A hasi elhízáshoz kapcsolódó, az egészséggel kapcsolatos életminőség nemi különbségei egy koreai nyelven

Az első tanulmány a hasi elhízás és az egészséggel összefüggő életminőség (HRQOL) közötti jelentős összefüggésről számolt be az általános populációban, az összes lehetséges zavaró tényező kiigazításával.

Vizsgálati eredményeink nem biztos, hogy okozati összefüggést okoznak a hasi elhízás és a HRQOL között, a keresztmetszeti tanulmányterv jellege miatt, és nem feltétlenül általánosíthatók más kulturális népességcsoportok számára.

A hasi elhízás HRQOL-ra gyakorolt hatásainak elemzése során nagyobb figyelmet kell fordítani a nem módosító hatásaira.

Bevezetés

Az elhízás komoly közegészségügyi problémát jelent, és elterjedtsége jelenleg nemcsak az alacsony és közepes jövedelmű országokban, hanem a magas jövedelmű országokban is növekszik. A WHO becslései szerint egymilliárd embernek van túlsúlya, és több mint 300 millióan elhízottak világszerte, az általános elhízásnak a testtömeg-index (BMI) alapján mért kritériumai alapján. 1 Dél-Koreában a 19 éves és a felnőttek 26% -a túlsúlyosak vagy elhízottak 1998-ban, konkrétan a férfiak 25,1% -a, a nőké pedig 26,2%. 2009-re ez a szám 31,3% -ra, különösen a férfiak 35,8% -ára és a nők 26% -ára nőtt.2

A BMI által mért általános elhízás a koszorúér-betegség és a II-es típusú diabetes mellitus jól megalapozott kockázati tényezője. 3, 4 Ezenkívül az általános elhízás összefügg az egészséggel kapcsolatos életminőség romlásával (HRQOL). Számos korábbi tanulmány arról számolt be, hogy a túlsúlyos és elhízott személyek szignifikánsan alacsonyabb HRQOL-szintet mutattak, mint a normál testsúlyúak a nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a német és a spanyol népesség általános populációjában. összefüggésről számoltak be az általános elhízás és a HRQOL között ázsiai populációkban, még a koreaiak körében is

A hasi elhízás több egészségügyi eredménye miatt figyelemre méltó. Az ápolók egészségügyi tanulmánya arról számolt be, hogy a hasi elhízás, amelyet a derék kerületével (WC) mérnek, függetlenül összefügg a nők koszorúér-betegségének és a rák kockázatának. 10, 11 A metaanalízis azt mutatta, hogy 1 cm-es növekedés esetén WC-vel a kardiovaszkuláris események relatív kockázata 2% -kal nőtt .12 Mindazonáltal a hasi elhízást még nem vizsgálták a HRQOL előrejelzésében, az általános elhízáson túl, az általános populáció körében.

Az elhízás hatása nemenként változhat. Lényegesen több nő tartotta magát túlsúlyosnak, mint a férfiak, és beszámolt arról is, hogy a túlsúly miatt kellemetlenséget tapasztal, mint a férfiaknál. 13, 14 Ez azt jelenti, hogy a nem lehet az egyik olyan jelentős tényező, amely módosíthatja az elhízás és a HRQOL. Az elhízás és a HRQOL általános lakosságra vonatkozó vizsgálatával kapcsolatos epidemiológiai irodalomban azonban ritkán vették figyelembe. Néhány tanulmány arról számolt be, hogy az elhízás sokkal nagyobb hatást gyakorolt az elhízott nők HRQOL károsodására és halálozására az elhízott férfiakhoz képest az amerikaiak körében.15 Ez a nemek közötti különbség azonban eltérő szociokulturális kontextusú népességcsoportok szerint eltérhet. Bár a kövérséget hagyományosan azért értékelték, mert az 1980-as évek előtt Koreában jóléthez és jó egészséghez kapcsolódott, a vékonyságot az utóbbi évtizedekben az utóbbi évtizedekben tapasztalható gyors gazdasági növekedés mellett nemrégiben értékelik, különösen a nők körében.

Ebben a tekintetben ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy meghatározza, hogy a hasi elhízás és az általános elhízás jelentősen összefügg-e a HRQOL-val, az EuroQOL-5 dimenziókkal (EQ-5D) mérve, a lehetséges zavaró tényezők kiigazítása után. Ezután megvizsgáltuk, hogy a hasi elhízás és a HRQOL összefüggése továbbra is jelentős marad-e még az általános elhízás hatásának kontrollja után is. Megvizsgáltuk azt is, hogy léteznek-e nemi különbségek a hasi elhízás és a HRQOL közötti összefüggésben. Ezek kivizsgálásához a 2007–2009-ben elvégzett Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (KNHANES IV) negyedik fordulójának országosan reprezentatív koreai népességadatait használtuk fel.

Mód

Tervezési és tanulmányi populáció

A jelen tanulmányban keresztmetszet-tervet használtunk. A KNHANES egy keresztmetszeti és országosan reprezentatív tanulmány, amely a koreai nem intézményesített civilek körében a háztartási egységek kiválasztására szolgáló többlépcsős, rétegzett klaszter mintát használ, amelyet a Koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok készítettek. A KNHANES IV-t három gördülő mintavételi felmérés segítségével, 3–2007 és 2009 között végezték. 16 E mintavételi jellemzőknek köszönhetően a KNHANES IV 2007–2009-es adataiból származó eredményeket többéves átlagbecslésként kell értelmezni. felmérés egy egészségügyi interjú felmérésből, egy egészségügyi vizsgálatból és egy táplálkozási felmérésből állt.

A KNHANES IV résztvevőinek száma összesen 24 437 volt, akiket a csecsemőkortól az öregségig minden életszakaszban felvettek.16 A KNHANES IV adatai közül tanulmányunk 13 754 19–65 éves résztvevőt használt fel. Az idős népességcsoportot nem vettük fel, mert őket nem vették figyelembe a második világháború utáni születési kohorsz részeként, akik alkalmazkodtak a nyugatias életmódhoz és megnyilvánultak az elhízással kapcsolatos egészségi állapotokhoz.18

Intézkedések

A HRQOL mértéke az EQ-5D, 19, 20, amely a HRQOL általános mérőszáma, figyelembe véve az öt dimenziót, nevezetesen a mobilitást, az öngondoskodást, a szokásos tevékenységeket, a fájdalmat/kényelmetlenséget és a szorongást/depressziót. Minden dimenziót a 3 szint egyikén pontoznak, attól függően, hogy a válaszadónak nincs-e problémája (pontszám = 1), néhány problémája (pontszáma = 2) vagy súlyos problémája (pontszáma = 3) az egyes dimenziókkal. Az EQ-5D pontszámot minden dimenzióban egyetlen összefoglaló indexgé alakítottuk egy képlet alkalmazásával, amely súlyokat köt az egyes dimenziók mindegyik szintjéhez. Számos ilyen képlet vagy értékkészlet áll rendelkezésre a különböző országok számára, az EQ-5D általános populációs minták alapján történő értékelése alapján. A KNHANES a koreai lakosságtól a Koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok által kapott súlyokat használja. 21 E súlyok alkalmazása után az EQ-5D index pontszám képviseli az egészségi állapotot, nulla ponttal egyenértékű a halállal, negatív pontszámokkal az egészségi állapot rosszabb, mint a halál és a maximális pontszám 1,20

Az elhízás mérése a BMI és a WC. A BMI-t kilogrammban kifejezett tömeggel osztva osztották a négyzetméterben kifejezett magassággal (kg/m 2). Az általános elhízást három kategóriába sorolták a WHO által meghatározott BMI kategóriák szerint22: nem túlsúlyos, BMI 2. A WC-t centiméterben (cm) mértük a normál lejárat végén és 0,1 cm pontossággal, mérőszalaggal mérve a borda alsó határai és a csípőcsík közötti középpontban (Seca, Németország). A hasi elhízást a férfiaknál 90 cm-es vagy annál nagyobb WC-nél, a nőknél 85 cm-nél nagyobbig határozták meg a hasi elhízás kritériuma szerint, amelyet a Koreai Társaság az elhízás vizsgálatára definiált. KNHANES IV egészségügyi vizsgálati felmérés.

A KNHANES IV adatbázisból a következő szociodemográfiai és egészséggel kapcsolatos változókat kaptuk: életkor, háztartás jövedelme (legmagasabb, közepesen magas, közepesen alacsony és alacsony szint), végzettség (≤6, 7–9, 10–12 és ≥13 év), foglalkoztatás (igen, nem), családi állapot (házas, elvált/özvegy/elvált és soha nem házasodott), dohányzási állapot (jelenlegi dohányosok, volt dohányosok és nem dohányzók) és a társbetegségek száma. Az ebben a vizsgálatban alkalmazott társbetegségeket az orvosok által diagnosztizált betegségállapotként határozták meg, amely koszorúér-betegségből, stroke-ból, diabetes mellitusból, asztmából, krónikus obstruktív tüdőbetegségből, veseelégtelenségből és rákos megbetegedésekből állt.

Etikai megfontolás

A felmérés minden résztvevője megalapozott beleegyezését adta. Ezt a vizsgálatot Helsinki nyilatkozatának megfelelően végezték el.

Adatelemzés

A résztvevők demográfiai és társadalmi-gazdasági jellemzői (N = 13 754)

A résztvevők antropometriai jellemzői és EQ-5D (N = 13 754)

A résztvevők 69% -a nem volt túlsúlyos, 27% -a túlsúlyos és 4,1% -a elhízott. A nőknél alacsonyabb volt a BMI átlaga, mint a férfiaknál (p 2), a túlsúly (BMI ≥25 kg/m 2) és az elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2), valamint a WC normál derék és hasi elhízás (férfiaknál WC ≥ 90 cm) és ≥85 cm nőknél). BMI, testtömeg-index; EQ-5D, EuroQOL-5 dimenziós pontszámok; WC, derék kerülete.

Az EQ-5D nemspecifikus átlagai a BMI (A) és a WC (B) kategóriák szerint (N = 13 754). Az EQ-5D átlagértékei az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a háztartás jövedelme, a foglalkoztatás, a családi állapot és a társbetegségek száma (A), valamint a BMI (B) szempontjából kiigazítva; A BMI-t a nem túlsúlyos (BMI 2), a túlsúlyos (BMI ≥ 25 kg/m 2) és az elhízás (BMI ≥30 kg/m 2), valamint a WC normális derék és hasi elhízás (WC ≥ 90 cm férfiak és ≥) kategóriába sorolták. Nőknél 85 cm). BMI, testtömeg-index; EQ-5D, EuroQOL-5 dimenziós pontszámok; WC, derék kerülete.

A BMI kategóriák és az EQ-5D pontszámok és a nemek közötti különbségek

A nem túlsúlyos egyénekhez képest a túlsúlyosak szignifikánsan alacsonyabb EQ-5D pontszámot jelentettek (β = −0,005, p = 0,007; a 3. táblázat I. modellje), de az elhízottak nem. Jelentős kölcsönhatás volt a nem és a BMI kategóriák között az EQ-5D-n (β = −0.011, p = 0.002 nőknél és túlsúlyos; β = −0.018, p = 0.030 nőknél és elhízottaknál; a 3. táblázat II. Modellje). Ez a megállapítás azt jelezte, hogy a túlsúlyos és elhízott nőknek szignifikánsan alacsonyabb az EQ-5D pontszáma, mint a nem túlsúlyos nőknek, de ez a jelentőség nem volt nyilvánvaló a férfiak esetében (a 3. táblázat II. Modellje; lásd még az 1A ábrát).

A BMI kategóriák és az EQ-5D közötti összefüggés és nemi különbsége (N = 13 754)

Az EQ-5D területeken a mobilitás, a szokásos tevékenységek és a fájdalom/kényelmetlenség problémáinak gyakorisága jelentősen különbözött a BMI kategóriájától függően, az elhízás mértékének növekedésével növekvő tendenciával (lásd az online kiegészítő S1 ábrát). A BMI-kategória és az EQ-5D egyes doménjei között a nemek szerinti nyers és többváltozós asszociációk az S1 és S2 online kiegészítő táblázatokban láthatók. Az összes zavaró változó figyelembevétele után azt tapasztaltuk, hogy a férfiak morbiditása és a nők morbiditása, a szokásos tevékenységek és a nők fájdalma/kellemetlensége nagyobb valószínűséggel fordulnak elő bármilyen probléma esetén a túlsúlyos vagy elhízott csoportokban a nem túlsúlyos csoport referencia kategóriájához képest ( lásd az online S2 kiegészítő táblázatot).

A WC kategóriák és az EQ-5D pontszámok és a nemek közötti különbségek

A normál derekúakkal összehasonlítva a hasi elhízással rendelkező személyek szignifikánsan alacsonyabb EQ-5D pontszámot mutattak (β = −0.009, p Tekintse meg ezt a táblázatot:

Soron belüli megtekintése
Felugró ablak megtekintése

A WC kategóriák és az EQ-5D összefüggése és nemi különbsége (N = 13 754)

Az EQ-5D területeken bármely probléma prevalenciája az EQ-5D minden területén jelentősen különbözött WC kategóriánként, nagyobb gyakorisággal a hasi elhízásban szenvedő egyéneknél (lásd online S2 kiegészítő ábra). A WC kategória és az EQ-5D egyes tartományai között a nemek szerinti nyers és többváltozós asszociációkat az online S3 és S4 kiegészítő táblázatok mutatják be. A hasi elhízásban szenvedő nők nagyobb valószínűséggel mutattak problémát a mobilitás, a szokásos tevékenységek, a fájdalom/kényelmetlenség és a szorongás/depresszió területén (kivéve az öngondoskodást), mint a normál derékúaknál (lásd az online S4 kiegészítő táblázatot). Ez a minta azonban nem volt nyilvánvaló a férfiaknál.

Vita

Ebben a keresztmetszeti népességalapú vizsgálatban a koreai 19–65 éves népesség körében az általános és a hasi elhízás szignifikánsan összefüggésben állt az alacsonyabb EQ-5D pontszámokkal, miután igazodtak az életkorhoz és a társadalmi-gazdasági változókhoz, például a jövedelemhez, az iskolai végzettséghez, a családi állapothoz és a foglalkoztatáshoz, valamint a társbetegségekre. Figyelemre méltó, hogy a hasi elhízás és a HRQOL közötti összefüggés még az általános elhízás kontrollja után is jelentős maradt. Ezenkívül az elhízás és a HRQOL közötti ilyen összefüggések nemenként különböztek, a nők körében jelentősek voltak, a férfiaknál azonban nem.

Legjobb tudomásunk szerint ez a jelentős összefüggés a hasi elhízás és a HRQOL között, miután ellenőrizte a lehetséges potenciális zavarokat és az általános elhízást, az első, amelyet a teljes populációban vizsgáltak. Valójában Faulkner és mtsai24 ilyen összefüggésről számoltak be 90 skizofréniában szenvedő beteg között, megmutatva, hogy a WC magasabb szintje szignifikánsan összefügg a fizikai életminőség romlásával, amelyet az SF-12 mért, és annak összefüggése független volt a BMI szintjétől. Eközben az epidemiológiai kohorsz vizsgálatok a hasi elhízás független összefüggéseit igazolták a krónikus betegségek, például a II-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek vagy egyes rákos megbetegedések, például a hepatocelluláris carcinoma, valamint az emlő-, a vastagbél- és a méhrák kockázatával. 12, 25, 26 Ezektől a krónikus betegségektől eltérően betegségek, a HRQOL egy átfogó egészségügyi eredményt tükröz, értékelve az emberek saját funkcionális képességeit több területen, beleértve a testi és pszichológiai jólétet is. Emiatt a HRQOL a halálozás előrejelzőjeként is ismert volt az idősebb vagy női populációs mintákban.26, 27

A hasi elhízás és a HRQOL közötti összefüggésben a nemek közötti különbség nem vizsgálható teljes mértékben ebben a tanulmányban, de két lehetséges sejtéssel magyarázható. Először is, ez összefüggésben lehet a nők hasi elhízásából eredő biofizikai problémákkal. A nők általában rosszabb egészségi állapotról számolnak be, mint a férfiak, ami álmosság és fáradtság következménye lehet. 31 Valójában az álmosság és a fáradtság a hasi elhízás fő tüneti következménye, amely az inzulinrezisztenciával társul, amely a hasi elhízás kialakulásának alapmechanizmusa. Sőt, a nők rosszabb fájdalmakról számolnak be, mint a férfiak, mivel Unruh13 szerint a nők nagyobb valószínűséggel számolnak be a fájdalom nagyobb gyakoriságáról, súlyosságáról és időtartamáról, mint a férfiak, ráadásul a fájdalomra jobban reagálnak, mint a férfiak, különösen az elhízás miatt. Stone és Broderick14 kimutatta, hogy a túlsúlyos és elhízott egyének több napi fájdalmat jelentettek, mint a nem túlsúlyosak, és az elhízás-fájdalom asszociáció erősebb volt a nőknél, mint a férfiaknál.

Vizsgálatunknak számos erőssége van. Ez az első vizsgálat, amely tisztázza a hasi elhízás és a HRQOL közötti kapcsolatot az általános populációban. Sőt, ez a tanulmány megkülönbözteti a korábbi tanulmányoktól az összes lehetséges zavaró tényező (azaz életkor, háztartás jövedelme, iskolai végzettség, foglalkoztatás, családi állapot és társbetegségek) kiigazításában, amelyeket az elhízás és a HRQOL közötti összefüggésben azonosítani kell. Ennek ellenére tanulmányunknak vannak bizonyos korlátai is. Mivel a hasi elhízás mérése a KNHANES-ban a WC-re korlátozódott, a WC-n kívüli fejlett vagy módosított indexekre (azaz CT és MRI által mért képalkotó technikák, derék-csípő arány, derék-magasság arány vagy sagittalis hasi átmérő) ebben a tanulmányban nem lehet foglalkozni.40, 41 Így, bár megállapították, hogy a WC megfelelő hasi adipozitási index a nagy populáció értékeléséhez, más hasi adipozitási indexeket kell felvenni a HRQOL-val való összefüggés vizsgálatához. Továbbá, vizsgálati eredményeink nem garantálhatják az okozati összefüggést a hasi elhízás és a HRQOL között, a keresztmetszeti vizsgálati tervezés jellege miatt, és nem feltétlenül általánosíthatók más kulturális népességcsoportokra.

Következtetések

A hasi elhízás szignifikánsan összefüggött az alacsonyabb HRQOL értékkel a koreai populációban, amely független az általános elhízástól. Ez az összefüggés nemenként különbözött, különösen a nők körében volt jelentős, a férfiaknál azonban nem. Ezért fel kell mérni a WC-vel mért hasi elhízást annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni és értékelni lehessen a HRQOL-t a populációk gondozásában az elhízás megelőzésében és csökkentésében. Különösen az elsődleges egészségügyi szakembereknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az elhízás HRQOL-ra gyakorolt hatásainak nemi különbségeire a népességalapú egészségügyi programok értékelésekor.