Az elhízás előfordulása az idősebb felnőttek körében az Egyesült Államokban, 2007 - 2010

Az NCHS adatszolgáltatása 106. sz., 2012. szeptember

Tala H.I. Fakhouri, Ph.D., M.P.H .; Cynthia L. Ogden, Ph.D., M.R.P .; Margaret D. Carroll, M.S.P.H .; Brian K. Kit, M.D., M.P.H .; és Katherine M. Flegal, Ph.D.

Kulcsfontosságú leletek

A Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat adatai, 2007–2010

A 65 és annál idősebb felnőttek több mint egyharmada elhízott 2007–2010-ben.
Az elhízás prevalenciája magasabb volt a 65–74 évesek körében, szemben a 75 éves és idősebb férfiakkal és nőkkel.
Az elhízás prevalenciája a 65–74 éves nőknél magasabb volt, mint a 75 éves és annál idősebb nőknél, minden faji és etnikai csoportban, kivéve a nem spanyol fekete nőket, ahol mindkét korcsoportban megközelítőleg minden második elhízott.
1999–2002 és 2007–2010 között az elhízás gyakorisága nőtt az idősebb férfiak körében.

2050-re az USA-ban idősebb felnőttek száma, akiket 65 éves és idősebb személyekként határoznak meg, várhatóan több mint kétszeresére nő, 40,2 millióról 88,5 millióra (1). Az öregedés és az elhízás egyaránt hozzájárul az egészségügyi szolgáltatások fokozott igénybevételéhez (2,3). Következésképpen az elhízott idősebb felnőttek arányának növekedése növelheti az egészségügyi kiadásokat. Tekintettel az előrejelzett demográfiai változásokra és az elhízás lehetséges egészségügyi költségeire, fontos nyomon követni az elhízás prevalenciáját az idősebb felnőttek körében (2,3). Ez a jelentés bemutatja az idősebb felnőttek elhízásának legfrissebb országos becsléseit nem, életkor, faj, etnikai hovatartozás és iskolai végzettség szerint, és megvizsgálja az elhízás gyakoriságának változását 1999 és 2010 között.

Kulcsszavak: Országos egészségügyi és táplálkozási vizsgálati felmérés, idősek

Mennyi volt az elhízás gyakorisága az idősebb felnőttek körében 2007–2010-ben?

A 65 és annál idősebb felnőttek körülbelül 35% -a volt elhízott 2007–2010-ben, ami több mint 8 millió 65–74 éves felnőttet és csaknem 5 millió 75 éves és idősebb felnőttet jelent (az adatokat nem közöljük). Nem volt különbség az elhízás prevalenciájában a férfiak és a nők között (1. ábra). Az elhízás prevalenciája a 75 éves és idősebbek körében (27,8%) alacsonyabb volt, mint a 65–74 éveseké (40,8%). A 75 éves és idősebbek körében alacsonyabb prevalenciát figyeltek meg a 65–74 éveseknél, mind férfiak, mind nők esetében.

1. ábra Az elhízás előfordulása a 65 éves és idősebb felnőttek körében, nemek szerint: Egyesült Államok, 2007–2010

1 Jelentősen különbözik a 75 éves kortól.
FORRÁS: CDC/NCHS, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat, 2007–2010.

Voltak-e különbségek az elhízás prevalenciájában az idősebb felnőttek között faji és etnikai hovatartozás szerint?

Nem volt szignifikáns különbség az elhízás prevalenciájában faj és etnikum szerint a férfiak körében (2. ábra). Az elhízás gyakorisága azonban fajonként és etnikumonként különbözött a nők körében. A 65–74 éves nők körében a nem spanyol fekete nők 53,9% -a elhízott, szemben a nem spanyol fehér nők 38,9% -ával, de nem különbözött szignifikánsan a spanyol nőkétől (46,6%). A 75 éves és idősebb nők között a nem spanyol fekete nők 49,4% -a elhízott, a spanyol nők 30,2% -a elhízott, a nem spanyol fehér nők 27,5% -a elhízott.

2. ábra Az elhízás elterjedtsége a 65 éves és idősebb felnőttek körében nem, faji és etnikai hovatartozás szerint: Egyesült Államok, 2007–2010

1 Jelentősen eltér a nem spanyol fehértől.
2 Jelentősen különbözik a nem spanyol fehértől és a spanyoltól.
FORRÁS: CDC/NCHS, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat, 2007–2010.

Voltak-e különbségek az elhízás prevalenciájában az idősebb felnőttek körében iskolai végzettség szerint?

Bár a 65–74 éves férfiak körében az elhízás prevalenciájában nem volt szignifikáns lineáris tendencia iskolai végzettség szerint, az elhízás gyakorisága magasabb volt néhány főiskolánál, mint a főiskolai végzettségűeknél (3. ábra). Lineáris tendencia volt a 65–74 éves nők körében: Az elhízás prevalenciája csökkent az oktatás növekedésével. A középiskolai végzettségnél alacsonyabb végzettségűek csaknem fele elhízott, míg a főiskolai végzettségűek körülbelül egyharmada. Az elhízás prevalenciájában az iskolai végzettség szerint nem figyeltek meg lineáris tendenciát 75 éves és idősebb férfiaknál vagy nőknél.

3. ábra Az elhízás elterjedtsége a 65 éves és idősebb felnőttek körében, nemek és iskolai végzettség szerint: Egyesült Államok, 2007–2010

1 Jelentős lineáris trend.
FORRÁS: CDC/NCHS, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok, 2007–2010.

Növekedett-e az elhízás gyakorisága az idősebb felnőttek körében 1999 és 2010 között?

Az 1999–2002, a 2003–2006 és a 2007–2010 közötti időszakokban az elhízás prevalenciája lineárisan növekedett az idősebb férfiak körében mindkét korcsoportban (4. ábra). Az elhízás prevalenciája a 65–74 éves férfiak körében az 1999–2002 közötti 31,6% -ról 2007–2010 közötti 41,5% -ra nőtt. A 75 éves és idősebb férfiak körében az elhízás gyakorisága az 1999 increased2002-es 17,7% -ról 2007–2010-re 26,5% -ra nőtt. A nők körében az ugyanabban az időszakban bekövetkezett változás egyik korcsoportban sem volt statisztikailag szignifikáns.

4. ábra Az elhízás prevalenciájának tendenciái a 65 éves és idősebb felnőttek körében, nemek szerint: Egyesült Államok, 1999–2010

1 Jelentős lineáris trend.
FORRÁS: CDC/NCHS, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok, 2007–2010.

Összegzés

2007–2010-ben az idősebb felnőttek több mint egyharmada elhízott, ami körülbelül 13 millió elhízott idősebb felnőttnek felel meg. Az elhízás prevalenciája a 65–74 éves nők körében magasabb volt, mint a 75 éves és annál idősebb nőknél, minden faji és etnikai csoportban, a nem spanyol fekete nők kivételével.

Az elhízás általános előfordulása az idősebb felnőttek körében, valamint a faji és etnikai szokások hasonlóak a korábban a teljes felnőtt népességre vonatkozóan közölt becslésekhez (4). Az idősebb férfiak körében nem volt különbség a faji és etnikai csoportok között az elhízás prevalenciájában. Az idősebb nők körében azonban a nem spanyol fekete nőknél nagyobb az elhízás gyakorisága, mint az idősebb, nem spanyol fehér nőknél. Bár ugyanezeket a mintákat mutatták a középkorú nők körében (4), az értékek a legidősebb felnőtteknél, a 75 éves és annál idősebbeknél szignifikánsan alacsonyabbak.

Az elhízás prevalenciájának társadalmi-gazdasági különbségeit, az iskolai végzettséggel mérve, és amelyeket 20 éves és annál idősebb nőknél figyeltek meg, a 65–74 éveseknél is megtalálták, de a kapcsolat a 75 éves és annál idősebbeknél csökkent, sőt megszűnt. Az összes nő körében jelentős tendencia figyelhető meg az alacsonyabb elhízás prevalenciában a legmagasabb végzettségűek körében (5). Ez a 65–74 éves nőkre is igaz volt, de a 75 éves és idősebb nők körében nem tapasztaltak különbséget az elhízás prevalenciája az iskolai végzettség szerint.

Mivel az amerikaiak hosszabb ideig élnek, és az életkor megoszlása elmozdul, így több az idősebb felnőtt, az elhízott idősebb felnőttek száma nőhet az elhízás prevalenciájának növekedése nélkül is (1).

Definíciók

Idősebb felnőttek: 65 éves és idősebb személyek. Ezt a meghatározást a Medicare-ellátásokra való jogosultság alapján kell elfogadni (6).

Elhízottság: A testtömeg-indexet (BMI) a kilogrammban kifejezett tömeg és a tizedesjegyre kerekített magasság méterben kifejezve osztják. Az elhízás felnőtteknél úgy definiálható, hogy a BMI nagyobb vagy egyenlő 30 (7).

Oktatás: Az elért iskolai végzettség az önbevallás alapján besorolás szerint alacsonyabb, mint a középiskolai végzettség, elvégzett középiskolai vagy általános egyenértékűségi oklevél (GED), néhány főiskolai és főiskolai végzettségű.

Adatforrás és módszerek

Ezekhez az elemzésekhez a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) adatait használták fel. Az NHANES egy felmérés, amelyet a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) Országos Egészségügyi Statisztikai Központja (NCHS) végzett, hogy ellenőrizzék a civil nem intézményesült amerikai lakosság egészségi és táplálkozási állapotát. A felmérés ötvözi az otthoni interjút és a mobil vizsgaközpontban végzett szabványosított fizikai vizsgálatot. A jelentés súlyának és magasságának adatait a mobil vizsgaközpontban mértük.

Az NHANES komplex, többlépcsős, valószínűségi mintavételi tervet használ a résztvevők kiválasztásához. A minta kialakítása magában foglalja a túlmintavételt, hogy megbízható becsléseket kapjon a népesség alcsoportjaira vonatkozó egészségügyi és táplálkozási intézkedésekről. Az NHANES nyilvános adatfájlok kétéves ciklusokban kerülnek kiadásra. Ahhoz, hogy elegendő mintaméret álljon rendelkezésre a 75 éves és idősebb felnőttek becsléséhez, két kétéves ciklust (2007–2008 és 2009–2010) kombináltunk ehhez a jelentéshez. 2007–2008-ban és 2009–2010-ben a nem spanyol fekete és spanyol, alacsony jövedelmű, valamint a 60 éves és idősebb embereket túlmintázták, hogy megbízható becsléseket kapjanak. Az adatokat mintasúlyok segítségével elemeztük, hogy figyelembe vegyük a szelekció, a nem válasz és a fedezet különbségeit. A százalékos szokásos hibákat a Taylor-sorozat Linearization segítségével becsültük meg, amely a mintadarabot magában foglalja.

Az elhízott, idősebb felnőttek számának becsléseit az NHANES honlapján elérhető, a 2007–2008 és a 2009–2010 közötti aktuális népességfelmérés átlagainak felhasználásával számolták.

A felnőttek átlagbecslését az életkorhoz igazították a 2000-es amerikai standard populációhoz, két korcsoportot használva: 64–74 és 75 évesek. A csoportok közötti különbségeket t statisztika segítségével értékeltük a p pdf ikon [PDF - 618 KB] külső ikonján. A jelenlegi népességjelentések P25–1138. Washington, DC: Amerikai Népszámlálási Iroda. 2010.

Decaria JE, Sharp C, Petrella RJ. Átfogó felülvizsgálati jelentés: Elhízás idősebb felnőtteknél. Int J Obes (Lond) 36 (9): 1141–50. 2012.

Lakdawalla DN, Goldman DP, Shang B. Az elhízás egészségügyi és költségkövetkezményei a leendő idősek körében. Health Aff (Millwood) 24 2. kiegészítés: W5R30–41. 2005.

Flegal KM, Carroll MD, Kit BK, Ogden CL. Az elhízás elterjedtsége és a testtömeg-index megoszlásának tendenciái az USA felnőttei között, 1999–2010. JAMA 307 (5): 491–7. 2012.

Ogden CL, Bárány MM, Carroll MD, Flegal KM. Elhízás és társadalmi-gazdasági helyzet felnőtteknél: Egyesült Államok, 2005–2008. NCHS adatlap, 2010. 50. sz.

Amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztérium. Medicare Jogosultsági Eszköz. külső ikon 2012.

Nemzeti Egészségügyi Intézetek. Klinikai irányelvek a túlsúly és az elhízás felnőttek azonosítására, értékelésére és kezelésére pdf icon [PDF 1.25 MB] external icon. A bizonyítási jelentés. Obes Res 6 Suppl 2: 51S – 209S. 1998.

Javasolt idézet

Fakhouri TH, Ogden CL, Carroll MD és mtsai. Az elhízás előfordulása az idősebb felnőttek körében az Egyesült Államokban, 2007-2010. Az NCHS adatai, 106. szám. Hyattsville, MD: Országos Egészségügyi Statisztikai Központ. 2012.

A jelentésben szereplő összes anyag nyilvános, és engedély nélkül sokszorosítható vagy másolható; a forrás hivatkozása azonban értékelhető.