A fogyás hátránya
Absztrakt
Célkitűzés
A hosszú távú fogyás ritkán elért okainak feltárása és a különféle súlypályák következményeinek értékelése, beleértve a stabilitást, a fogyást és a gyarapodást.
A bizonyítékok minősége
A populációs súly mérőszámait értékelő vizsgálatok főként megfigyelési jellegűek. I. szintű bizonyítékok álltak rendelkezésre a súlyintervenciók halálozásra és életminőségre gyakorolt hatásának értékelésére.
Fő üzenet
A tartós fogyást a fogyni szándékozók kis százaléka éri el. A halálozás a legalacsonyabb a magas normál és a túlsúlyos tartományban. A legbiztonságosabb testnagyságú pálya a stabil súly, a fizikai és anyagcsere-erőnlét optimalizálásával. A testsúlycsökkenés esetén bizonyíték van az elhízással összefüggő társbetegségek alacsonyabb halálozására. Bizonyíték van az egészséggel kapcsolatos életminőség javulására az elhízott, fogyókúrás embereknél is. Az egészséges elhízottak testsúlycsökkenése azonban a megnövekedett mortalitással jár.
Következtetés
A fogyás csak azoknak ajánlott, akiknek elhízással kapcsolatos társbetegségei vannak. A fogyni vágyó, egészséges, elhízott embereket tájékoztatni kell arról, hogy kapcsolódó kockázatok lehetnek. Az a stratégia, amely stabil testtömegindexhez vezet, optimális fizikai és anyagcsere-fittséggel bármilyen méretben, a legbiztonságosabb beavatkozási lehetőség.
A statisztikák azt mutatják, hogy azok közül, akik étkezési szokásukba ütköznek, nagyon kevesen élnek túl.
A Szaharától délre fekvő afrikai főemlősökből származó emberiség keletkezését, az emberi forma és funkció fejlődésével együtt nagyban befolyásolta a kiváló minőségű energia rendelkezésre állása az élelmiszerellátásban. Ahogy őseink kivándoroltak Afrikából, termékeny területeken telepedtek le északra, ahol kialakult az agrárforradalom, és így kevesebb ember gondoskodhatott sokak táplálkozási szükségleteiről. Az élelmezésbiztonság elősegítette az urbanizáció gyors fejlődését, az 1 tudást és az innovációt. A mezőgazdaság lehetővé tette a gabonafélékből és hüvelyesekből származó szénhidrátok, valamint a házi húsokból és tejtermékekből származó telített zsírok fogyasztásának növekedését. A túlsúly és az elhízás nem volt gyakori. 2
A 18. század végén a faj folyamatos sikere és az emberi agy 2, 3 folyamatos ápolása az ipari forradalmat hozta létre. Lehetővé vált a gabonafélék rostjának és csírájának egyszerű eltávolítása. A finomított cukrok elérhetőbbé váltak; utóbb a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup a nyugati étrend alapanyagává vált, káros anyagcsere-következményekkel jár. 4, 5 Lehetővé vált az olajok magokból történő kinyerése, ami az omega-6 relatív növekedéséhez vezet az étrendben az omega-3 zsírsavakhoz képest, csökkentve ez utóbbi gyulladáscsökkentő előnyeit. 5, 6 Ezen olajok hidrogénezése újszerű és erősen atherogén transz-izomereket eredményezett, amelyek még soha nem voltak megtalálhatók a hagyományos étrendben. Metabolikus következményeiken kívül ezek a manipulációk megnövelték az ételeink kalóriasűrűségét, és nagymértékben csökkentették az ezen élelmiszerek beszerzéséhez szükséges fizikai aktivitást.
Népszerű feltételezés szerint néhányunk genetikailag fejlődött, hogy éhínség idején hatékonyan megtartsa a kalóriákat (a takarékos 8. genotípus). Ez egy gyors inzulin „triggerrel” történhetett, amely minimálisra csökkenti a glükóz veseelégtelenségét és ösztönzi a sejtekbe - köztük az adipocitákba - történő felvételt, ami hiperinsulinémiához, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet. Ez a genetikai altípus túlélési előnyöket nyújtott az epizodikus éhínség idején, de a primitív géneknek nem volt idejük alkalmazkodni a bőséges táplálékellátás kapcsán. Az időszakos éhínség és nehézségek túlélésére leginkább alkalmazkodók most hátrányos helyzetbe kerültek, és a bőségesen feldolgozott élelmiszerek és a nem megfelelő testmozgás környezete megnövekedett testmérethez és krónikus betegségekhez vezetett. 9.
A bizonyítékok minősége
A PubMed keresést kezdetben MeSH kifejezésekkel vagy szöveges szavakkal végezték, beleértve az elhízást vagy a túlsúlyt, valamint a halálozást és a fogyást vagy a súlypályát, korlátozva az elmúlt 10 évre, valamint áttekintésekre vagy metaanalízisekre. A megfigyelési vizsgálatokból származó legfrissebb bizonyítékokat részesítették előnyben a zavaró változók jobb statisztikai kontrollja miatt. Megfelelően előkerült tanulmányokból származó hivatkozásokat használtak fel más intervenciós vizsgálatok megszerzéséhez, előnyben részesítve a nagyobb kontrollált prospektív kohorszos vagy randomizált kontrollos vizsgálatokat. További kutatásokat végeztek a kovariánsok, például az étrend, a testmozgás és az életminőség hatásainak tisztázása érdekében. Az I. szintű tanulmányokat részesítették előnyben, de mivel az étrend és a testmozgás nehézségeket okoz a vakságban és a megfelelésben, a II. Szintű vizsgálatokat elfogadhatónak tekintették (1. táblázat).
Asztal 1
Bizonyítási szintek
| I. szint | Legalább 1 megfelelően elvégzett RCT, szisztematikus felülvizsgálat vagy metaanalízis | Halálozás | 2 jó metaanalízis, 2 szisztematikus áttekintés, 2 prospektív kohorszvizsgálat áttekintése |
| Morbiditás (HRQOL) | Számos RCT és prospektív klinikai vizsgálat | ||
| Beavatkozások a súlypályán | Egy metaanalízis, több RCT, számos hagyományos áttekintés | ||
| II. Szint | Egyéb összehasonlító vizsgálatok; nem randomizált, kohorszos, esetkontrollos vagy epidemiológiai vizsgálatok; és lehetőleg több mint 1 vizsgálat | A népesség tömegének mutatói | Elsősorban népességalapú longitudinális, prospektív kohorsz és keresztmetszeti vizsgálatok |
| III. Szint | Szakértői vélemény vagy konszenzusos nyilatkozatok | NA | NA |
HRQOL - egészséggel kapcsolatos életminőség, NA - nem alkalmazható, RCT - randomizált, kontrollált vizsgálat.
Fő üzenet
A testméret osztályozása és elterjedtsége
A testméret leggyakoribb mértéke a testtömeg-index (BMI), amelyet úgy határoznak meg, hogy a kilogrammban kifejezett súlyt elosztjuk a négyzetméterben kifejezett magassággal. Felnőtteknél a túlsúly a 25-30 kg/m 2 tartományban lévő BMI. A 30 kg/m 2 feletti értékek elhízást jelentenek (2. táblázat). 10, 11 A gyermekek osztályozását a BMI-percentilisben fejezzük ki a Centers for Disease Control and Prevention 2000 BMI-for-age növekedési táblázatok alapján. A BMI értékei a 85. és 95. percentilis között túlsúlyosnak, míg a 95. percentilis feletti értékek elhízottaknak számítanak. 12.
2. táblázat
A túlsúly és az elhízás előfordulása felnőtteknél
| Alsúlyú | 10, valamint a kanadai Közegészségügyi Ügynökség és a Kanadai Egészségügyi Információs Intézet. 11. |
Kanadában és az Egyesült Államokban egyaránt magas az elhízás és a túlsúly aránya a felnőttek (2. táblázat) 10, 11 és a gyermekek (3. táblázat) 12 körében. A növekedés mértéke az elmúlt években mindkét országban mérséklődött. 10 - 12 Az oktatási beavatkozásoknak lehetett valamilyen hatása, de az is lehetségesnek tűnik, hogy a fogékony primitív génállományunk telítődik a jelenlegi környezet obesogén hatásaitól.
3. táblázat
A túlsúly és az elhízás előfordulása gyermekeknél
- Fehérje turmixok és fogyás típusok, hogyan működik
- Orbera; Nem műtéti súlycsökkentő léggömb rendszer
- A Teva Israel leállítja a súlycsökkentő gyógyszerek terjesztését a rákos megbetegedések közepette - Ctech
- Oregoni orvosi fogyás - Tigard, OR délnyugati családorvosok
- Az én nagy kövér mesés életem, Whitney Thore meglepő súlycsökkenés-frissítő szappanszennyeződést kap