A csecsemők táplálkozása és egész életen át tartó egészsége: jelenlegi perspektívák és jövőbeli kihívások

Sian Robinson

1 MRC Lifecourse Epidemiology Unit, University of Southampton, Southampton SO16 6YD, Egyesült Királyság

csecsemők

2 Országos Egészségügyi Kutatóintézet, Southamptoni Orvosbiológiai Kutatóközpont, University of Southampton és University University Southampton, NHS Foundation Trust

Absztrakt

Bevezetés

David Barker táplálkozással és a korai élet növekedésével kapcsolatos munkájának fontosságát és az egész életen át tartó egészségre gyakorolt ​​hatásukat sokszor gyakoroljuk a J DoHaD ebben a tematikus számában. Hozzájárulása ahhoz, hogy a korai élettapasztalatot ma a hosszú távú fiziológia és funkció meghatározójának tekintsék, óriási és széles körű hatása volt - a tudományos kutatási menetrend befolyásolásától az egészségpolitika kialakításáig 1-4. De talán ennek az örökségnek a legfontosabb szempontja az az érték, amelyet most biztosítanak annak biztosítására, hogy az anyák és a kisgyermekek táplálkozása elsőbbséget élvezzen, mivel ez nemcsak saját egészségük, hanem a jövő nemzedékei számára is elengedhetetlen 5. Ez a rövid áttekintés, amely a 2014. szeptemberi emlékülésen tartott előadáson alapul, a táplálkozás szerepével és fontosságával foglalkozik a korai posztnatális életben, mint a felnőttek egészségét befolyásoló tényező. Figyelembe veszi megértésünk néhány közelmúltbeli fejleményét, ahol a csecsemőtáplálkozással kapcsolatos jövőbeni kutatások folynak, valamint néhány módszertani kihívást, amelyekkel a terület kutatói szembesülnek. Bár az elmúlt évtizedekben a csecsemőtáplálkozás iránti érdeklődés rendkívül megnőtt, a korai életben még mindig sokat kell tanulni az optimális táplálkozási szokásokról.

Csecsemő növekedése

Bár további bizonyítékokra van szükség a prenatális és posztnatális élet növekedési útjainak meghatározásához, amelyek a kortárs népesség egész életének egészségi állapotához kapcsolódnak, az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a csecsemők növekedési normáinak meghatározása terén. Új növekedési adatokat tett közzé az Egészségügyi Világszervezet 2006-ban, hat különböző országban élő egészséges csecsemők longitudinális standardizált mérésével 14. A populációk sokfélék voltak, de az összes központban élő csecsemőket támogató környezetben nevelte: egészséges volt, kizárólag vagy túlnyomórészt legalább négy hónapig szoptatott, és olyan anyáktól születtek, akik nem dohányoztak. A munka egyik legfontosabb üzenete az, hogy az ilyen csecsemőknél a korai növekedés mintázata hasonló, számos etnikai és kulturális háttér között 14. A leírt növekedési mintát jobban szemléltetik a csecsemők növekedésének mikéntjében, összehasonlítva a múltban alkalmazott növekedési referenciával 1 .

A tejelő táplálás típusa csecsemőkorban

Az elválasztási folyamat

A tej etetésével kapcsolatos bizonyítékokkal összehasonlítva az elválasztás folyamata - vagyis a tej alapú étrendből a szilárd ételeken alapuló étrendre való fokozatos áttérés - nincs jól leírva. A szilárd élelmiszerek bevezetésének életkorát és az első szilárd táplálék típusát gyakran dokumentálják, de az elválasztás során az élelmiszer- és tápanyagbevitel értékelése ritkább. Ez tükrözheti a nagyon kisgyermekek bevitelének felmérésének kihívását, de emellett, mivel az étrendi szokások és a bevitel gyorsan változik késői csecsemőkorban, nehéz lehet meghatározni a jellemzendő időzítést és a legfontosabb expozíciókat. Jelenleg korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megértsék az elválasztási gyakorlat változásának hosszú távú hatásait a felnőttek egészségügyi eredményeire 4, bár az utóbbi évtizedekben létrehozott fiatalabb kohorszok a közeljövőben megkezdenék ezeket az adatokat szolgáltatni.

A szilárd ételek bevezetésének kora

A szilárd élelmiszerek bevezetésének ajánlott életkora az idők folyamán megváltozott 30, és továbbra is széles körben vitatják 31,32. A csecsemőkorban az energiaigényt az elmúlt 33 évben túlbecsültnek tekintik, és nem mutattak növekedési hiányt azoknál a csecsemőknél, akik hat hónapig kizárólag anyatejjel táplálkoznak fejlett vagy fejlett körülmények között 34. Ez az alapja annak a jelenlegi ajánlásnak, hogy ebben a korban kezdjék meg a szilárd táplálást. A szilárd élelmiszerek korai és késői bevezetése egyaránt összefügg a rosszabb egészségi eredménnyel az egyes, 35,36,37 vizsgálatokban, bár a bizonyítékok eddig hiányosak és/vagy következetlenek. Például a szilárd ételek bevezetésének korai életkora összefüggésbe hozható az elhízás kockázatával 38, de ez nem felel meg a legutóbbi szisztematikus felülvizsgálatok 39,40 megállapításainak. Jelentős korlátozás jelenleg, hogy korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a felnőttkori egészségügyi eredményekről. Az elmúlt két évtizedben létrehozott születési kohorszok, amelyekben prospektív módon részletes csecsemőtáplálási adatokat gyűjtöttek, és amelyek részletes fenotípusos adatokhoz köthetők, értékes információkat nyújtanak a hosszú távú egészség jövőbeli lehetséges összefüggéseiről.

Az elválasztási gyakorlat és az étrend minősége csecsemőkorban

Viszonylag kevéssé ismertek az elválasztási étrend minőségi különbségéből adódó hosszú távú egészségügyi hatások 4,15. Ismert, hogy még a populációkon belül is nagy eltérések lehetnek a csecsemőkori táplálkozási gyakorlatban, beleértve az etetett szilárd ételek különbségeit, a tejből a szilárd ételekbe való átmenet sebességét, az étrendi sokféleség mértékét, az adagok méretét és a család egyensúlyát és kereskedelmi csecsemőtápok 41–46. Ezek a különbségek jelentős hatással vannak a tápanyagbevitelre a késői csecsemőkorban, és potenciálisan fontos tényezők lehetnek a növekedésre és fejlődésre ebben a szakaszban. Ez azonban folyamatban lévő munka, mivel a táplálkozási szokásokat és az étrend minőségét csecsemőkorban számos születési kohorsz jellemezte, ami lehetővé tette az elválasztási étrend minőségi különbségeinek értékelését a gyermekkori és serdülőkori 28,41–46. Egyértelműen szükség van a felnőttek egészségügyi eredményeire vonatkozó adatokra, de emellett a jövőbeni munka lényeges eleme lesz a bizonyítékok bázisának fejlesztése, hogy a különböző háttérrel rendelkező, a fejlett környezeten túlmutató csecsemőket is bevonják, akiknél az etetési szokások nagyon eltérőek lehetnek.

A meglévő bizonyítékok korlátai és megértésünk hiányosságai

Várakozás

Az elmúlt évtizedekben sokat elértünk annak érdekében, hogy jobban megértsük a csecsemőtáplálási gyakorlatokban rejlő különbségek fontosságát, nemcsak a csecsemőkori növekedésre és fejlődésre gyakorolt ​​hatásként, hanem a hosszú távú fiziológiára és működésre gyakorolt ​​hatásukban is. Hiányoznak azonban a bizonyítékok, és új, korszerű adatokra van szükség ahhoz, hogy túllépjünk a múltbeli adatok magyarázatán, megértsük és megjósolhassuk az egészségügyi következményeket a jövő generációiban. Ennek az ambíciónak a teljesítéséhez van néhány olyan konkrét kérdés és kihívás, amelyekkel a jövőbeni tanulmányoknak meg kell küzdeniük.

Következtetés

David Barker munkája megkérdőjelezte azt a régóta vallott hitet, hogy a nem fertőző betegségeket a felnőttek életmódja magyarázza. Kiváló karrierjének nagy részét annak az elképzelésnek szentelték, hogy a korai életkor táplálkozási különbségei véglegesen befolyásolják a fiziológiát és a funkciókat, meghatározva az egész életen át tartó sérülékenységet a rossz egészségi állapot iránt. A táplálkozás korai posztnatális életben betöltött szerepének és fontosságának megértése az ilyen sebezhetőség befolyásolásaként a jelenlegi kutatás fontos része - lehetővé téve az optimális táplálkozási szokások meghatározását a korai életben, nemcsak a csecsemőkorban történő növekedés és fejlődés támogatása érdekében, hanem mint az egészség hosszú távú meghatározója. Noha néhány módszertani kihívás előtt áll, jelentős előrelépés már megtörtént, és a jövőben további előrelépéseket terveznek. Különösen az epidemiológiai vizsgálatok és az új mechanisztikus felismerések összefogásának lehetősége, amelyek segítenek azonosítani a csecsemő táplálkozásának fő szempontjait és azok ok-okozati hatásait, nagy ígéretet kínálnak mind e terület előrehaladásában, mind az egészségügyi előnyök potenciáljában a jövő generációi számára.