat, proteázgátlókat, növényi szterineket, alliumokat vegyületek és limonén. Valószínűleg ezen tápanyagok kombinációja felelős bizonyos rákos megbetegedések alacsonyabb kockázatáért. A növények az étrendben rostforrásként is szolgálnak, ami befolyásolhatja a vastagbél mikrobiotáját és a gazdaszervezet anyagcseréjét a rák kockázatának megváltoztatása érdekében.

Sózással és gyomorrákkal tartósított ételek

Állatmodellek kimutatták, hogy a magas sószint megváltoztatja a gyomrot védő nyálkahártya viszkozitását és fokozza az N-nitrozovegyületek képződését. Ezenkívül a magas sófogyasztás serkentheti a gyomorrák ismert legerősebb rizikófaktorának számító H. pylori kolonizációját. Végül, állatmodellekben kimutatták, hogy a magas sószint felelős a gyomorrák kialakulásának elősegítését eredményező elsődleges sejtkárosodásért.

Töltse le a harmadik szakértői jelentés ezt a fejezetét a teljes kiőrlésű gabonákkal, zöldségekkel, gyümölcsökkel és bizonyos rákos megbetegedésekkel kapcsolatos mechanizmusokról.