A hüvelyes levelek használata a halastó bemeneteként

A hüvelyes levelek használata a halastó bemeneteként

használata

Az alábbiakban összefoglaltuk az USAID-nek a „Hüvelyes levelek felhasználása halastó alapanyagként” című kutatási projektről szóló zárójelentést. A jelentés készítői David Little, Amararatne Yakupitiyage, Alma Castanares és Peter Edwards, az AIT, valamint Leonard Lovshin, az Auburn University.

Négy évelő hüvelyes fafaj leveleinek használata: Cajanus cajan (galamb borsó), Gliricidia sepium, Leucaena leucocephala és Sesbania grandiflora akvakultúrában értékelték. Kísérletsorozatot terveztek annak meghatározására, hogy az ilyen leveleket hogyan lehet felhasználni a trópusi halastavak gazdaságban történő felhasználásaként, ahol más inputok nem állnak rendelkezésre vagy drágák. Kísérletsorozat tesztelte a levelek közvetlen takarmányként vagy közvetetten műtrágyaként történő felhasználásának stratégiáit a tó termelékenységének növelése érdekében. Kipróbálták zöldtrágyaként vagy kérődzők takarmányaként történő felhasználását, később kérődzők ürülékének felhasználásával tó alapanyagként.

Friss takarmányként megállapították, hogy a levelek elhanyagolható takarmányértékkel bírnak négy növényevő halfaj esetében: a Nile tilapia (Oreochromis niloticus L.), ezüst rúd (Puntius gonionotus), amur (Ctenopharyngodon idella) és óriás gourami (Osphronemus gourami). Az anti-táplálkozási tényezők jelenléte gyaníthatóan csökkenti az íz és a bevitel mértékét, de a további táplálkozásellenes tényezők eltávolítását követően további kutatások szerint a rossz emészthetőség is fő tényező.

A leveleknek lehet némi felhasználása zöldtrágyaként, bár a levelek betakarításának munkaigénye sok esetben jelentős korlátot fog jelenteni. A fő tápanyagok (összes nitrogén és foszfor) mennyiségének és felszabadulási sebességének mérése a vízben azt mutatta, hogy a nitrogén 50% -a 25 napos időszak után szabadult fel. A viszonylag alacsony tápanyagsűrűség (magas C: N) azonban azt jelenti, hogy a leveleket nem lehet egyedüli nitrogénforrásként használni az optimális nitrogénszintet (3 kg N/ha/d) elérő tó rendszerekben, mivel a szükséges szárazanyag-terhelés magas oxigénigény és megnövekedett csersavszint, ami csökkenti a víz átlátszóságát, a halak túlélését és a halak növekedését. A pusztán szervetlen trágyázáshoz hasonló haltermelést a hüvelyes levelek nitrogénjének felhasználásával sikerült elérni, hogy a tápanyagok 50% -a mindkét tartályban megtalálható legyen (Oreochromis niloticus) és földes tó (Oreochromis niloticus és Cirrhinus mrigala) kísérletek. Szezonális felhasználásuk lehetséges, több, alacsonyabb bejuttatású, ponty alapú polikultúrában.

A hüvelyes levelek korlátozott alkalmazhatósága hagyományos takarmányként vagy zöldtrágyaként a tavakban vezetett a tápanyagok értékének vizsgálatához kérődzőkön végzett „kezelés” után. A trópusokon a kistermelő kérődzők termelésének javítása gyakran magában foglalja az étrend frissítését hüvelyes levelekkel, és bebizonyosodott annak elfogadhatósága a gazdálkodók számára. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a széklet hulladékai nem megfelelő műtrágyák, de a jelenlegi tanulmány kimutatta, hogy a szervetlen műtrágyából származó nitrogén 100% -át kecske folyékony hulladékkal helyettesítheti (vizelet plusz padlómosás). Az örökbefogadás legfőbb korlátai valószínűleg a viszonylag nagy kérődzők és takarmányok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jelentős mennyiségű inputot biztosítsanak a tipikus méretű halastóhoz. Akár 14 kecske, valamint jelentős munkaerő és földterület szükséges az optimális nitrogénszint biztosításához például egyetlen 200 m2-es tóhoz. Ennek a megközelítésnek akkor lesz a legnagyobb értéke, ha a kérődzők rendszerét megerősítették, a hulladék újrafelhasználása nem optimális, és a halastavak a közelben találhatók. A kisgazda tejtermelés a fejlődő Ázsia számos részén bővül, a halkultúra ideális integrált tevékenység lehet.

Az egész gazdaság elemzése összehasonlította a hüvelyes levelek bekerülését a halakat tartalmazó élelmiszer-termelési rendszerbe, és azt javasolta, hogy a levéltermelésből származó hüvelyes gallyak fatüzelőanyag-értéke fontos termék lehet. Az üzemanyag általában a rendszerek szimulált jövedelmének felel meg, mint a haltermelés.

A hüvelyes levelek másodlagos szerepet játszhatnak a kisgazda tavak tápanyag-bevitelének és haltermelésének növelésében, különösen akkor, ha a kérődzők intenzívebb termelését már elfogadták. A halak iránti nagy kereslet, az alternatív tavi alapanyagok hiánya és a gazdaságban lévő üzemanyagok hiánya ösztönözné a hüvelyes levelek termelését és kérődzők halrendszereiben történő felhasználását.