A Cynopterus sphinx (Pteropodidae) táplálkozási viselkedése fogságban

Absztrakt

Megvizsgáltuk a megachiropteran denevérek, a Cynopterus sphinx szagló és vizuális képességeit a banán gyümölcs, Musa sp. A kísérleteket fogságban, érett banán, kevert banán és mesterséges banán választékával végeztük. A denevérek viselkedését vizuálisan figyelték meg, és minden denevér esetében feljegyezték az aktivitás és a pihenés százalékát, az első takarmányozás időtartamát, az etetési kísérletek számát és a sikeres kísérletek átlagos időtartamát. A denevérek növekvő számú látogatást tettek érett banán és kevert banángyümölcs után. A műgyümölcs azonban nem váltott ki választ. Vizsgálatunk azt sugallja, hogy a szagjelzések fontosabbak, mint a vizuális jelek a C. sphinx gyümölcsének elhelyezkedésében.

Absztrakt

Kajian terhadap kebolehan deria bau dan visual kelawar megachiroptera, Cynopterus sphinx telah dijalankan dengan mendiskriminasi bau dan bentuk pisang, Musa sp. Kísérlet dijalankan di dalam kurungan dengan memberikan beberapa pilihan makanan iaitu pisang masak, pisang yang dikisar and pisang tiruan. Kelakuan kelawarkelawar itu diperhatikan secara visual dan peratusan aktiviti dan rehat, tempoh percubaan pertama mencari makanan, bilangan percubaan untuk make dan juga purata tempoh percubaan yang berjaya telah direkodkan bagi setiap kelawar. Kelawar-kelawar tersebut mempamerkan peningkatan pada bilangan kunjungan ke atas pisang masak dan juga pisang yang dikisar. Walau bagaimanapun, pisang tiruan tidak mengakibatkan sebarang tindakbalas. Kajian ini mencadangkan isyarat bau adalah lebih penting daripada isyarat visual for penentuan lokasi buah bagi C. sphinx.

BEVEZETÉS

A nagyobb rövid orrú gyümölcs denevér, a C. sphinx (Vahl) Délkelet-Ázsiában gyakori takarmányfaj. Különféle vad és termesztett gyümölcsökből táplálkozik (Bates & Harrison 1997). A C. sphinx a Musa paradisiaca és a Bassia latifolia virágaiból származó nektárral táplálkozik (Elangovan et al. 2000). Vizsgálatunk során a C. sphinx fogságban történő táplálkozási szokásainak meghatározását tűztük ki célul. A vizsgálat célja a szaglás és a látás szerepének meghatározása volt a C. sphinx táplálkozási szokásaiban, valamint a C. sphinx reakciója különböző kísérleti körülményekre, amelyekben a banán gyümölcs, Musa illatát, alakját és méretét manipuláltuk. sp.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Tanulmányi helyszín és módszertan

A vizsgálatot Pulau Pinangon végezték 2012 októberétől 2013 márciusáig. A tértől függően három-négy ködhálót állítottunk fel Pulau Pinang körül nyolc helyen. A ködhálókat 18: 30-23: 00 között nyitották meg, és óránként ellenőrizték a fogott denevéreket. Öt felnőtt C. sphinx csapdába esett, alkarjukat, fülüket, testüket és farukat (ha vannak) milliméter pontossággal (mm) mértük, és súlyukat grammban (g) rögzítettük. Fizikai adatokat, nemet és szaporodási körülményeket is megjegyeztek, és a fajok azonosítása Francis (2008) alapján történt.

Kísérleti elrendezés

A kísérletet egyedi denevérekkel hajtottuk végre, a fogvatartáshoz hasonló méretekkel rendelkező vizsgálókamrában, amelyben az összes denevéret fenntartották. A kísérlet során 30 perccel a kísérlet megkezdése előtt csak egy denevért vittek be a tesztházba, és a többi denevéreket külön kamrában tartották. Az első kísérletsorozatot annak megvizsgálására végezték, hogy a denevérek reagálnak-e a szagló jelekre, amikor táplálékot találnak és elhelyeznek. A szaglás szerepét úgy tesztelték, hogy az denevérnek csak a szagát adták egyéb jelzések nélkül. Az érett banánt összekeverték és érett banánlével telített pamut felhasználásával kínálták. Megtanultuk megkülönböztetni az érett és éretlen banánt keménységük és színük becslésével (Luft et al. 2003). A pamutot a vizsgálati kamrába helyezték, és a választ kiértékelték. Ha a denevérek egyedül reagálnak a szagra, akkor megközelítik a kevert gyümölcsöt.

A második kísérletet annak tesztelésére végezték, hogy a denevérek szaglási jelek nélkül detektálják-e a banángyümölcs alakú tárgyat, és megpróbálnak-e megközelíteni. A viaszból készült mesterséges banángyümölcsöt felakasztották a tesztházba, és kiértékelték a választ. Ha a denevérek csak a vizuális jelekre reagálnának, akkor megközelítenék a mesterséges banán gyümölcsöt.

A harmadik kísérleti felállításban az egész érett banánt felajánlották a denevéreknek kontrollként. Egy érett banánt akasztottak a tesztházba, és a választ kiértékelték. Ha a denevérek reagálnak mind a szaglás, mind a vizuális jelzésekre, akkor az érett banánt közelítenék meg.

Az egyes denevéreket hat órán át (18:00 és 00:00 óra között) figyeltük meg minden kísérletben, a változók bemutatása után. A denevérek aktivitását halvány vörös megvilágításban figyelték meg, hogy minimalizálják a vizuális jelzéseket. A kísérleti beállítást véletlenszerűen változtatták meg az egyes kísérletsorozatok között minden éjszaka során, és a tesztházban használt változó helyét véletlenszerűen változtatták meg a lehetséges tanulási hatások minimalizálása érdekében. A megfigyelések során a következő adatokat rögzítettük: (a) az aktivitás és a pihenés százaléka, (b) az első takarmányozás időtartama, (c) etetési kísérletek száma és (d) minden sikeres kísérlet átlagos időtartama óránként 18-tól: 00 órától 00:00 óráig.

Statisztikai analízis

Minden adatot normálissá tettünk az SPSS 20.0 szoftver segítségével. Egyirányú ANOVA-t alkalmaztak, amelyet Tukey post hoc többszörös összehasonlító tesztje követett a normálisan elosztott adatokhoz. A normálisan nem elosztott adatokat a nem parametrikus Kruskal-Wallis teszttel elemeztük, majd Mann-Whitney U tesztekkel hasonlítottuk össze az adatokat a három kísérleti változó között (Zar 1999).

EREDMÉNYEK

A denevérek több különböző viselkedését figyeltük meg a tesztházban: orientációs repülések, pihenőidőszakok, felfedező repülések (megközelítési fázis) és végső megközelítések is. A denevérek a kísérleti kamrában, ahol a kísérletet elengedték, általában néhány percig (2–15 percig) repültek a vizsgálati ház falai mentén, anélkül, hogy konkrét célpontra irányultak volna. Ezt a viselkedést orientációs repülésnek nevezték. A tájékozódási repülést pihenőidő követte, amikor a denevérek lógtak a próbafedél tetején. A denevérek lógás közben akár 5 percig pásztázták a környezetüket úgy, hogy percekig folyamatosan mozgatták a fejüket és a fülüket.

Orientációs repülések és pihenési periódusok után a C. sphinx megkezdte a kísérleti változó felé orientált felfedező repüléseket. Jellemzően egy denevér többször körözne a változó körül, és egyre közelebb irányítaná megközelítését a változóhoz. Ezt a fázist megközelítési fázisnak nevezték. A kutatórepülések, ahol a denevérek többször megközelítették a gyümölcsöt, végső megközelítéssel zárultak, amikor az ütő a gyümölcs közelében lebegett, és végül leszállt rá. Általában megnyalták a gyümölcsöt, lenyelték, lenyelték a levet és kiköpték a maradványokat. Néhány alkalommal gyümölcsdarabokat is leharaptak, és a kísérleti teremben folytatták a gyümölcs elfogyasztását a pihenéskor. Ez általában akkor történt, amikor az egész érett banánt felajánlották nekik. Amikor azonban érett banánlével telített pamut került bemutatásra, ugyanezt a viselkedést észlelték, és általában néhány percig (1–29 percig) szívták a gyapotot. A mesterséges banángyümölcs azonban nem váltott ki választ.

Az adatok egyikét sem osztották el normálisan. Megpróbáltuk az adatokat transzformálni egy naplótranszformációval, de nem sikerült elérni a normalitást, kivéve a sikeres próbálkozások átlagos időtartamára vonatkozó adatokat. A C. sphinx százalékos aktivitása akkor volt a legmagasabb, ha kevert gyümölcsöt kínáltak (1. táblázat). Ugyanakkor a denevérek százalékos aktivitása friss gyümölcs (kontroll), kevert gyümölcs és mesterséges gyümölcs (Kruskal-Wallis teszt, χ 2 = 3,863, df = 2, p> 0,05) felajánlása esetén nem különbözött szignifikánsan. Szintén nem volt szignifikáns különbség a próbálkozások számában (F2, 27 = 1,603, p> 0,05) a változók között, de szignifikáns különbség volt a sikeres próbálkozások átlagos időtartama alatt (Kruskal-Wallis teszt, χ 2 = 10,148, df = 2, p 0,05).

Asztal 1:

A C. sphinx viselkedése a friss gyümölcsre, a kevert gyümölcsre és a mesterséges gyümölcsre fogságban.

KísérletekAktivitás (%) Pihenés (%) Nem. Az első kísérlet időtartama (perc) * A sikeres próbálkozások átlagos időtartama (perc)

Friss gyümölcs (kontroll)	9.08	90.92	7,79 ± 1,05	10,25 ± 5,36	3,97 ± 7,17
Vegyes gyümölcs	9.44	90.56	7,09 ± 2,66	7,78 ± 10,75	4,43 ± 7,24
Mesterséges gyümölcs	2.92	97.08	7,79 ± 0,97	7,25 ± 8,30	0,00

Megjegyzések: Az adatok átlag ± SD (n = 5) formájában vannak feltüntetve;