A 7 napos és 14 napos hármas terápiás kezelések hatékonysága a Helicobacter pylori: Összehasonlító vizsgálat egy román betegcsoportban

1 Kórélettani és immunológiai tanszék, Fogorvosi Kar, Carol Davila Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, 020022 Bukarest, Románia

2 emésztési endoszkópia osztály, Dr. Ion Cantacuzino Kórház, 020475 Bukarest, Románia

3 felnőtt III osztály, Prof. Dr. Matei Bals Országos Fertőző Betegségek Intézete, 021105 Bukarest, Románia

4 Személyes genetika orvosi gyakorlat, 010987 Bukarest, Románia

5 Fertőző betegségek I. osztály, Prof. Dr. Matei Bals Országos Fertőző Betegségek Intézete, Carol Davila Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, 020022 Bukarest, Románia

6 Belgyógyászati és Reumatológiai Osztály, Dr. Ion Cantacuzino Kórház, Carol Davila Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, 020022 Bukarest, Románia

7 Patológiai tanszék, Carol Davila Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, 020022 Bukarest, Románia

8 Medical Affairs, Dr. Reddy’s Laboratories, Hyderabad 500034, India

Absztrakt

Célkitűzés. Ez a tanulmány összehasonlította a Helicobacter pylori (HP) fertőzés 7 napos és 14 napos anti-HP kezeléssel. Anyagok és metódusok. Nyílt, randomizált, prospektív vizsgálatot végeztek az anti-HP kezelésre adott válasz értékelésére felnőtt HP-pozitív betegeknél egy protonpumpa-gátló klaritromicinnel és amoxicillinnel kombinált 7 napos kúra (A-kezelési rend) után 14-es napos tanfolyam (B rend). A gyomorbiopsziákat a kiinduláskor és két hónappal az anti-HP kezelés után végeztük. Eredmények. Hetvennyolc, 18–64 éves beteg (28 férfi, 50 nő) diagnosztizálta a HP fertőzést. 52 beteg (66,7%) kapott B és 26 (33,3%) A. kezelést. A teljes felszámolási arány 70,5% volt. Jobb kezelési válasz (

) a B adagban (44/52, 84,2%, szemben a 11/26, 42,3%). A szövettani jellemzők jelentős javulását tapasztaltuk a B. kezelési módban. A gyomor és a nyombél elváltozásainak endoszkópos aspektusaiban jelentős csökkenés figyelhető meg mindkét kezelésben. A <35 évesnél fiatalabb betegeknél jobb volt a válasz a B kezelésre. A nőknél, a városi lakosoknál és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél mindkét csoportban jobb kezelési reakció volt tapasztalható. Következtetés. A 14 napos anti-HP kezelés szignifikánsan jobb HP általános felszámolást nyújtott a vizsgált populációban.

1.Háttér

Krónikus gyomornyálkahártya-gyulladás miatt Helicobacter pylori A (HP) fertőzés dyspeptikus tünetek, peptikus fekélybetegség és gyomor rosszindulatú daganatok kialakulásával jár [1]. A HP-fertőzöttek hozzávetőlegesen 20% -ánál gastroduodenalis rendellenességek alakulnak ki életük során [2]. A HP-fertőzések előfordulása világszerte körülbelül 50%, földrajzi területtől, kortól, fajtól és etnikai hovatartozástól függően, a fejlődő országokban 80% és 90%, az iparosodott országokban 35% és 40% között változik [3].

A tünetek, a dyspeptikus tünetek jelei és a laboratóriumi vizsgálatok elősegítik a HP fertőzés valószínű diagnózisának elérését. Habár a HP fertőzés diagnosztizálásához nincs megállapított aranyszabvány, számos módszer - köztük a szerológia, a karbamid lélegzetvizsgálata, a gyors ureáz teszt, a széklet antigén tesztje, a biopsziából származó tenyésztés és a szövettani értékelés - jó pontosságú [4]. Az endoszkópia segít a HP fertőzés okozta gyomorgyulladás súlyosságának felmérésében.

A HP fertőzés felszámolása lényegesen csökkenti a kapcsolódó gastroduodenalis betegségek kiújulását. A krónikus HP-fertőzés a gyomor nyálkahártyájának hámjában olyan változásokat idézhet elő, amelyek a gyomorsejtek bélmetapláziáját, a gyomor atrófiáját és a hipoklorhidriumot eredményezhetik, így hajlamosabbak más organizmusok fertőzésére [5]. Az európai [6] és az Amerikai Egyesült Államok irányelvei [3] szerint a krónikus HP fertőzés felnőttek kezelésének első vonalbeli kezelési módjai egy szokásos hármas terápiából állnak, beleértve egy protonpumpa gátlót (PPI) két antibiotikummal (klaritromicin és amoxicillin vagy metronidazol) vagy bizmutot tartalmazó négyszeres terápia, 7–14 napig. A klaritromicinnel szemben magas primer rezisztenciával rendelkező földrajzi területeken az első vonalbeli kezelési ajánlások közé tartozik a bizmutot tartalmazó négyszeres terápia, a szekvenciális terápia vagy a nem bizmutot tartalmazó négyszeres terápia [3, 6]. A klinikai gyakorlatban hét és tizennégy napos hármas terápiát gyakorolnak, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Különböző felszámolási arányokat figyeltek meg hét és 14 napos kezelések esetén [7–9].

A kezelés sikertelenségének legfontosabb okai a beteg nem megfelelősége és a fertőző HP törzs antimikrobiális rezisztenciája. A tanulmányok azt sugallják, hogy a PPI-vel, az amoxicillinnel és a klaritromicinnel végzett első vonalbeli kezeléssel elért felszámolási arány 94–96% -ról 70–85% -ra csökkent, főként a növekvő klaritromicin-rezisztencia következtében [6].

Ezt a tanulmányt azért végeztük, hogy összehasonlítsuk a hármas kezelés hatékonyságát a HP fertőzés felszámolásában hét és 14 napig kezelt román felnőtteknél, mivel a kezelés kimeneteléről kevés adat áll rendelkezésre. Megvizsgáltuk a különféle tényezőket, amelyek befolyásolhatják a betegek kimenetelét.

2. Célok

Ezt a vizsgálatot egy hét és 14 napos anti-HP kezelés felszámolási arányainak összehasonlítására végezték kaukázusi betegek egy csoportjában. Másodlagos célkitűzés volt a HP teljes felszámolási arányának értékelése és egyéb tényezők meghatározása, amelyek befolyásolták a felszámolt betegek kezelési sikerét.

3. Anyagok és módszerek

Ezt a vizsgálatot egy bukaresti felsőoktatási kórház orvosi osztályán végezték el. A felsőfokú vagy a harmadik szintű oktatást az egyetemeken, akadémiákon és technológiai intézetekben bekövetkező tanulás szakaszaként határozzák meg. Ez egy nyílt, randomizált, prospektív összehasonlító vizsgálat volt elvégezve, hogy értékeljék az anti-HP kezelésre adott választ HP-pozitív kaukázusi betegeknél.

A betegek vagy hétnapos kezelési rendet kaptak (A rend), amely PPI-t, klaritromicint és amoxicillint tartalmaz, vagy 14 napos kezelést (B rend). Mindkét nem 18–64 éves, fekélyszerű diszpepsziában szenvedő, szelekciós kritériumoknak megfelelő és két endoszkópos biopsziában vállalt betegeit írásos tájékozott beleegyezés megszerzése után vonták be. Legalább egy alkoholos ital/hét alkoholfogyasztást jegyeztek fel. A HP státust szövettan és ureáz gyorsteszt segítségével értékeltük. Szisztémás, autoimmun, metabolikus és szív- és érrendszeri betegségekben, súlyos mentális rendellenességekben és rákos megbetegedésekben (gyomor- vagy egyéb betegségben) szenvedő betegek, krónikus nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k) kezelésében, az elmúlt 6 hónapban antibiotikum-kezelésben vagy az utolsó 2 hónapban PPI-kezelésben hónapig kizárták a vizsgálatból. A protokollt a helyi kutatási etikai bizottság hagyta jóvá.

A HP-pozitív betegeket randomizálták, hogy lansoprazolt (Lanzap, Dr. Reddy's Laboratories Ltd.) 30 mg naponta, amoxicillint (Ospamox, Novartis Pharma GMBH) 1 g naponta és klaritromicint (Klacid, Abbott) 2 × 250 mg naponta (LAC) kapjanak. hét vagy 14 napig. Az antrum és a test gyomorbiopsziáját a kiinduláskor és két hónappal a HP eradikációs kezelés befejezése után végezték el. A gyomor gyulladásos elváltozásainak súlyosságát osztályozással mértük, amely a mononukleáris és a granulocita infiltrátum szemikvantitatív értékelését jelenti antrális és korpusz biopsziás mintákban a frissített Sydney-rendszer szerint [10]. A HP jelenlétét, a krónikus gyulladás mértékét, az akut gyulladásos aktivitást és az atrófiát elemeztük.

A gyomorbiopsziákat 24 órán át pufferolt 8% -os formalinos oldatban rögzítettük, majd standard hisztopatológiai technikákkal (paraffinviaszba ágyazva) dolgoztuk fel. Három mikrométeres metszetet kaptunk, amelyeket hematoxilin és eozin (H&E), Giemsa, Alcian yellow és immunohistochemistry (IHC) festettünk. Az IHC technika egér IgG1 monoklonális antitestet, a BC7 Biocare (USA) klónt használt, amelynek IVD/FFPE szabványa volt [11].

Negatív gyors ureázteszt és a baktériumok hiánya a gyomorbiopsziából volt a kritérium a HP felszámolásának igazolására.

Az összes statisztikai számítást az SPSS.15 statisztikai csomag (SPSS Inc., Chicago, IL) segítségével végeztük. A numerikus változókat Mann-Whitney teszttel elemeztük. A kezelési adatokra adott válasz és az azt befolyásolni képes változók közötti összefüggéseket Chi-négyzet próbával elemeztük. A szignifikancia szintjét

4. Eredmények

Hetvennyolc beteg (életkor: 18–64, medián: 40 év) fekélyszerű dyspepsia tüneteivel, köztük 28 férfi (35,9%, életkor: 22–64 év, medián: 41,5 év) és 50 nő (64,1%), életkor: 18–63 év, medián: 37,5 év), melyeket HP-fertőzéssel diagnosztizáltak gyors ureázvizsgálattal és szövettanon alapulva. Az 1. táblázat a vizsgálati betegek demográfiai, klinikai és szövettani adatait szemlélteti. Valamennyi betegnél dyspeptikus tünetek jelentkeztek, és endoszkópiájuk során különböző fokú oesophagitis, gastritis és duodenitis mutatkozott (2. táblázat).

52 beteg (66,7%) 14 napos, 26 (33,3%) 7 napos hármas kezelést kapott. Kilenc férfi és 17 nő volt 7 napos kezelés alatt. A 14 napos kezelési csoportban 19 férfi és 33 nő volt, és nem volt statisztikai szignifikancia a nemek közötti eltérésekre a csoportok között. Statisztikailag szignifikáns különbségeket figyeltek meg két csoport között a medián életkorban () és az iskolázottság szintjén (

) 26-an felsőfokú végzettséggel rendelkeznek 14 napos kezelés alatt. Az alkoholfogyasztás nagyobb volt a 14 napos kezelési csoportban (27/35), statisztikailag szignifikáns (

). A 32 dohányos közül 22-en 14 napos kezelést végeztek, amelynek statisztikai szignifikanciája nem volt.

A megfigyelt összes felszámolási arány 70,5% (55/78) volt. A kezelésre reagáló betegek száma szignifikánsan nagyobb volt a 14 napos kezelési csoportban (84,6%, 44/52) azokhoz a betegekhez képest, akik a 7 napos kezelési csoportot kapták (42,3%, 11/26) (). A H. pylori 55 betegnél észlelték, akik közül 44 volt a 14 napos kezelési csoportban.

A felszámolást 22 férfiban (ötnél 7 napos időtartamban) és 33 nőnél (hatot a 7 napos kezelés során) tapasztalták, de a nem alapján nincs statisztikailag szignifikáns különbség. A felszámolási arány jobb volt az alkoholistáknál, a nemdohányzóknál, a nőknél, a városi lakosoknál, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél.

A kezelés után a két kezelési csoport között nem észleltünk statisztikailag szignifikáns változást az oesophagitisben (7,7%). A kezelés után statisztikailag szignifikáns különbség () volt megfigyelhető a gyomorhurutban a kezelési csoportokon belül; a kezelés után azonban nem volt szignifikáns változás a csoportok között. Nem volt statisztikailag szignifikáns változás a duodenitisben mindkét kezelési csoport között; azonban statisztikailag szignifikáns () változásokat tapasztaltak a 14 napos kezelésben a 7 napos kezeléshez képest. A kezelés után nem volt statisztikailag szignifikáns változás a gyomor- és nyombélfekélyben mindkét kezelési csoport között.

A szövettani jellemzők jelentős javulását figyelték meg azoknál a betegeknél, akik 14 napos kezelést kaptak, és egyikük sem tartotta magas hisztológiai aktivitási indexet. Normál endoszkópos jellemzőket 13 betegnél észleltek, közülük öt 7 napos, nyolc pedig 14 napos kezelésben részesült. Az 1. ábra a CagA-pozitív HP törzsek által kiváltott vakuolizáló elváltozásokat és a foveoláris sejtek lízisét mutatja. A HP kolóniák a foveolaris nyálkában láthatók. Fontos vakuolizáló elváltozásokkal és magas HP sűrűséggel rendelkező betegeknél megfigyelhetők a foveolaris sejtek apikális régiójából az intracelluláris nyálka pseudokolonizációjának tipikus aspektusai (2. ábra). A 3. ábrán bemutatjuk a 7 napos kezelésben részesülő beteg biopsziáját. Az akut gyulladásos válasz szinte eltűnt, és a krónikus gyulladás jelentősen csökkent, de HP-telepek továbbra is megfigyelhetők.

5. Megbeszélés és következtetés

A bizonyítékok erős összefüggést mutatnak a HP fertőzés és a dyspeptikus tünetek, a gyomorfekély, a nyombélfekély és a gyomorrák kialakulása között. Ezért a HP fertőzés kezelése elengedhetetlen e szövődmények, köztük a gyomorrák kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében.

A jelenlegi irányelvek szerint a hármas kombinált terápiát az első vonalbeli HP-ellenes kezelés standard kezelésének tekintik. Még mindig vannak viták a kezelés ideális időtartamáról. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a 7 napos hármas terápia nem alacsonyabb a 14 napos terápiánál, és hogy a hármas terápiát tartalmazó PPI-klaritromicin időtartamának 7-ről 14 napra történő meghosszabbítása csak 5% -kal javítja a HP felszámolását [12]. Vizsgálatunkban azonban a jobb kezelési válasz szignifikáns volt a 14 napos kezelési csoportban (84,6% versus 42,3%).

A vizsgálatok azt sugallják, hogy a PPI-vel, az amoxicillinnel és a klaritromicinnel végzett első vonalbeli kezeléssel elért felszámolási arány 70–85% -ra csökkent a növekvő klaritromicin-rezisztencia miatt. Vizsgálatunkban a teljes 70,5% -os felszámolási arány alacsonyabb volt a vártnál, és ezt határozottan befolyásolta a 7 napos kezelés alacsony sikerességi aránya. A 14 napos kezelés elfogadható felszámolási arányt (84,6%) biztosított; ezeket az eredményeket azonban körültekintően kell vizsgálnunk, a vizsgált populáció viszonylag kis mérete miatt. A romániai HP antibiotikum-rezisztencia leendő felügyeleti vizsgálata szükséges az első vonalbeli felszámolási rend kiválasztásában.