Viszlát bab, kenyér és vaj: Hogyan változott Nagy-Britannia étrendje az évek során

A modern szupermarketek árháborúi azt jelentik, hogy fizetésünkből kevesebbet költünk élelmiszerekre

hogyan

AZ 1974-es konyha egészen más hely volt, mint a ma ismert, kütyüvel teli hely.

A fagyasztóval és mikrohullámú sütőkkel rendelkező háztartások mindössze 15 százaléka élvonalbeli technológiával rendelkezett, és csak néhány olyan válogatott rendelkezésére állt, akik abban az évben először kerültek értékesítésre az Egyesült Királyságban. A legtöbb ember hűtőszekrényre, éléskamrára és vízforralóra hagyatkozott, amelyek átlagosan heti 23 csésze teát dobtak ki. Azóta a konyhát csúcstechnológiájú, élelmiszer-feldolgozó laboratóriumgá alakították, amely a Magimix-től a tésztagyártóig tetszőleges számú kiegészítővel egészült ki. A forradalom mellett az étkezési szokásaink is tengeri változással jártak, mivel megváltozott az ízlésünk és a közegészségügyi kampányok átalakították tudásunkat arról, hogy mi jó nekünk és mi nem.

Ezeket a váltásokat a héten először heverték a Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (Defra) által kiadott legfrissebb Nemzeti Élelmiszer-felmérésben. 150 000 háztartás adatai alapján feltárja az 1974-ben elfogyasztott legnépszerűbb ételeket, és miben különböznek azoktól, amelyeket 2014-ben 40 évvel később ettünk. A felmérés azt mutatja, hogy az olyan élelmiszerek fogyasztása, mint a belsőségek, a fehér kenyér, a konzervált gyümölcs és a fehér a halak, amelyek 1974-ben dühöngtek, drasztikusan csökkent. Az olyan termékek, mint a sült krumpli, a lágy sajtok, a joghurt és a gyümölcslevek, ma már a legnépszerűbb termékek közé tartoznak. Ennek az élelmiszerforradalomnak számos következménye volt.

A sült krumpli sok brit étrend rendszeres részévé vált kényelme és egészsége érdekében

A felmérés egyik fő megállapítása, hogy most egészségesebb étkezést folytatunk. A fehér kenyér fogyasztása a szóban forgó időszakban 75, míg a magas rosttartalmú barna és teljes kiőrlésű kenyér fogyasztása 85 százalékkal csökkent. Eközben az emberek csökkentették a vajat, mert évekig démonizálták telített zsírtartalma miatt, amely állítólag szívbetegséghez kapcsolódott. Ugyanígy a teljes zsírtartalmú tejfogyasztás 90 százalékkal csökkent, a sovány és félig sovány változatok értékesítése pedig megugrott.

Ironikus módon egy, a British Heart Foundation által 2014-ben finanszírozott jelentés megállapította, hogy a margarinsav, a tejben és a tejtermékekben található telített zsírok egy típusa valójában a szívproblémák alacsonyabb kockázatával járhat, ezért számíthatunk arra, hogy mind a teljes zsírtartalmú a tej és a vaj bizonyos fokig visszapattan.

A hús frontján olyan olcsó darabok, mint a máj, a vese és a kolpa, csak nem tűntek el a nemzet étkezőasztalain. 1974-ben egy tipikus háztartás heti 36 g májat vásárolt, de ez az arány ma 3 g, ami óriási 92 százalékos csökkenést jelent. Ami megfelel a normálásra nevelkedő generációnak, a „ne pazarolja, ne akarja” mentalitással, nem sikerült megtalálni a kegyelmet egy fiatalabb, virágzóbb és szeszélyesebb közönség előtt. A sertéshús és a birka beszerzése szintén csökkent, míg a csirke és a darált marhahús fogyasztása 62, illetve 35 százalékkal emelkedett.