Táplálkozási állapota és testösszetétele függetlenül élő idősebb felnőtteknél Japán havas régiójában

Cikk információk

Tomoko Shimoda, Hokkaido Egyetem Egészségtudományi Kar, Kita-12, Nishi-5, Kita-ku, Sapporo, Hokkaido 060-0812, Japán. E-mail: [e-mail védett]

Absztrakt

A táplálkozással összefüggő életmódbeli betegségek az idősek 30% -át teszik ki, akik hosszú távú ellátást igényelnek. Japán gyorsan öregedő népességének várható élettartamának növelése érdekében a heves esőzésnek kitett régióban élő idős felnőttek táplálkozási állapotát és testösszetételét vizsgáltuk a releváns egészségügyi mutatók azonosítása érdekében. 288 ≥50 éves helyi lakos táplálkozási szokásait elemezték a testösszetétel és egy rövid típusú önadagoló étrend előzmény kérdőív segítségével. Az összes lakos testtömeg-indexe normális volt. Az idősebb csoportban csökkent a bazális anyagcsere (BMR) és az izomtömeg. A férfiaknál az étkezési szokások nem különböztek az életkoruktól, de az idősebb nők étrend-bevitele lényegesen magasabb volt. A BMR és az izomtömeg az életkor előrehaladtával csökkent, még akkor is, ha az étrendi bevitel tartós volt. A megfelelő étrendi bevitel ellenére az önállóan élő idősebb felnőttek az életkor előrehaladtával kevésbé hatékonyan használják fel az ételeket. Beavatkozások szükségesek a túlzott nátrium- és fehérjebevitel csökkentése érdekében.

Bevezetés

2015-ben Japánban a halálozás fő okai a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőgyulladás, az agyi érrendszeri betegségek és a férfiak balesetei voltak, valamint a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek, az idősség, az agyi érrendszeri betegségek és a nők tüdőgyulladása voltak (Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium)., 2015). Fontos az életmódbeli betegségek megelőzése, amelyek a halál egyik fő oka mögött állnak. Ezenkívül az aszténia, a demencia és az esések gyakran okozzák a későbbi idősek önálló életvitelének elvesztését és a „yō-kaigo” minősítést (hosszú távú ápolásra szorulnak). Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium 21. századi egészségfejlesztési programja szerint Japánban a tartós ápolás igényének 30% -a életmódbeli betegségekből származik, beleértve az agyi érrendszeri betegségeket is (Egészségügyi, Munkaügyi és Munkaügyi Minisztérium). Jólét, 2010). Ennek az igénynek azonban 50% -a a demenciának, az életkorral összefüggő aszténiának, az arthropathiának, a töréseknek és az eséseknek köszönhető (Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium, 2010). A táplálkozás életmódbeli betegségekkel, törésekkel és esésekkel jár (Curtis & Safford, 2012). Ezért a várható élettartam növelése érdekében fontos megérteni az egyének tápláltsági állapotát középkor után, amelyben életmóddal kapcsolatos betegségek alakulnak ki.

Japánban 2010-ben 1000 emberenként 2,15 orvos volt, ami lényegesen kevesebb, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországainak 3,00-as átlaga. Ezenkívül az orvosok megoszlása a közösségek között egyenetlen, hegyvidéki területeken és távoli régiókban kevés orvos van (éves egészségügyi, munkaügyi és jóléti jelentés, 2012–2013). Hokkaidóban, Japán északi részén, egy nagy szigeten a férfiak várható élettartama átlagosan 78,3, a férfiaké pedig 85,8 év, a férfiaké pedig átlagosan 70,0, a nőké 73,2 év. Ezek a különbségek hasonlóak az országos átlagokhoz. Hokkaidóban több orvosi szempontból alulteljesített terület található, mint bárhol máshol Japánban; ez azonban javul. Sőt, a havazás miatt a tél folyamán korlátozható az egészségügyi létesítményekhez való hozzáférés.

Tekintettel az ilyen területeken az egészség megőrzésére irányuló lehetséges intézkedések feltárásának fontosságára, az egészség elősegítésére és fenntartására egy telehealth konzultációs rendszert terveztek és empirikusan teszteltek (Shimoda et al., 2015). Bebizonyosodott, hogy az egészségügyi konzultációk sikeresen lefolytathatók az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával, amikor a betegek távol vannak az orvosi létesítményektől. Ezenkívül e konzultációk tartalma sokfélének bizonyult. Az ilyen erős havazású régiókban élő emberek életét és táplálkozási állapotát azonban még nem vizsgálták. Az időjárás akadályozhatja a fizikai aktivitást, de ezt a hipotézist még nem értékelték objektíven. A különféle hatások becsült nagysága szerény volt, kb. 1% és kb. 20%. Így egy átlagos egyénnél kb. 10 000 lépés/nap, az időjárástól függő fizikai aktivitás változása 2000 lépést jelenthet (Chan, Ryan és Tudor-Locke, 2006). Ezért megvizsgáltunk egy egészséges idősebb felnőtteket, akik egy erős havazásra hajlamos régióban éltek, hogy felmérjük táplálkozási állapotukat és testösszetételüket a helyi lakosok egészségének elősegítése és a megfelelő mutatók megszerzése érdekében.

Módszer

Résztvevők

A résztvevők 409 közösségi lakosból álltak, akik egészségügyi vizsgálatokon vettek részt egy gyógyszertárban 2016. január és március között. 288 ≥50 éves lakos adatait használták fel ezen elemzéshez.