Túlsúly és elhízás - BMI statisztika

A cikkben bemutatott adatok a 2014. évre vonatkoznak.

Az európai egészségügyi interjúk felmérésének harmadik hulláma (a forrás)

ezeket az adatokat) 2019-re tervezik.

A cikk tervezett frissítése: 2021. december.

A túlsúlyos felnőttek aránya az EU-ban 2014-ben Olaszországban 36% és Máltán 55% között változott, a nőknél pedig 54% Hollandiában és Horvátországban 68% között.

A 18 és 24 év közötti korosztály képviselte a legalacsonyabb túlsúlyos népesség arányát az EU-ban 2014-ben, míg a 65 és 74 év közöttiek aránya volt a legmagasabb.

2014-ben az EU-ban a túlsúlyosnak vagy elhízottnak tartott nők aránya az oktatási szint növekedésével csökkent.

Ez a cikk statisztikákat mutat be a túlsúlyos vagy elhízott népesség arányáról az Európai Unióban (EU). A testsúlyproblémák és az elhízás az EU legtöbb tagállamában gyors ütemben növekszik, 2014-ben az EU népességének (18 éves és idősebb) 51,6% -ának a túlsúlya várható.

Az elhízás súlyos közegészségügyi probléma, mivel jelentősen megnöveli a krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegségek és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. Konkrét egyének esetében az elhízás tovább társulhat pszichológiai problémák széles skálájához. A társadalom egésze számára jelentős közvetlen és közvetett költségekkel jár, amelyek jelentősen megterhelik az egészségügyi és szociális erőforrásokat.

Ez a cikk az EU-ban az egészséget meghatározó tényezőkről szóló statisztikai cikkek egyike, amely az egészségügyi statisztikákról szóló online kiadvány részét képezi.

Elhízás az EU-ban: nemek közötti különbségek

A cikk adatai az európai egészségügyi interjúk felmérésének (EHIS) második fordulójából származnak, amelyet 2013 és 2015 között végeztek, és amely 15 éves és idősebb személyeket érintett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az EU-ban jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek arányában a régió, a nem és a társadalmi-gazdasági háttér szempontjából.

Az EU-28-ban a túlsúlyosnak tekintett felnőttek (18 éves és idősebbek) aránya 2014-ben Olaszországban 36,1%, Máltán 55,2% volt, míg Hollandiában 53,6% és Horvátországban 67,5%. férfiak (lásd 1. táblázat).

Románia és Málta között 19,0 százalékpontos különbség volt az elhízott férfiak arányában és 14,2 százalékpontos különbség az elhízott nők arányában

A 18 éves és idősebb népesség esetében a 2014-ben elhízottnak tekintett nők aránya a legalacsonyabb Romániában (9,7%), Olaszországban (10,3%), Cipruson (12,9%) és Ausztriában (13,4%) volt megfigyelhető, a férfiak pedig Románia (9,1%), Olaszország (11,3%), Hollandia (11,6%) és Svédország (13,6%).

Az elhízott nők aránya a legnagyobb volt Máltán (23,9%), Lettországban (23,3%), Észtországban (21,5%) és az Egyesült Királyságban (20,4%), a férfiak aránya pedig Máltán (28,1%), Magyarországon (22,0%). %), Szlovénia (21,0%) és Horvátország (20,7%) (lásd az 1. és 2. ábrát).

Az elhízott nők és férfiak aránya tekintetében 2014-ben nem volt szisztematikus különbség a nemek között. 16 olyan EU-tagállamban, amelyről rendelkezésre állnak adatok, a férfiak nagyobb arányban voltak elhízottak (a nőkhöz képest) Máltán (4,2 százalékpont) - pp) és Horvátország (3,9 pp) mutatják a legnagyobb különbségeket. Ezzel szemben a nők nagyobb arányban voltak elhízottak 11 tagállamban, Litvánia (5,8 százalékpont) és Lettország (4,5 százalékpont) mutatják a legnagyobb különbségeket. Franciaországban az elhízott férfiak és nők aránya megegyezett, Belgiumban pedig az elhízott népességben a nőknél 0,3 százalékponttal magasabb volt a különbség a férfiaknál.

A férfiak (mint a nők) nagyobb arányban voltak elhízottak az EU minden tagállamában

Sokkal tisztább kép volt a nemek közötti különbségeket illetően az elhízást megelőzőnek tekintett férfi és női populáció arányában [1]. 2014-ben az összes EU-tagállamban az elhízást megelőző férfiak aránya folyamatosan magasabb volt, mint az elhízást megelőző nők aránya, ahogy ez Izlandon, Norvégiában és Törökországban is megtörtént. A nemek közötti különbség Máltán 7,4 és Cipruson 18,4 százalékpont volt.

Elhízás korcsoportonként

A túlsúlyos népesség aránya általában az életkor előrehaladtával nőtt

Az 1. táblázat korcsoportonként mutatja be a 2014-ben túlsúlyos népesség arányának elemzését. Az öregedéskor a túlsúlyos népesség aránya markánsan növekedett. A túlsúlyos népesség aránya a '18 és 24 év közötti korosztályban volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb a '65 és 74 év között. Kivételt talált ez a minta Luxemburgban, ahol a ’75 éves vagy idősebb korosztály mutatta a legnagyobb arányt; az Egyesült Királyság (valamint Norvégia és Törökország), ahol a túlsúlyosok aránya a ’45–64 éves korosztályban volt a legmagasabb; és Svédországban is, ahol a „45–64” és a „65–74” részesedés volt a legmagasabb (mindkettő 59,5%).

Iskolai végzettség és elhízás

A nők iskolai végzettségének emelkedésével a túlsúlyosnak vagy elhízottnak tekintett arány csökkent

A 3. és 4. ábra mutatja a 2014-ben túlsúlyos nők és férfiak arányát iskolai végzettségük szerint. A túlsúlyos nők aránya alacsonyabb volt azok között, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek (lásd a 3. ábrát), és ez a minta az összes EU-tagállamra vonatkozott, kivéve Máltát, ahol a legalacsonyabb a nők aránya a középszinten. Valójában a felsőfokú végzettséggel rendelkező, túlsúlyos nők aránya Szlovéniában, Cipruson, Szlovákiában, Horvátországban, Portugáliában, Spanyolországban, Luxemburgban és Ausztriában legalább 30 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a felső középfokú végzettséggel nem rendelkező nők aránya., valamint Törökország.

A férfiak esetében nem volt egyértelmű elválasztási minta, amely összekapcsolta az iskolai végzettség szintjét és az elhízást (lásd a 4. ábrát), és a túlsúlyos férfiak aránya az iskolai végzettség szerint általában sokkal kisebb, mint a nők esetében. Az EU 16 tagállamában a túlsúlyos férfiak aránya a legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők körében volt megfigyelhető, míg 3 olyan tagállamban volt a legnagyobb a túlsúlyos férfiak aránya a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében iskolai végzettség.

Túlsúly és elhízás: táblázatok és ábrák

Adatforrások

Egészségi állapot

Az európai egészségügyi interjú felmérés (EHIS) a cikk információforrása. Célja, hogy harmonizált statisztikákat szolgáltasson az EU tagállamaiban a válaszadók egészségi állapotáról, életmódjáról (egészségmeghatározó tényezőiről) és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről. Ezt a forrást részletesebben dokumentálja ez a háttércikk, amely tájékoztatást nyújt az adatok terjedelméről, jogalapjáról, az alkalmazott módszertanról, valamint a kapcsolódó fogalmakról és definíciókról.

Az EHIS második hullámát az EU összes tagállama végezte 2013–15 között az Európai Bizottság 141/2013/EU rendelete és annak későbbi módosítása alapján, figyelembe véve Horvátország EU-csatlakozását (68/2014-es európai bizottsági rendelet). Az itt bemutatott adatok a felmérés ezen második hullámának egyes EU-tagállamokra vonatkozó eredményei.

Testtömeg-index

A testtömeg-index (BMI) az ember testmagassághoz viszonyított súlyának a mértéke, amely meglehetősen jól kapcsolódik a testzsírhoz. A BMI a felnőttek (18 éves és idősebbek) számára az elhízás leghasznosabb mérőszáma, ha csak súlyra és magasságra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. Kiszámításakor az ember súlyát (kilogrammban) elosztjuk magassága négyzetével (méterben). BMI = súly (kg)/magasság (m ²)

A BMI eredményeinek osztályozásához a következő felosztást használják (a WHO szerint):

= 25,00: túlsúlyos;
> = 30,00: elhízott.

A túlsúlyos vagy elhízott emberek oktatási szint szerinti elemzése a Nemzetközi Oktatási Osztályozás (ISCED) 1997-es változatán alapul, és a következőkre utal:

óvodai, általános és alsó középfokú oktatás (ISCED 0–2. szint);
felső középfokú és poszt-középfokú nem felsőfokú oktatás (ISCED 3. és 4. szint);
felsőoktatás (ISCED 5–8. szint).

Az EHIS számos mutatót mér az egészséget meghatározó tényezőktől, a BMI-n kívül, mint például a gyümölcs- és zöldségfélék, a dohány és az alkohol fogyasztása, valamint a fizikai aktivitás.

Kontextus

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában 2014-ben Amerika mögött a második legnagyobb a túlsúlyos vagy elhízott emberek aránya. Világszerte 2014-ben a 18 éves vagy annál idősebb férfiak 39% -a és a nők 40% -a volt túlsúlyos. Ez az arány 58% fölé emelkedett Európában és Amerikában. Ezzel szemben ez jóval alacsonyabb volt Afrikában és Délkelet-Ázsiában.

A túlsúlyos és elhízott személyek száma az utóbbi években növekszik, és sok ember számára egyre nehezebb fenntartani a „normális” súlyt a mai nagyrészt obezogén környezetben. Ez a környezet az alacsony szoptatási aránytól kezdve az egészséges táplálkozás összetevőinek földrajzi vagy pénzügyi hozzáférésében jelentkező nehézségekig, a főzési készségek hiányáig, az energiadús ételek bőségéig és értékesítéséig, a várostervezési döntésekig és az életmód nyomásáig terjed, amelyek gyakran csökkentik a lehetőség a fizikai aktivitásra (mind a munkahelyen, mind a szabadidőben). Míg az elhízást egykor csak a magas jövedelmű országokban tekintették problémának, az alacsony és közepes jövedelmű országokból származó, túlsúlyosnak vagy elhízottnak tekintett emberek aránya jelentősen megnőtt (különösen azokban a városi területeken, ahol az emberek hajlamos a mozgásszegény életmódra). Az alultápláltság problémája összetettebbé vált, mivel az elhízás és a mikrotápanyagok hiányosságai együttesen.

A táplálkozás az étel bevitele, a test étrendi szükségleteihez viszonyítva. A jó táplálkozás - a megfelelő, kiegyensúlyozott étrend a rendszeres testmozgással kombinálva - a jó egészség sarokköve. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó konkrét ajánlások a következők: több gyümölcs, zöldség, dió és gabona fogyasztása; a só, a cukor és a zsírok csökkentése. A nem megfelelő táplálkozás csökkent immunitáshoz, fokozott betegség iránti hajlamhoz, valamint testi és szellemi fejlődésének károsodásához vezethet. Valójában az egész EU-ban az idő előtti halálozás hét legnagyobb kockázati tényezője közül hat - vérnyomás, koleszterin, testsúly, nem megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás, fizikai inaktivitás és alkoholfogyasztás - legalább részben összefüggésben áll azzal, hogy hogyan eszünk, igyon és gyakoroljon.

2005 márciusában az Európai Bizottság elindította az étrenddel, a fizikai aktivitással és az egészséggel kapcsolatos európai platformot, amely több mint 300 kezdeményezéshez vezetett a jobb táplálkozás és a fizikai aktivitás elősegítése érdekében az EU-ban. Ezt 2007 májusában egy fehér könyv követte, amely integrált megközelítést biztosított helyi, regionális, nemzeti és európai szintű érintettek bevonásával a táplálkozással, a túlsúlysal és az elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos európai stratégiáról (COM (2007) 279 végleges). ). A gyermekkori elhízásról szóló cselekvési tervet 2014-ben a táplálkozással és a fizikai aktivitással foglalkozó magas szintű csoport tagjai jóváhagyták (Hollandia fenntartásával). Ugyanebben az évben közzétették a táplálkozással és a fizikai aktivitással kapcsolatos tanácsi következtetéseket.