A felsőtest elhízásának kapcsolata a menstruációs rendellenességekkel
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kagoshima Egyetem, Kagoshima, Japán
Absztrakt
Háttér. Jelen tanulmány célja a felső és az alsó test elhízásának relatív hozzájárulása az elhízással kapcsolatos menstruációs rendellenességekhez.
Mód. A policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvedő nőket kizárták a vizsgálatból. Nyolcvanhárom elhízott nő testtömeg-indexe (BMI, Wt/Ht 2) meghaladja a 25 kg/m 2-t, menstruációs állapota szerint két csoportba sorolták: az egyiket menstruációs rendellenességekkel (n = 39; átlagéletkor ± szórás, 31,6 ± 4,9 év) és a másik csoport (kontrollok) rendszeres menstruációval (n = 44; 32,2 ± 4,4 év). Feljegyeztük az életkort, a menarche életkorát, a magasságot, a súlyt és a BMI-t. A törzs zsírtömegét, a láb zsírtömegét, a törzs és a láb zsír tömegének arányát (törzs-láb zsír aránya), a testzsír tömegét és a testzsír százalékát teljes test szkenneléssel, kettős energiájú röntgensugarabszorpciós módszerrel mértük. . A kiindulási jellemzőket és az antropometriai változásokat összehasonlítottuk a két csoport között.
Eredmények. A menstruációs rendellenességekkel rendelkező nők törzs-láb zsíraránya 1,48 ± 0,29 volt, ami szignifikánsan magasabb volt a kontrollokénál (1,25 ± 0,38, o
Rövidítések
Köztudott, hogy az elhízás menstruációs rendellenességekkel jár (1, 2), míg a súlycsökkentés helyreállítja az elhízással kapcsolatos menstruációs rendellenességeket és meddőséget (3, 4). Az elhízás mértéke azonban nem mindig korrelál a menstruációs rendellenességek gyakoriságával és súlyosságával. Gyakran megfigyelhető, hogy egyes elhízott nőknél rendszeres a menstruáció. Valójában vannak olyan jelentések, amelyek azt jelzik, hogy az elhízás nem elsődleges tényező, amely krónikus anovulációt okoz (5, 6). A legújabb bizonyítékok azt mutatják, hogy a testzsír rendellenes eloszlása, nem pedig az elhízás mértéke, fontos szerepet játszhat a különféle endokrin és anyagcsere-betegségek előfordulásában. A felsőtest zsíreloszlását összefüggésbe hozták glükóz intoleranciával, inzulinrezisztenciával, magas vérnyomással, érelmeszesedéssel és hiperlipidémiával 7-9). A policisztás petefészek szindróma (PCOS) gyakran kíséri a felsőtest zsíreloszlását (10). PCOS nélküli nőknél azonban a testzsír kóros eloszlásának szerepét az elhízással kapcsolatos menstruációs rendellenességek patogenezisében nem vizsgálták alaposan.
Ebben a tanulmányban feltételeztük, hogy a felsőtest elhízása, nem pedig az alsó test elhízása társulhat menstruációs rendellenességekkel PCOS nélküli nőknél.
Anyagok és metódusok
A kiindulási jellemzők között szerepelt az életkor, a menarche életkora, a magasság, a súly és a testtömeg-index (BMI). A testtömeg-indexet a tömeg (kg) és a négyzetmagasság (m 2) hányadosaként számoltuk. A törzs zsírtömegét, a láb zsírtömegét, a törzs és a láb zsír tömegének arányát (törzs-láb zsír aránya), a testzsír tömegét és a testzsír százalékát teljes test szkenneléssel, kettős energiájú röntgensugarabszorpciós módszerrel mértük. (QDR 2000/W, Hologic Inc., Waltham, MA, USA). A testzsír-eloszlást a törzs-láb zsír arányával értékelték, míg az elhízást (az összes adipozitást) a BMI, a testzsír százalékában és a testzsírtömegben.
Az alapértelmezett szoftverleolvasások felosztották a testméreteket a karoknak, a törzsnek és a lábaknak megfelelő területekre. A törzsrégiót az áll alatti vízszintes felső határ, a bordák oldalirányú függőleges határok és a csípőízületeken átmenő ferde vonalak alkották. A lábrégiót a csípőízületeken áthaladó ferde vonalak alatti szövetként definiálták. Ezeknek a méréseknek a pontosságát hat önkéntesben határozták meg, öt ismételt méréssel, 8 hét alatt. A regionális zsírtömeg-mérések pontossága egyenként 4% alatti variációs együtthatókat mutatott. Ugyanaz a nyomozó, akit a vizsgálat céljához lepleztek, minden felvételt készített.
Az intézményi irányelveknek megfelelően teljes körű tájékozott beleegyezést kaptunk. A tanulmányt a Helsinki Nyilatkozat rendelkezéseinek megfelelően is elvégezték.
A csoportok közötti összehasonlításokat a páros nélküli Student alkalmazásával végezték t-teszt. o
Eredmények
Az I. táblázat bemutatja a kiindulási és az antropometriai jellemzők összehasonlítását a két csoport között. Harminckilenc (47,0%) elhízott nőnek menstruációs rendellenességei voltak, míg 44 (53,0%) elhízott nőnek rendszeresen menstruáltak. A menstruációs rendellenességekkel rendelkező nők törzs-láb zsíraránya 1,48 ± 0,29 volt, ami szignifikánsan magasabb volt a kontrollokénál (1,25 ± 0,38, o I. táblázat A két csoport kiindulási és antropometriai jellemzői
Vita
A felsőtest zsíreloszlása és az általános zsírosság (elhízás) hasonló antropometriai változók, de szigorúan véve ez a két változó különbözik egymástól. Jelen tanulmányban azt tapasztaltuk, hogy a törzs-láb zsírarány és a törzs zsírtömeg szignifikánsan magasabb volt az elhízott, menstruációs rendellenességekben szenvedő nőknél, mint azoknál, akiknél rendszeres a menstruáció. Azonban a teljes zsírtartalom indexei, beleértve a testzsír tömegét, a testzsír százalékát és a BMI-t, nem különböztek a két csoport között. Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy a felsőtest, de nem az alsó test elhízása menstruációs rendellenességekkel jár. Megfigyelésünk részben egyetért Moran és mtsai jelentésével. (12), jelezve, hogy a felsőtest elhízásban szenvedő nőknél az ovulációs ciklusok százaléka kisebb, mint az alsó test elhízásában szenvedőknél. Vizsgálatuk során azonban az amenorrhoea és a menstruációs rendellenességek előfordulása kompatibilis a felső és az alsó test elhízással rendelkező nők között. Bár Hollmann és mtsai. (13) beszámolt arról, hogy az android elhízásban szenvedő nők hajlamosabbak a menstruációs rendellenességek kialakulására, gyakorlatilag nem hasonlították össze a felső és az alsó testzsíreloszlású nők menstruációs rendellenességeinek előfordulását.
Ezen eredmények alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a felsőtest, de nem az alsó test, az elhízás menstruációs rendellenességekkel jár. Vizsgálatunknak azonban vannak bizonyos korlátai, beleértve a nem elhízott, menstruációs rendellenességekkel vagy anélkül élő nők másik kontrollcsoportjának hiányát, mivel ez megerősítette volna következtetésünket. További tanulmányok indokolttá teszik a felsőtest zsíreloszlásának és a sovány nők menstruációs rendellenességeinek kapcsolatának tisztázását.
- Elhízás és menstruációs rendellenességek - ScienceDirect
- A nyugalmi pulzus viszonya a testösszetételsel és az elhízással Indiában a fiatal felnőttek körében -
- Menstruációs rendellenességek professzionális női ritmikus tornászoknál
- Kapcsolat a Helicobacter pylori fertőzés és az elhízás között kínai felnőtteknél A szisztematikus
- A fizikai aktivitás kapcsolata az elhízás mutatóival és a szérum leptin szintjével a 2. típusban