A japán étrend hatásköre és funkciói 1

Megjelent online: Cambridge University Press: 2013. szeptember 02

Kivonat

Az országgyűlés helye a japán alkotmányos rendszerben némi vita tárgyát képezi. A régi iskola jogásza, amelyet Hozumi tanításai jellemeznek, hajlamosak minimalizálni a törvényhozás reprezentatív jellegét és felnagyítani a hatóság határait, míg az új iskola, Minobe vezetésével, hangsúlyozza a parlamenti fejlődés lehetőségét.

Az alapvető különbség a két iskola között abban rejlik, hogy a hatalmak szétválasztásának elméletéhez viszonyulnak. Hozumi szerint a kokutai, vagyis a japán állam alapvető természete egyedülálló. A császár nem pusztán az állam szerve. Ő az állam. Megőrzi a tochi-ken-t, őseinek tekintélyét vagy a mai értelemben vett szuverenitást. A tochi-ken legfelsõbb, tökéletes és oszthatatlan. Ennek a hatalomnak a gyakorlása azonban háromszoros formát ölt, nevezetesen gyosei-ken, vagy végrehajtó hatalom, rippo-ken vagy törvényhozó hatalom, a shiho-ken vagy az igazságszolgáltatás hatalma.

Hozzáférési lehetőségek

Lábjegyzetek

Hálás köszönet illeti megtisztelő Ikuo Oyama, a Waseda Egyetem egykori politológus professzorának és a képviselőház tagjának segítségét e cikk elkészítésében. (A cikk a februári számban fejeződik be. Man. Szerk.)

Hivatkozások

2 Hozumi, Yatsuka, Kempo Teiyo vagy „Az alkotmány alapelvei” (Tokió, 1910), 1. évf. I, 52–222. Google Scholar; Vol. II., 493–524., 603–629. Dr. Hozumi 1891 és 1912 között az alkotmányjog professzora, a Tokiói Birodalmi Egyetem jogi karának dékánja tizennégy évig.

3 Uyesugi, Shinkichi, Kempo Jutsugi vagy „Kommentárok az alkotmányhoz” (Tokió, 1927), p. 226 Google Tudós. Dr. Uyesugi 1903-tól 1925-ben bekövetkezett haláláig a tokiói császári egyetem jogi karának tagja volt. A számos jogász közül, akik Hozumi és Uyesugi mellett tartják, hogy a császár nem az állam szerve, sokkal inkább azonos az állammal, meg kell említeni Sumu Shimizut, a Közigazgatási Bíróság bíróságának bíráját. Lásd: Kempo tyúkja, vagy „Az alkotmány alapelvei” (Tokió, 1923), 557–570. Google Scholar .

4 Vö. Minobe, Tatshukichi, Kempo oyobi Kempo – shi Kenkyu, vagy „Alkotmánytörténeti és jogi tanulmányok” (Tokió, 1908), 3–5. Oldal, Google Tudós; Saikin Kempo Ron, vagy „Az alkotmányjog legújabb fejleményei” (Tokió, 1927), 302–314., Google Scholar. Dr. Minobe 1897-ben a tokiói császári egyetemen végzett, 1899 és 1901 között német, francia és angol egyetemeken tanult, 1903 óta pedig a császári egyetem jogi karán a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzora. Tokióban, és ennek a karnak a dékánjaként 1925 és 1927 között.

5 Kempo Seigi, vagy „Kommentárok az alkotmányhoz” (7. kiadás, 1. kiadás, Tokió, 1931), p. 424 Google Tudós. Hasonlítsa össze Kempo Jutsugi, vagy „Kommentárok az alkotmányhoz” (Tokió, 1932), 351., 396. - 401. oldal, Google Tudós .

6 Genko Horei Shuran vagy „A hatályos törvények és rendeletek összeállítása” (Tokió, 1927), 1. évf. Én, bk. ii., 1–3. oldal, Google Tudós. Az 1889-ben kihirdetett Kizokuin-rei és Giin-ho angol nyelvű fordítását lásd Ito, Hirobumi, Kommentárok a Japán Birodalom alkotmányához (Trans, Ito, Miyoji, 1889), 168. - 194. oldal Google Tudós .

7 Vö. Hozumi, Kempo Teiyo (1910), Vol. II. O. 446 Google Tudós; Minobe, Kempo Jutsugi (1932), 322–323. Google Scholar; és Gendai Kensei Hyoron, vagy „Tanulmányok a közelmúltbeli alkotmányos kormányról” (Tokió, 1930), 143–147. Google Scholar .

8 Lásd a Kizokuin-rei VIII. És XIII. Cikkét.