1. típusú és 2. típusú cukorbetegség: különbségek

Mi a cukorbetegség?

A cukorbetegség az anyagcsere-betegségek csoportja, amelyek mindegyikében magas a vércukorszint (glükóz), ami az inzulin szekréciójának, annak működésének vagy mindkettőnek a problémájából adódik. Normális esetben a vércukorszintet szorosan szabályozza a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelyet inzulinnak hívnak. Amikor a vércukorszint emelkedik (például étkezés után), az inzulin felszabadul a hasnyálmirigyből a glükózszint normalizálása érdekében.

Mi az 1-es típusú cukorbetegség?

Az inzulin abszolút hiánya, általában a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek pusztulása miatt, a fő probléma az 1-es típusú cukorbetegségben.

Az 1-es típusú cukorbetegséget korábban fiatalkori cukorbetegségnek vagy inzulinfüggő diabetes mellitusnak (IDDM) nevezték. Ennek okai különböznek a II. Típusú cukorbetegségtől, amint ezt a cikk áttekinti.

Mi a 2-es típusú cukorbetegség?

A 2-es típusú cukorbetegséget korábban nem inzulinfüggő diabetes mellitusnak (NIDDM) vagy felnőttkori diabetes mellitusnak (AODM) nevezték. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők még mindig képesek inzulint termelni, de ezt a szervezetük szükségleteihez képest viszonylag nem megfelelően teszik meg. A 2-es típusú cukorbetegség jellemzően 30 évnél idősebb egyéneknél fordul elő, és előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. Ezzel szemben az 1-es típusú cukorbetegséget leggyakrabban fiataloknál diagnosztizálják.

A genetika szerepet játszik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában, és ha családtörténete és közeli hozzátartozói vannak ilyen betegséggel, ez növeli a kockázatot; vannak azonban más kockázati tényezők is, amelyek közül az elhízás a legjelentősebb. Közvetlen összefüggés van az elhízás mértéke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata között mind gyermekek, mind felnőttek esetében. Becslések szerint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata minden 20% -os növekedésnél megduplázódik a kívánt testsúlyhoz képest.

Milyen különbségek vannak az 1. és a 2. típus okai között?

Az 1-es típusú cukorbetegségről úgy vélik, hogy annak oka egy autoimmun folyamat, amelynek során a szervezet immunrendszere tévesen célozza meg saját szöveteit (a hasnyálmirigy szigetsejtjeit). Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő embereknél a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, amelyek felelősek az inzulintermelésért, megtámadja a téves immunrendszer. Az immunrendszernek az a tendenciája, hogy elpusztítsa a hasnyálmirigy béta sejtjeit, valószínűleg legalább részben genetikailag öröklődik, bár ennek a folyamatnak a pontos okait nem teljesen ismerjük.

Bizonyos vírusfertőzéseknek (mumpsz és Coxsackie vírusok) vagy más környezeti toxinoknak való kitettséget javasolták a kóros antitestreakciók kialakulásának lehetséges okaként, amelyek károsítják a hasnyálmirigy sejtjeit.

A 2-es típusú cukorbetegség okai

A 2-es típusú cukorbetegség elsődleges problémája az, hogy a test sejtjei nem képesek az inzulint megfelelően és hatékonyan felhasználni, ami hiperglikémiához (magas vércukorszint) és cukorbetegséghez vezet. Ez a probléma leginkább az izom- és zsírszövetek sejtjeit érinti, és az inzulinrezisztenciának nevezett állapotot eredményezi. A 2-es típusú cukorbetegségben a béta-sejtek folyamatos csökkenése is romlik, ami rontja az emelkedett vércukorszintet. Kezdetben, ha valaki ellenáll az inzulinnak, a test legalább részben növelheti az inzulin termelését ahhoz, hogy legyőzze az ellenállás szintjét. Idővel, ha csökken a termelés, és elegendő inzulin nem szabadul fel, a vércukorszint emelkedik. Sok esetben ez valójában azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy a normálnál nagyobb mennyiségű inzulint termel, de a szervezet nem képes hatékonyan felhasználni. A 2-es típusú cukorbetegség egyik fő jellemzője az inzulin iránti érzékenység hiánya a test sejtjeiben (különösen a zsír- és izomsejtekben).

Mind az 1. típusú cukorbetegség, mind a 2. típusú cukorbetegség megfelelő ellenőrzést igényel az étrend felett azáltal, hogy olyan ételeket fogyaszt, amelyek segítenek a vércukorszint szabályozásában, a testmozgásban, és a betegek többségében olyan orvosi kezelésekkel, amelyek lehetővé teszik a beteg jó egészségének fenntartását.

Mi a cukorbetegség étkezési terve?

Nincs "varázslatos" cukorbetegség-diéta. Vannak azonban étrendi ajánlások a cukorbetegek számára. Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség kezelésének diétás módszerei a következők:

Szénhidrát számlálás
A MyPlate módszer
A TLC diéta terv
Alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása

Milyen különbségek vannak az 1. típusú és a 2. típusú cukorbetegség jelei és tünetei között?

A cukorbetegség jelei és tünetei, függetlenül attól, hogy 1-es vagy 2-es típusúak, nem különböznek egymástól.

A korai cukorbetegség egyáltalán nem okozhat tüneteket.
Ha a tünetek jelentkeznek, a megjelenés kora jellemzően más, az 1-es típusú cukorbetegséget leggyakrabban fiatalabbaknál diagnosztizálják (például egy gyermeknél), míg a 2-es típusú cukorbetegséget gyakrabban diagnosztizálják felnőtteknél. Ez azonban nem mindig így van.
Az elhízás növekvő gyakorisága a gyermekek és serdülők körében a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának növekedését okozta a fiatalokban.
Továbbá néhány cukorbeteg felnőttnél diagnosztizálható a későn megjelenő 1-es típusú cukorbetegség.

Miben hasonlítanak a jelek és tünetek?

Egyik betegség tünetei között sincs különbség. A "klasszikus" tünetek mind az 1., mind a 2. típusú cukorbetegségben megegyeznek:

Fokozott vizeletmennyiség (poliuria)
Fokozott szomjúság (polydipsia)
Fokozott éhség (Polyphagia)
Megmagyarázhatatlan fogyás

Az 1. és a 2. típus esetében a kezeletlen cukorbetegség korai tünetei az emelkedett vércukorszint és a vizeletben lévő glükóz jelenléte miatt jelentkeznek. A vizeletben lévő nagy mennyiségű glükóz fokozott vizeletmennyiséget és kiszáradást okozhat. A kiszáradás viszont fokozott szomjúságot okoz.

Az inzulin hiánya vagy az inzulin megfelelő működőképtelensége befolyásolja a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserét. Az inzulin általában ösztönzi a zsír és a fehérje tárolását, így ha nincs elegendő inzulin vagy rosszul működik az inzulin, ez végül fogyáshoz vezet az étvágy növekedése ellenére is.

Néhány kezeletlen cukorbetegségben olyan általános tünetek is jelentkeznek, mint a fáradtság, émelygés és hányás. A cukorbetegek a hólyag, a bőr és a hüvelyi területek fertőzésének kockázatát is veszélyeztetik. A vércukorszint változásai homályos látáshoz vezethetnek. Ha a vércukorszint rendkívül magas, letargia és kóma alakulhat ki.

Hány ember cukorbeteg?

Becslések szerint az Egyesült Államok lakosságának több mint 9% -a volt cukorbetegségben 2012-ben. Ez körülbelül 29,1 millió embernek felel meg.

Melyik típusú cukorbetegség a leggyakoribb?

Az 1-es típusú cukorbetegség sokkal ritkábban fordul elő, és körülbelül 1,25 millió embert érint. Becslések szerint a cukorbetegségben érintett 29,1 millió ember közül körülbelül 8,1 millió embert nem diagnosztizálnak, ami azt jelenti, hogy cukorbetegségben szenvednek, de nincsenek tudatában annak. Növekedett a prediabéteszben szenvedő amerikaiak száma. 2010-ben 79 millió embernek becsülték prediabéteszét. 2012-ben ez a szám 86 millió volt.

Ugyanazokat a teszteket használják-e mindkét típus diagnosztizálásához?

Az éhomi vércukorszint mérésével bármilyen típusú cukorbetegség diagnosztizálható. Ez a teszt reggel a reggeli elfogyasztása előtt méri a véráramban a cukor (glükóz) szintjét. A normál éhomi plazma glükózszint kevesebb, mint 100 milligramm per deciliter (mg/dl). Különböző napokon végzett két vagy több vizsgálat során az éhomi plazma glükózszint több mint 126 mg/dl, cukorbetegségre utal. A cukorbetegség diagnosztizálására véletlenszerű (nem éhomi) vércukorszint-teszt is alkalmazható. A 200 mg/dl vagy annál magasabb vércukorszint cukorbetegséget jelez.

Egy másik gyakran használt teszt egy vérvizsgálat a glikált hemoglobin (hemoglobin A1c) szintjének mérésére. Ez a teszt megadja a vércukorszint elmúlt 3 hónap átlagos szintjét. Az A1C teszt további elnevezései a HbA1C és a glikozilezett hemoglobin teszt.

Az immunrendszer által termelt kóros antitestek azonosítására szolgáló teszteket használják az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálására. Az 1-es típusú cukorbetegségben észlelt antitestek közé tartoznak a szigetsejtek elleni antitestek, inzulinellenes antitestek és anti-glutamikus dekarboxiláz antitestek.

KÉRDÉS

Hogyan különböznek az 1. és a 2. típusú cukorbetegség kezelése?

1. típusú kezelés: Az inzulin az 1-es típusú cukorbetegség választása, mivel a szervezet megfelelően reagál az inzulinra, és a probléma a hasnyálmirigy inzulintermelésének hiánya.

2. típusú kezelés: A 2. típusú kezelés bonyolultabb annak a ténynek köszönhető, hogy a szervezet elegendő inzulint termelhet, de nem tudja hatékonyan felhasználni ezt az inzulint. Sok prediabéteszben vagy 2. típusú korai stádiumban szenvedő ember számára az életmód módosítása elegendő lehet a probléma kezeléséhez. Ez magában foglalhatja a rendszeres testmozgást, a fogyást és az egészséges táplálkozási terv betartását az elhízás elkerülése érdekében.

Ha az életmódváltás nem elegendő a vércukorszint szabályozásához a 2-es típusú betegeknél, gyógyszerek adhatók hozzá. A betegség ezen formájának kezelésére nagyon sokféle gyógyszercsoport létezik, és túl sok olyan is felsorolható. Ezeket a gyógyszereket gyakran kombinációban használják. A kábítószer-osztályok a következők:

A szulfonilureák, például a gliburid (DiaBeta) és a glipizid (Glucotrol), serkentik a hasnyálmirigy béta sejtjeit, hogy több inzulint termeljenek.
A biguanidok, például a metformin (Glucophage), csökkentik a máj glükóztermelését.
A meglitinidek, például a repaglinid (Prandin) és a Nateglinid (Starlix), az inzulintermelést serkentő gyógyszerosztály.
A tiazolidindionok, például a pioglitazon (Actos) és a roziglitazon (Avandia) hatékonyabb inzulinhatáshoz vezetnek a zsír- és izomszövetekben, és csökkentik a máj glükóztermelését is
A DPP-IV inhibitorok, például a szitagliptin (Januvia) és a linagliptin (Tradjenta), egy újabb gyógyszercsoport, amely a szervezetben természetesen előforduló vegyület, a GLP-1 lebomlásának megakadályozásával működik, amely csökkenti a vér glükózszintjét a test.
Az SGLT2 inhibitorok, például a kanagliflozin (Invokana) és a dapagliflozin (Farxiga) a glükóz feleslegét választják ki a vizelettel.
Az alfa-glükozidáz inhibitorok, például az akarbóz (Precose), evés után blokkolják vagy lassítják a keményítők és cukrok lebontását.
Az epesav megkötők csökkentik a vér koleszterinszintjét, és általában csökkentik a vércukorszintet.

A cukorbetegség mindkét típusának szövődményei azonosak-e?

Mindkét típusú akut (hirtelen) szövődmény a következőkhöz köthető:

Súlyosan emelkedett vércukorszint az inzulin tényleges hiánya vagy az inzulin elégtelen hatása miatt. Ez diabéteszes ketoacidózisnak vagy hyperosmoláris kómának nevezett állapotokhoz vezet, amelyek életveszélyesek lehetnek.
Rendellenesen alacsony vércukorszint a túl sok inzulin vagy más glükózcsökkentő gyógyszer miatt.

Mindkét típus hosszú távú szövődményei az erek károsodásához kapcsolódnak. Ezeket a szövődményeket általában kisérbetegségnek nevezik, amely magában foglalja a szemet, a vesét és az idegeket, valamint a nagy érbetegséget, amely magában foglalja a szívet és az ereket. Például a diabéteszes neuropathia az idegek károsodására utal, amely többek között zsibbadást és bizsergést okozhat. Bármilyen típusú cukorbetegség felgyorsítja az erek károsodását az artériák megkeményedése (érelmeszesedés) miatt, ami a szívkoszorúér-betegséghez (angina vagy szívroham), agyvérzéshez és az alsó végtagok fájdalmához vezet a vérellátás hiánya miatt (claudication).

Megelőzhető-e a cukorbetegség bármely típusa?

Nincs ismert módszer az 1-es típusú cukorbetegség megelőzésére, és egyesek számára lehet, hogy nem lehet megakadályozni a 2-es típusú betegség kialakulását. Mások számára az egészséges testsúly fenntartása, a rendszeres testmozgás és az egészséges, kiegyensúlyozott étrend segíthet megelőzni. vagy késleltetheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását és ezáltal megőrizheti az egészséget.

Mekkora a várható élettartam a cukorbetegség bármelyikében?

Ez az egyéntől függ, beleértve az esetleges egyéb egészségi állapotokat, és hogy kialakultak-e a cukorbetegség szövődményei. A szövődmények kialakulása miatt a vizsgálatok kimutatták, hogy az 1-es típusú cukorbetegek átlagos várható élettartama még mindig 12 évvel alacsonyabb az átlagnál. Más vizsgálatok kimutatták, hogy a 2-es típusú cukorbetegség is csökkenti az átlagos várható élettartamot. Fontos megjegyezni, hogy ezek csak átlagok azokon az embereken alapulnak, akik korábban cukorbetegségben szenvedtek, és befolyásolhatja azokat az emberek bevonása, akik nem részesülnek orvosi ellátásban vagy akik rosszul ellenőrzik cukorbetegségüket. A modern kezelések fejlődése valószínűleg csökkenti ezeket a hiányosságokat, és lépések megtétele annak biztosítására, hogy cukorbetegsége jól kontrollált legyen, és az egészséges életmód vezethesse tovább a komplikációk okozta halálozás kockázatát.