A kakaóbevitel és az egészségi állapot kapcsolata: kísérleti tanulmány egyetemi hallgatóknál

Maria J. Rodríguez-Lagunas

1 Departament de Bioquímica i Fisiologia, Facultat de Farmàcia i Ciències de l’Alimentació, Universitat de Barcelona, ​​08028 Barcelona, ​​Spanyolország; ude.bu@zeugirdorjm (M.J.R.-L.); ude.bu@zerepocsicnarf (F.J.P.-C.)

kapcsolata

2 Recerca en Nutrició i Seguretat Alimentària, Universitat de Barcelona (INSA-UB), 08921 Santa Coloma de Gramenet, Spanyolország

Filipa Vicente

3 Centro de Investigação interdiszciplináris Egas Moniz, Egas Moniz Cooperativa de Ensino Superior, Quinta da Granja — Campus Universitário, 2829-511 Monte da Caparica, Portugália; tp.ude.zinomsage@etnecivf (F.V.); tp.ude.zinomsage@arierepmp (P.P.)

Paula Pereira

3 Centro de Investigação interdiszciplináris Egas Moniz, Egas Moniz Cooperativa de Ensino Superior, Quinta da Granja — Campus Universitário, 2829-511 Monte da Caparica, Portugália; tp.ude.zinomsage@etnecivf (F.V.); tp.ude.zinomsage@arierepmp (P.P.)

Margarida Castell

1 Departament de Bioquímica i Fisiologia, Facultat de Farmàcia i Ciències de l’Alimentació, Universitat de Barcelona, ​​08028 Barcelona, ​​Spanyolország; ude.bu@zeugirdorjm (M.J.R.-L.); ude.bu@zerepocsicnarf (F.J.P.-C.)

2 Recerca en Nutrició i Seguretat Alimentària, Universitat de Barcelona (INSA-UB), 08921 Santa Coloma de Gramenet, Spanyolország

Francisco J. Pérez-Cano

1 Departament de Bioquímica i Fisiologia, Facultat de Farmàcia i Ciències de l’Alimentació, Universitat de Barcelona, ​​08028 Barcelona, ​​Spanyolország; ude.bu@zeugirdorjm (M.J.R.-L.); ude.bu@zerepocsicnarf (F.J.P.-C.)

2 Recerca en Nutrició i Seguretat Alimentària, Universitat de Barcelona (INSA-UB), 08921 Santa Coloma de Gramenet, Spanyolország

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A polifenolok természetesen előforduló vegyületek a növényi élelmiszerekben, például gyümölcsökben, zöldségekben és gabonafélékben, valamint olyan italokban, mint a bor, a tea, a kávé és a kakaó [1,2,3]. Az elmúlt években szorosan megalapozott a polifenolban gazdag élelmiszer-fogyasztás és az emberi egészség kapcsolata [4]. Ez a tény arra a megfontolásra vezetett, hogy az egészséges táplálkozásnak, például a mediterrán étrendnek, nagy mennyiségű fenolvegyületet kell tartalmaznia, amelyek jelen vannak a gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, diófélékben, olívaolajban, valamint a vörösborban, a kávéban és a tea [5]. Valóban, a polifenolok egészséges emberi étrendben betöltött szerepe iránti növekvő érdeklődés új, különféle természetes forrásokból kinyert polifenollal dúsított élelmiszerek felfedezését eredményezte, mind nyersanyagok, mind több élelmiszerláncból származó melléktermékek [6], például olajbogyóból és citrusfélékből [7,8].

A kakaó az egyik leginkább polifenolban gazdag étel [9,10], és egyes adatok szerint a polifenolok a teljes kakaóbab száraz tömegének 12–18% -át teszik ki [11]. A kakaóbab polifenoljai a flavonoidok családjába tartoznak, és főleg a flavan-3-olokat tartalmazzák, amelyek monomerek formájában vannak jelen, például az epikatechin és a katechin (+) - és (-) - izomerjei, valamint az epikatechin felhalmozódását okozó polimer formák. alegységek [9,12]. A kakaó kisebb alkotórészei többek között fenolsavak, flavonolok és stilbenének [12].

A csokoládé a kakaóbab erjesztéséből, pörköléséből és őrléséből származik [13]. A következő szakaszban egy keverési eljárás ötvözi a megőrölt kakaólevet cukorral. A végső csokoládéterméktől függően, a fehértől az étcsokoládéig, az összetevők mennyisége jelentősen változik. Míg a fehér csokoládé csak kakaóvaj, addig a tejcsokoládé jelentős mennyiségű tejet tartalmaz, az étcsokoládé pedig kakaó-szilárd anyagokat tartalmaz akár 40% -tól akár 100% -ig is [13]. Következésképpen a csokoládé polifenoltartalma a kakaópor-tartalommal egyenes arányban növekszik. A Phenol Explorer adatbázis [14] szerint a kakaópor flavanol tartalma körülbelül 510 mg/100 g, (-) - epikatechinnel (158,30 mg/100 g), procianidin B1-vel (112,00 mg/100 g), (+ ) -katechin (107,75 mg/100 g), a procianidin B2 (71,57 mg/100 g) a legfontosabb. Az étcsokoládé esetében a fő fenolösszetétel (kb. 240 mg/100 g) a (-) - epikatechintől (70,36 mg/100 g), a cinnamtannin A2-től (53,83 mg/100 g), a procianidin B2-től (36,50 mg/g) függ. 100 g), procianidin C1 (26,00 mg/100 g), kvercetin (25,00 mg/100 g) és (+) - katechin (20,50 mg/100 g) [14]. Fehércsokoládé esetében a megállapított polifenol-tartalom (kb. 20 mg/100 g) a (-) - epikatechinre (14,58 mg/100 g) és (+) - katechinre (4,64 mg/100 g) korlátozódik [14]. ].

Az utóbbi években a kakaó a polifenoltartalma miatt fokozott figyelmet kapott potenciális egészségügyi hatásai tekintetében [12]. A kakaó jótékony hatásai közül a polifenoljaiból származó antioxidáns hatás az egyik legjobban vizsgált tulajdonság [15]. Becslések szerint egy adag étcsokoládé (40 g) biztosítja a 9100 Trolox [16] -nak megfelelő antioxidáns-kapacitást, és több fenolos antioxidánst képes biztosítani, mint a hagyományosan magas antioxidáns-tartalmú italok és gyümölcsök, például tea és áfonya [9,17 ]. Ezenkívül a kakaó és az étcsokoládé fogyasztása összefüggésbe hozható a kardioprotektív, gyulladáscsökkentő, elhízás elleni, karcinogén és neuroprotektív hatásokkal, a szénhidrát- és lipoprotein-anyagcsere szabályozásában való lehetséges szerep mellett, 22,23]. Ezeket az asszociációkat főként a betegség kockázatának kitett populációkban vagy a betegeknél végezték.

A kakaó emberi immunitásra gyakorolt ​​hatásaival kapcsolatban korlátozott információ áll rendelkezésre, de a preklinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kakaó immunrendszert szabályozó tulajdonságokkal rendelkezik mind szisztémás, mind bél szinten [24,25]. E hatások között bebizonyosodott, hogy a kakaóval dúsított étrend képes az allergiával kapcsolatos antitestszintézist csökkenteni (25, 26). A kakaó ezen immunvédő hatásait emberben még megfigyelési vagy intervenciós vizsgálatok nem bizonyították.

A kakaóbevitel és az egészség közötti összefüggésekkel kapcsolatos jelenlegi ismeretek bővítése és az élelmiszer immunvédő hatásainak megvilágítása érdekében keresztmetszeti, megfigyelési, kísérleti tanulmányt végeztek. Ez a tanulmány a kakaófogyasztás mennyisége és az egészségi állapot közötti kapcsolat megállapítására összpontosított, a fiatalok fizikai aktivitási szokásaira és allergiás előfordulására összpontosítva. Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy ilyen megfigyelési tanulmányt végeztek a kakaóbevitel és annak lehetséges immunvédő hatásai közötti kapcsolat megállapítására. Ehhez két spanyol és portugál egyetem 270 hallgatójának kellett válaszolnia a kakaófogyasztási szokások kialakítását célzó, korábban leírt élelmiszer-gyakorisági kérdőívre (FFQ) [27], a Nemzetközi Fizikai Aktivitási Kérdőívre (IPAQ) és egy életmód és egészségi állapot kérdőív. Ezután az eredményeket úgy elemeztük, hogy a résztvevőket a kakaófogyasztásuk szerint meghatározott tercilekbe soroltuk.

2. Eredmények

2.1. A népesség megoszlása ​​a kakaófogyasztás szerint

A vizsgált populáció a barcelonai egyetemen és a portugál Egas Moniz Egészségtudományi Intézetben több egyetemi és posztgraduális programból toborzott fiatal volt. A 270 hallgatót (199 nő és 71 férfi, átlagosan 22,5 ± 3,9 évesek - átlag ± az átlag szórása, SDM) a kakaófogyasztás szerint rendezték és három csoportba osztották: „Alacsony fogyasztók” (LC). Mérsékelt fogyasztók (MC) és „Magas fogyasztók” (HC). Az LC csoport kevesebb, mint 7 g kakaót fogyasztott naponta, az MC csoport 7–15 g kakaót fogyasztott naponta, végül a HC csoport több mint 15 g kakaót fogyasztott naponta (1. táblázat). Összességében ennek a népességnek az átlagos fogyasztása körülbelül 13 g/nap volt. A csoportok között nem volt különbség a résztvevők életmódjában, például a lakóhelyi státusban (főleg családdal élők, minden esetben> 50%) és az összes csoportban kevesebb mint 18% -kal voltak elfoglalva.

Asztal 1

Az alacsony, közepes és magas kakaót fogyasztók nemi és életkori megoszlása. Az eredményeket százalékban vagy átlagban ± az átlag szórása (SDM) fejezzük ki. A különböző betűk statisztikai különbséget jelentenek.