Miért remeg a lábam?

A lábrázás finom bosszúság vagy intenzív élmény lehet, amely izomfeszültséget és járási nehézséget okoz. Sok kérdés, a nyugtalan láb szindrómától (RLS) a súlyos állapotokig, például a demenciáig, megrázhatja valaki lábát.

Csak a tünetek alapján nem lehet diagnosztizálni a remegő lábak okát. Ezért azoknak az embereknek, akik lábrázkódást tapasztalnak, orvoshoz vagy egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulniuk.

Olvassa tovább ezt a cikket, hogy megismerje a lábrázás 10 lehetséges okát.

Megosztás a Pinteresten A remegés a láb remegésének egyik lehetséges oka.

A remegés akaratlan izomösszehúzódás. Az összehúzódás ritmikus, ezért egy személy kiszámítható időközönként érezheti az izom remegését vagy mozgását.

A lábremegéssel küzdő személy észreveheti a lábuk remegését, miközben egy izom vagy izomcsoport pulzál vagy görcsbe esik. A remegés néhány percig tarthat, vagy folyamatos probléma lehet.

Számos egészségi állapot remegést okozhat. Gyakran azok, amelyek károsítják a neurológiai rendszert, beleértve:

sclerosis multiplex
stroke
traumás agysérülés
daganatok agyi sérülései

A máj- és veseelégtelenség remegést is okozhat.

A ritka típusú remegés, az úgynevezett primer ortosztatikus remegés, kifejezetten a lábakat érinti. Az ilyen állapotú emberek hirtelen remegést észlelnek állva.

Ez lehet az esszenciális remegés változata, amely egyfajta genetikai remegés, de az orvosok nem tudják, mi okozza. Számos gyógyszer segíthet a tünetek kezelésében.

Az RLS hasonlónak tűnhet vagy úgy érezheti magát, mint egy lábremegés, mert az RLS-ben szenvedő emberek kontrollálhatatlan késztetést éreznek a lábuk mozgatására.

Remegés azonban akkor fordul elő, amikor egy izom kontroll nélkül görcsöl. Az RLS önkéntes lábmozgást okoz. Ezek az önkéntes lábmozgások a kényelmetlenség érzése miatt jelentkeznek. Az RLS-ben szenvedő emberek számára a lábak bizserghetnek, éghetnek vagy fájhatnak mozgás nélkül.

Az RLS-ben szenvedő emberek éjszaka gyakran tapasztalnak tüneteket, bár bármikor megnyilvánulhatnak.

Gyakrabban terhes nők, táplálkozási hiányban szenvedők és idegkárosodások között fordul elő olyan állapotok miatt, mint a cukorbetegség. Ennek ellenére bárki kifejlesztheti az RLS-t.

Az orvosok nem értik teljesen az okot, bár gyanítják, hogy a kezeletlen egészségi állapotnak köze lehet ehhez. Bármely mögöttes állapot kezelése megkönnyítheti az RLS-t.

Ha azonban az orvos nem találja az okát, akkor javasolhatja a kellemetlen érzés enyhítésére gyógyszert.

Bizonyos gyógyszerek, amelyek segítenek a gasztrointesztinális és mentális egészségi állapotok kezelésében, tardív dyskinesiának nevezett szindrómát okozhatnak. Ez az akaratlan mozgászavar kontrollálatlan mozgásokat okoz az egész testben, beleértve a végtagokat, az arcot és a törzset is.

Pontosabban, azok a gyógyszerek, amelyek megváltoztatják a test reakcióját a dopaminra - egy neurotranszmitterre, amely befolyásolja a mozgást - tardív dyskinesiát okozhatnak.

Az antipszichotikumok, amelyeket az orvosok gyakran írnak fel a skizofrénia kezelésére, valamint a gyomor-bélrendszeri gyógyszerek, a metoklopramid és a proklorperazin, mind gyakori bűnösök.

A tardív diszkinéziában szenvedők általában a remegés és a szokatlan mozgások más formáit is tapasztalják, nem csak a lábakra korlátozódva.

A tardív diszkinézia kezelése általában megköveteli a problémát okozó gyógyszer leállítását, és esetleg áttér egy alternatív gyógyszerre.

A szorongás átmenetileg remegést okozhat, mivel a test harc vagy menekülési állapotba kerül. A remegés általában megszűnik, amikor a szorongás megtörténik. Néhány krónikus szorongásban szenvedő embernek azonban remegése alakulhat ki, amely krónikus remegési rohamokat okoz.

A kezelésnek a szorongás enyhítésére kell összpontosítania, nem pedig a remegésre, mivel a remegés oka a szorongás.

A relaxációs technikák, például a meditáció, a gyógyszeres kezelés, a terápia és a testmozgás segíthetnek.