10 ízletes vad bogyó kipróbálásra (és 8 mérgező kerülendő)

mérgező

Eper, áfonya és málna általában kapható az élelmiszerboltokban, de sok egyformán finom bogyó bőséges a vadonban.

A vadon termő bogyós gyümölcsök sok éghajlaton gyarapodnak, és tele vannak tápanyagokkal és erőteljes növényi vegyületekkel. Bár a vad bogyós gyümölcsök lehetnek fanyarak, meglehetősen sokoldalúak és sokféle módon élvezhetők.

Egyes vad bogyók azonban mérgező vegyületeket tartalmaznak. Nagy mennyiségben fogyasztva kellemetlen tüneteket okozhatnak, vagy akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

Íme 10 ízletes és biztonságos vadon termő bogyós gyümölcs, amelyet elfogyaszthatsz - és 8 mérgező, amelyet elkerülhetsz.

A bodza a Sambucus növény különféle fajainak gyümölcse.

Az északi félteke enyhe vagy szubtrópusi régióiban gyarapodnak. A gyümölcs hajlamos kis fürtökben növekedni, fekete, kékes-fekete vagy lila.

Noha a legtöbb Sambucus fajtának bogyói ehetőek, a Sambucus nigra L. ssp. a canadensis fajta a leggyakrabban fogyasztott típus.

Fontos megjegyezni, hogy a bodzát főzni kell, hogy inaktiválja az alkaloid vegyületeket, amelyek hányingert okozhatnak, ha a bogyókat nyersen fogyasztják (1).

A bodzabogyóknak fanyar, ízes íze van, ezért általában főzik és édesítik gyümölcslevek, lekvárok, chutney-k vagy bodzabor készítéséhez.

Ezek a bogyók nagyszerű C-vitamin-forrást jelentenek, 1 csésze (145 gramm) biztosítja a napi szükségletek 58% -át. A C-vitamin számos létfontosságú szerepet játszik a szervezetében, de különösen fontos az immunrendszere szempontjából.

A bodza gazdag B6-vitaminban is, amely támogatja az immunműködést (2, 3).

A bodza és a bodza termékek tápanyag-összetétele különösen hatékonyan növeli az immun egészségét.

Például egy 312 felnőtt bevonásával végzett tanulmány megállapította, hogy 300 mg bodzakivonat-kiegészítő bevétele utazás előtt és után egyaránt jelentősen csökkentette a megfázás időtartamát és súlyosságát, összehasonlítva a placebóval (4.

A bodzának nyersen van fanyar, ízes íze, ezért leginkább főzve élvezhetik őket. Meg vannak terhelve C-vitaminnal és B6-vitaminnal, amelyek mind támogatják az immun egészségét.

Az áfonya a Rubus chamaemorus növény bogyója, amely az északi féltekén hűvös, mocsaras területeken nagyobb magasságban növekszik.

Az áfonya növénynek fehér virága van, és a sárga-narancssárga gyümölcs málnára emlékeztet (5).

A friss áfonya puha, lédús és meglehetősen fanyar. Ízüket leginkább a málna és a ribizli keverékének írják le - egy kis virágos édességgel. Nyersen enni biztonságosan (6).

Az áfonya magas a C-vitamin tartalma, amely napi szükségleteinek 176% -át 3,5 unciában (100 gramm) biztosítja (7).

Magas az ellagitannin tartalma is, amelyek erős antioxidánsok, amelyek segíthetnek megvédeni sejtjeit a szabad gyökök károsodásától.

Ráadásul állat- és kémcsőben végzett vizsgálatok szerint az ellagitanninek rákellenes hatást fejthetnek ki, fokozhatják immunrendszerüket és leküzdhetik a gyulladásokat (8, 9).

Az áfonya enyhén fanyar, édes ízű. Elagitannin néven ismert erős antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek védhetnek a szabad gyökök károsodása ellen, és más egészségügyi előnyöket kínálnak.

A Huckleberry a Vaccinium és a Gaylussacia nemzetségek számos növényfajának bogyóinak észak-amerikai neve (10, 11).

A vad huckleberry hegyvidéki régiókban, erdőkben, mocsarakban és tómedencékben nő Északnyugat-Amerikában és Nyugat-Kanadában. A bogyók kicsiek, vagy pirosak, kékek vagy feketék.

Az érett mezei áfonya meglehetősen édes, kevés savanyúsággal. Bár frissen fogyaszthatók, gyakran ízletes italok, lekvárok, pudingok, cukorkák, szirupok és más ételek készítik őket.

A Huckleberry gazdag erős antioxidánsokban, köztük antocianinokban és polifenolokban. Valójában több ilyen hasznos vegyületet tartalmaznak, mint antioxidánsokban gazdag gyümölcsök, például az áfonya (12).

Az antocianinokban és polifenolokban gazdag étrendeket lenyűgöző egészségügyi előnyökhöz kötik, beleértve a csökkent gyulladást, a szívbetegségek alacsonyabb kockázatát és a rákellenes hatásokat (13, 14).

A Huckleberry meglehetősen édes, kevés savanykás, frissen vagy főzve is élvezhető. Gazdag erős antioxidánsokban, köztük antocianinokban és polifenolokban.

Az egres két nagy csoportba tartozik - az európai egres (Ribes grossularia var. Uva-crispa) és az amerikai egres (Ribes hirtellum) (15).

Ők Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonosak, és kb. 1–1,8 méter magas bokrokon nőnek. A bogyók kicsiek, kerekek és zöldtől pirosig vagy liláig változnak (15).

Az egres lehet nagyon fanyar vagy nagyon édes. Frissen fogyasztják, vagy pite, bor, lekvár és szirup összetevőjeként használják.

Magas a C-vitamin tartalmuk, 1 csésze (150 gramm) biztosítja a referencia napi bevitel (RDI) 46% -át (16).

Ezenkívül ugyanaz a adag hatalmas 6,5 gramm élelmi rostot tartalmaz, ami a napi érték 26% -a. Az étkezési rost egy olyan emészthetetlen szénhidrát, amely elengedhetetlen az egészséges emésztéshez (16, 17).

Tartalmazzák az antioxidáns protokatechuinsavat is, amelynek állat- és kémcsőben végzett vizsgálatokban antibakteriális, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatást mutattak ki (18).

Bár ezek az eredmények ígéretesek, további emberi kutatásokra van szükség ezen potenciális előnyök megerősítéséhez.

Az egres lehet fanyar vagy édes, frissen vagy főzve élvezhető. Magas a rosttartalma, a C-vitamin és az antioxidáns protokatechuinsav.

Az aronia (Aronia) Észak-Amerika keleti részén őshonos cserjén nő (19).

Félédes, mégis fanyar ízűek, frissen fogyaszthatók, bár általában borok, lekvárok, kenetek, gyümölcslevek, teák és fagylaltok készülnek róluk.

Az aronia általában nedves erdőben és mocsarakban nő. Az aronia három fő faja létezik: a vörös aronia (Aronia arbutifolia), a fekete aronia (Aronia melanocarpa) és a lila aronia (Aronia prunifolia) (19).

Az aronykában különösen magas a K-vitamin tápanyag, amely támogatja a csontok egészségét, és amely fontos fontos testi funkciókhoz, például megfelelő véralvadáshoz szükséges (20, 21, 22).

Emellett magas az antioxidáns-tartalom, például a fenolsavak, antocianinok, flavonolok és proantocianidinek. Ezek az erőteljes növényi vegyületek az aromaanyák az egyik legmagasabb antioxidáns képességet biztosítják az összes gyümölcs közül (23).

Az aronybogyók félédes, mégis fanyar ízűek, frissen vagy főzve is élvezhetők. Magas a K-vitamin és számos antioxidáns.

Az eperfa (Morus) a Moraceae családba tartozó virágos növények csoportja.

Enyhe vagy szubtrópusi régiókban nőnek az északi és déli féltekén. Az eperfa többféle gyümölcs, ami azt jelenti, hogy fürtökben nőnek (24).

A bogyók hossza körülbelül 3/4–1 1/4 hüvelyk (2–3 cm), jellemzően sötétlila – fekete színű. Néhány faj lehet piros vagy fehér.

Az eperfa lédús és édes, frissen vagy pite-, szív- és gyógyteákban fogyasztható. Tele vannak C-vitaminnal, és jó mennyiségben tartalmaznak B-vitaminokat, magnéziumot és káliumot.

Ezenkívül 1 csésze (140 gramm) eperfa biztosítja a napi vasigény 14% -át. Ez az ásványi anyag szükséges a testének fontos folyamataihoz, például a növekedéshez, fejlődéshez és a vérsejtek termeléséhez (25, 26).

Ráadásul az eperfa tele van antocianinokkal, amelyek növényi pigmentek, amelyek erős antioxidánsok.

Kémcsövekből és állatkísérletekből kiderül, hogy az eperfa kivonat segíthet csökkenteni a vércukorszintet, elősegíteni a fogyást, leküzdeni a rákot és megvédeni az agyat a károsodástól.

Mindezen előnyök oka lehet az antioxidánsok magas koncentrációja, beleértve az antocianinokat (27, 28, 29).

Az eperfa lédús, édes bogyós gyümölcsök, amelyek frissen vagy főzve finomak. Magas a vas- és antocianin-antioxidánsok mennyisége.

A lazacok a rózsafélék családjába tartozó Rubus spectabilis növény gyümölcsei.

A növények Észak-Amerikában őshonosak, ahol nedves tengerparti erdőkben és partvonalak mentén 2–4 méter magasra is megnőhetnek (30, 31, 32).

A lazacok sárga vagy narancsvörösek, és olyanok, mint a szeder. Elég ízetlenek és nyersen is fogyaszthatók (33).

Azonban általában más összetevőkkel kombinálják őket, és lekvár, cukorka, zselé és alkoholos italok készítik őket.

A lazacok jó mangánforrás, az RDI 55% -át 3,5 unciában (100 gramm) adják. A mangán elengedhetetlen a tápanyagok anyagcseréjéhez és a csontok egészségéhez, és erőteljes antioxidáns hatással bír (34, 35).

A bogyók szintén tartalmaznak jó mennyiségű K- és C-vitamint, amelyek az RDI 18% -át és 15% -át kínálják 3,5 uncia (100 gramm) adagban (36).

A lazacok frissen tündérek, ezért általában lekvárokat, borokat és más ételeket készítenek belőlük. Jó mangán-, valamint C- és K-vitamin-forrás.

Az Amelanchier alnifolia Észak-Amerikában őshonos cserje.

1–8 méter magasan növekszik, és saskatoon bogyóként ismert ehető gyümölcsöt terem. Ezek a lila bogyók átmérője körülbelül 1/4–1 hüvelyk (5–15 mm) (37).

Édes, diós ízűek, frissen vagy szárítva is fogyaszthatók. Pite, bor, lekvár, sör, almabor, néha gabonafélék és ösvénykeverékek esetén használják őket.

A Saskatoon bogyós gyümölcsök a riboflavin (B2-vitamin) egyik legjobb forrása, a napi szükségletnek csaknem háromszorosa 3,5 unciában (100 gramm) (38).

A riboflavin - a többi B-vitaminhoz hasonlóan - alapvető szerepet játszik az energiatermelésben. Szükséges, hogy az ételt energiává alakítsa, és megvédheti idegrendszerét az olyan rendellenességektől, mint a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex (39, 40).

A Saskatoon bogyók édes, diós ízűek, frissen és szárítva egyaránt élvezhetők. Hihetetlenül magas a riboflavin, egy nagyon fontos tápanyag.

A muscadine (Vitis rotundifolia) az Egyesült Államokban őshonos szőlőfaj.

A muszkadinek vastag bőre a bronztól a sötétlilától a feketeig terjed. Nagyon édes, mégis pézsma ízük van, húsuk állaga hasonló a szilvaéhoz (41, 42).

A muszkadinokban riboflavin (B2-vitamin) tör fel, 3,5 uncia (100 gramm) adag az RDI 115% -át szolgáltatja. Magas az élelmi rosttartalma is - 4 grammot tartalmaz 3,5 unciánként (100 gramm), vagyis a napi érték 16% -át (43).

Az élelmi rostok segíthetnek csökkenteni a vér koleszterinszintjét, elősegítik az egészséges emésztést, növelhetik a fogyást és a teltségérzetet (17).

Ezekben a szőlőszerű gyümölcsökben nem csak magas a riboflavin és az élelmi rosttartalom, hanem resveratrolt is tartalmaznak.

Ez az antioxidáns a szőlő bőrében található. Emberi és állatkísérletek azt mutatják, hogy a resveratrol elősegíti az egészséges vércukorszintet, és védhet a szívbetegségekkel és bizonyos rákos megbetegedésekkel szemben (44).

A muskotályos bogyóknak édes, mégis pézsma íze van. Magas rosttartalommal, riboflavinnal és rezveratrollal, erős antioxidánssal rendelkeznek.

A buffaloberries (Shepherdia) az Elaeagnaceae család apró cserjéinek gyümölcse.

A növények Észak-Amerikában őshonosak és 1–4 méter magasak. Az ezüst buffaloberry (Shepherdia argentea) a leggyakoribb faj. Zöld levelei vannak, finom, ezüstös szőrszálakkal és halványsárga virágokkal, amelyekből szirmok hiányoznak (45).

A bivalygyümölcsök durva, sötétvörös bőrűek, kis fehér pöttyökkel. A friss bogyós gyümölcsök meglehetősen keserűek, ezért gyakran főzik és finom lekvárok, zselék és szirupok készítik belőlük. Túl sok ilyen bogyó fogyasztása bármilyen formában hasmenést okozhat (46).

Ezek a bogyók tele vannak antioxidánsokkal, beleértve a likopint is.

A likopin egy erős pigment, amely a vörös, narancssárga és rózsaszínű gyümölcsöknek jellegzetes színt ad. Számos egészségügyi előnyhöz kapcsolódtak.

Például a vizsgálatok a likopint a szívbetegségek, bizonyos rákos megbetegedések és szembetegségek, például a szürkehályog és az életkorral összefüggő makuladegeneráció (ARMD) kockázatának csökkentésével társítják (47, 48, 49, 50).

A svédasztalos italok meglehetősen keserűek, de finom lekvárok és szirupok készíthetők belőlük. Magas a likopin, antioxidáns, amely a szívbetegségek, a szembetegségek és bizonyos rákos megbetegedések csökkent kockázatához kapcsolódik.

Bár sok vadon termő bogyós gyümölcs finom és biztonságos enni, néhányat érdemes elkerülni.

Bizonyos bogyók mérgező vegyületeket tartalmaznak, amelyek kényelmetlen vagy végzetes mellékhatásokat okozhatnak.

Itt van 8 mérgező vad bogyó, hogy elkerüljük:

Ez a lista nem teljes, és sok más mérgező bogyó nő a vadonban. Egyes mérgező bogyók még hasonlítanak az ehetőekhez.

Emiatt a legnagyobb gondossággal kell eljárni a vadon termő bogyós gyümölcsök betakarításakor. Ha valaha is bizonytalan abban, hogy a vad bogyó biztonságos-e, akkor a legjobb elkerülni.

Sok vad bogyó tartalmaz mérgező vegyületeket. Legyen rendkívül óvatos a bogyók fogyasztásra szedésénél.

Sok vadon termő bogyós gyümölcs finom és biztonságosan fogyasztható.

Gyakran tele vannak tápanyagokkal és erős antioxidánsokkal, amelyek különféle egészségügyi előnyökkel járhatnak, például fokozhatják az immunitást, megvédhetik az agyat és a szívet, valamint csökkenthetik a sejtkárosodást.

Néhány vad bogyó azonban mérgező és potenciálisan végzetes. Ha nem biztos a vadon termő bogyós fajban, akkor a legjobb elkerülni az ételt, mivel nem éri meg a kockázatot.