A csirke bél mikrobiota és a fehérje emésztése közötti kölcsönhatás

Add hozzá Mendeley-hez

mikrobiota

Fénypontok

A vékonybél baktériumoknak hasonló aminosav-igénye van, mint gazdának.

A tejsavbaktériumok és a gazda versengenek az étrendi aminosavakért.

Az ileumból kiszabaduló fehérje a vakbél rothadásának van kitéve.

A rothadás toxin-metabolitokat, például aminokat, indolokat és ammóniát eredményez.

A takarmányenzimek potenciálisan enyhítik a mikrobiális fehérje anyagcseréjét.

Absztrakt

A brojlercsirke béltraktusának különböző szakaszait speciális mikrobioták lakják, amelyek alkalmazkodnak az adott élőhely fizikai-kémiai körülményeihez, a gazdafiziológiához és a rendelkezésre álló tápanyagokhoz. A vékonybélben a tejsavbaktériumok dominálnak, amelyeknek összetett tápanyagigényük hasonló, mint a csirke gazdájának. A laktobacillusok nem képesek aminosavakat szintetizálni anabolizmusuk miatt, ezért nagymértékben függenek az aminosavak növekedési környezetben való elérhetőségétől. Így a vékonybélben verseny folyik az aminosavakért a mikrobiota és a csirke gazdája között. Durva becslések szerint a vékonybélben található laktobacillusok az összes étrendi aminosav 3–6% -át asszimilálhatják. Ha a fehérje jól emészthető és az aminosavak nagyrészt felszívódnak a vékonybél felső részében, ahol a baktériumok szaporodása elnyomott, a gazdaszervezet által elfogott arány nagyobb lehet. A fehérje emésztést elősegítő exogén enzimek valószínűleg versenyelőnyt is nyújtanak a csirkének, és kevesebb növekedési potenciált kínálnak az aminosavtól függő baktériumok számára.

A bélbélből távozó fehérje tartalmaz rezisztens, táplálék eredetű fehérjét, a bélbaktériumokhoz asszimilált fehérjét és a gazdaszintézis által szintetizált és szekretált endogén fehérjét, amely utóbbit diétás aminosavakból szintetizálja a gazdaszövetekben, és így valódi endogén fehérjét képvisel. A vékonybél baktériumok aktivitása befolyásolja a mikrobiális fehérje frakció nagyságát, valamint a mucinból, hámsejtekből és antitestekből származó endogén fehérjék termelését.

Az illealis bypass fehérjét roncsoló baktériumok fermentálják a vakbélben. A rothadás számos káros és mérgező vegyületet eredményez, amelyek nagy koncentrációban káros hatással lehetnek a csirke növekedésére és teljesítményére. A fehérje fermentációs termékek közé tartoznak aminok, indolok, fenolok, krezol és ammónia, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a gazda vagy a sejtek egészségét. Az ileum bypass fehérje mennyiségének csökkentésére irányuló minden intézkedés potenciálisan csökkenti a toxikus fehérje fermentációs metabolitok termelését a vakbélben is. Az enzimek, amelyek megkönnyítik a fehérje emésztését a felső bélben, és az oldalsó szénhidrátok, amelyek ellenállnak az ileum emésztésének, mind csökkentik a vakbél rothadását. A disztális belekben a szacharolitikus fermentáció az előnyös, és a rothadás csak akkor gyorsul fel, ha a felhasználható szénhidrátok kimerültek. Az oldható oligo- és poliszacharidokat in situ állítják elő nem keményítő poliszacharidot lebontó enzimek, és közvetlenül az étrendbe is adhatók egészséget elősegítő prebiotikumokként.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk