Az új selyemút projekt

Op/Ed Chris Devonshire-Ellis

Amint a Selyemút projekt csapatunk megérkezik Urinqiba, Hszincsiang fővárosába, helyénvaló megjegyezni, hogy a kínai tartományok közül ez a legnyugatibb kínai tartomány régóta elbűvölte az egzotikus gondolkodású üzletembert. Elősegítette az ősi Selyemút és a nyugati legendák társulását a Marco Polo utazási kiaknázásai révén, valamint a kínai mitológiát az „Utazás a nyugatra” című epikus klasszikuson keresztül, amelyet Nagy-Britannia és Oroszország újabb árnyalatai kevernek össze, „ Nagyszerű játék." Mindeközben a burkolt nők, a török kávé, a selyem varázsszőnyegek és a vízipipák keleti iszlám misztikája, tiszta hasishal dobbantás és pezsgés. Ha Xinjiang nem létezik, akkor ki kellene találni, mint a végső Indiana Jones film helyszínét. Talán egy napon Spielberg beteszi ide a lábát, és ha nem, Daniel Craignek át kellene készítenie a 19. századi, császári kémkedésben Kashgarban lezajlott kalandokat.

Míg legényeink bátran beutaztak Hszincsiangba Kazahsztánból, hasznos emlékeztetni magukat arra, hogy milyen távoli a hely. Például Kína fővárosából, Pekingből Urumqiba repülni öt órás kirándulás Pekingből. Hogy ezt perspektívába helyezzük, ez az interkontinentális közelében van. Csupán 60 percet kell elérni Párizsból Torontóból. Minden megváltozik a távoli Nyugaton. A repülőtér feliratai cirill és arab nyelven vannak, a kínai mellett. Ez három nagy birodalom ütközése, ott, és jelzi az olvasztótégelyt - amely néha eléri a forrás hőmérsékletet -, hogy ez a régió mindig is volt. A repülőtéri rendeltetési táblák a távoli vidékekre, a lakókocsikra, tevékre és rózsavízekre utalnak. Almaty, Astana, Baku, Kashgar, Samarkand. Tiltott földek, 1001 éjszaka legendája vált valóra a 21. században. Hat független török állam van, és fokozatosan tolódnak Törökországtól keletre, amíg Kirgizisztán és Kazahsztán alakjában Kínával határosak. Másképp fogalmazva: ha Xinjiangtól nyugatra követnéd a török kultúrát, a következő határ, amellyel találkoznál, Görögország lenne.

Bár a han kínaiak dominálnak, a történelem hatása mélyreható. A mandarin a kínai kereskedelem nyelve, és üzletet kell kötnie a hszincsiang kínai kereskedőkkel. De máshol az egyesítő nyelv az orosz, Közép-Ázsia szovjet éveinek öröksége. Valójában, ha Sztálin nem lett volna ennyire hajlandó, Hszincsiang csatlakozhatott hozzájuk - Sztálin csak akkor engedett bele, hogy Mao rábeszélte, hogy a kínaiak irányíthatják Xinjiangot, és hígíthatják az Iszlám Állam megjelenésének minden lehetőségét. De a közép-ázsiai kereskedelemhez orosz kell. Beszélek egy keveset, és ellátogattam a teherautó-raktárakba és az áruraktárakba. A cirill betűkkel ellátott feliratok ismét az egzotikus úti célok enciklopédiája: egy igazán magányos bolygó, amely hegyszorosokban, gázolajban és török dohányban van feltérképezve. Bárhol másutt, kézenfogva az oroszral, menjen iszlám érzékenységbe.

Ezek a Korán földjei, többnyire mérsékeltek, mégis hevesen szenvedélyesek vallásuk védelmében. A mecset, Mohammed mondásainak, imáinak és böjtjének ismerete egymás mellett ül a határokon átnyúló kereskedelemmel. Ez utóbbi nem létezhet az előbbiek nélkül. Esetleg fatalisztikus, erős istenhitre van szükség itt a hegyszorosok megjárása során. A múltkor sokszor jártam a Karakorum autópályán Taxkorganig, Kína Pakisztán határáig. Egyetlen út során elhaladtunk három kamion mellett, amelyek még nem értek el, és oldalra zuhantunk az alatta lévő szakadékokba. Összevissza fújhatatlan roncsok hevertek 100 méterre. „Ismertem” - mondta sofőröm, sóhajtva és hosszan húzva a cigarettáját. Az elvtársság itt túlélési szükséglet, és az iszlám kötelezi az embert a nehézségekkel szemben. A Karakorum a Taklimakan-sivatagon való átkelés modern változatának kivételével, és az utazók mindkét oldalán isteneik, prófétáik és szentjeik képeit is otthagyták, amelyeket ma is rögzítettek olyan ősi helyszíneken, mint Bizeklik és Dunhuang. "Bemész, és nem fogsz kijönni" - ez Taklimakan ujgur fordítása. És ha beutaznád, akkor is imádkoznod kellene Istenedhez a túlélésért. A Karakorum autópálya ugyanaz, Mohammed prófétával a legfőbb védővel.

Aznap este egy üveg helyi Xinjiang bor mellett, a híres Urumqi Fubarban találkoztam egy han kínai kereskedővel Qinghai-ból. Drága Rolex-et viselt, az urdu Rumi-t idézte, és hízott attól, hogy vasúti logisztikát szervezett Kína és Pakisztán között. Mutatott nekem egy fotót a feleségéről, aki modell volt, és Gucciba öltözött. Megjelent az a férfi is, akivel előző nap találkoztam Ashgabatból. Oroszul beszélve mesélt Közép-Ázsia növekvő középosztályáról.

- Értjük - mondta. „Mandarinra van szükségünk, hogy foglalkozzunk a kínaiakkal. Mindenhol másutt, oroszul. Plusz az arab, amit a Korán tanulmányozásából ismerünk. Isten jó nekünk. ”

Chris Devonshire-Ellis az Új Selyemút Projekt tanácsadója, és kommentárokat fog adni a kínai Belt & Road Initiative politikai és kereskedelmi vonatkozásairól, miközben a csapat tagjai haladnak az útjuk során.