A kórházi étrend és a táplálkozási állapot elfogadása a rákos fekvő betegek körében

Daiane Ferreira

1 Nossa Senhora da Conceição kórház, Porto Alegre, RS, Brazília

Tessa Gomes Guimarães

1 Nossa Senhora da Conceição kórház, Porto Alegre, RS, Brazília

Aline Marcadenti

2 Universidade Federal do Rio Grande do Sul, Porto Alegre, RS, Brazília

ABSZTRAKT

Célkitűzés:

A kórházi étrend elfogadásának igazolása a tápláltsági állapot tekintetében a tercier kórház onkológiai/hematológiai osztályába felvett betegek körében.

Mód:

Keresztmetszeti vizsgálat 100, ≥ 18 éves, mindkét nemi beteg között. A tápláltsági állapot kimutatására a betegek testtömeg-indexét és szubjektív globális táplálkozási értékelését használták. A diéta elfogadásának értékeléséhez a pihenés-beviteli indexet használtuk, és egy kérdőív segítségével azonosítottuk az el nem fogadás okait. Az adatokat átlagokban és szórásban, vagy mediánokban és százalékokban fejeztük ki. Az összehasonlításokat a Student t-teszt, a Wilcoxon Mann-Whitney-teszt és a Pearson χ 2-teszt segítségével végeztük el.

Eredmények:

A betegek 59% -a férfi volt, az átlagéletkor 51,6 ± 13,5 év volt. A betegek által végzett globális szubjektív táplálkozási értékelés szerint a résztvevők 33% -át alultápláltnak tekintették, a testtömeg-index pedig az alultápláltság 6,3% -át mutatta ki. A jelentett fő tünetek az étvágyhiány, a xerostomia (szájszárazság), a székrekedés, a dysgeusia, a szaggal járó hányinger és a korai jóllakottság volt. A nyelési lenyelési index hozzávetőlegesen 37% volt, és az alultápláltaknál szignifikánsan magasabb volt a jól tápláltakhoz viszonyítva (58,8 vs. 46,4%; p = 0,04). A felajánlott étrend elfogadásának elsődleges okai az íz hiánya, a monoton készítmények, a nagy mennyiségű kínálat, az étvágyhiány és az étkezés nem megfelelő hőmérséklete volt.

Következtetés:

Magas pihenési indexet tapasztaltak a rákos betegek körében, különösen azoknál, akik a beteg által készített globális táplálkozási értékelés szerint alultápláltak.

RESUMO

Objetivo:

Verificar a Aceitação de dietas hospitalares, em relação ao estado nutricional, entre pacientes com câncer acceptidos na Unidade de Oncologia/Hematologia de um hospital terciário.

Métodos:

Estudo transversal conduzido entre 100 pacientes, comade ≥18 anos de ambos os gêneros. Índice de massa corporal e avaliação nutricional subjetiva global produzida pelo próprio paciente foram utilizados para detecção do estado nutricional. Índice de resto-ingestão foi utilizado para avaliar aceitação da dieta, e os motivos para não aceitação foram verificados por meio de questionário. Os dados foram expressos em médias e desvio padrão, ou medianas e percentuais. A Compareções foram realizadas por meio de testes t de Student, Wilcoxon Mann-Whitney e do χ 2 de Pearson.

Eredmények:

Nincs összesen, 59% dos pacientes eram do gênero masculino e a idade média foi de 51,6 ± 13,5 anos. De acordo com a avaliação táplálkozási subjetiva globális produzida pelo próprio paciente, 33% dos résztvevő foram megfontolandó desnutridos e o índice de massa tizedes detektív 6,3% de desnutrição. Os principais sintomas relatados foram: inapetência, xerostomia, constipação, disgeusia, náuseas relacionadas aos cheiros e saciedade precoce. O índice de restoingestão foi de aproximadamente 37% e reikšmingativamente maior entre os desnutridos Compareativamente aos bem nutridos (58,8 x 46,4%; p = 0,04). Quanto aos motivos relatados para a não aceitação da dieta oferecida, destacaram-se falta de sabor, monotonia das preparações, grandes quantidade oferecidas, falta de apetite e temperatura inadequada da refeição.

Következtetés:

Observou-se um elevado índice de resto-ingestão entre os pacientes com câncer, principmente entre os desnutridos, pela avaliação nutricional subjetiva global produzida pelo próprio paciente.

BEVEZETÉS

Az alultápláltság a daganatos betegek körében gyakori szövődmény, amely a specifikus daganatellenes kezelésekre adott válasz csökkenésével, az életminőség csökkenésével, a fertőzés kockázatának növekedésével, a kórházi tartózkodás hosszával, a morbiditással és a halálozással jár (1). Gyakran megfigyelhető a kórházi személyeknél az alultápláltság, ami háromszor gyakoribb a rákos betegeknél, összehasonlítva azokkal, akiknek nincs ilyen diagnózisuk, ami arra utal, hogy a betegség maga akadályozza a táplálkozási állapotot a kórházi felvétel során (2) .

Különböző tényezők vesznek részt az alultápláltság kialakulásában a rákos betegek körében, különösen a betegségre választott kezelés hatásai. Gyakran a kemoterápián és/vagy sugárterápián átesett egyéneknek gyomor-bélrendszeri panaszaik vannak, például hányinger, hányás, ízváltozás, nyálkahártyagyulladás, székrekedés és/vagy hasmenés, ami csökkentheti az étrend elfogadását, következésképpen ronthatja a táplálkozási állapotot (1). Ily módon ezeknek a tüneteknek az élelmiszer-fogyasztásra gyakorolt hatásainak vizsgálata elengedhetetlenné válik a korai és hatékonyabb táplálkozási beavatkozás megtervezéséhez a kórházi és a betegségben szenvedőknél.

A nem megfelelő táplálékfogyasztás szintén hozzájárul az alultápláltsághoz a kórházi környezetben (3). A kórházi betegek körében gyakran jelentenek csökkent táplálékfelvételt, ami összefüggésben lehet a betegséggel, az étkezési szokások változásával és a kínált készítményekkel való elégedetlenséggel. A táplálékfogyasztás értékelésének a rákos betegek körében rutinszerűnek kell lennie, mivel az étkezés fontos része a kezelésnek, nemcsak táplálkozási szempontjai, hanem szimbolikus és szubjektív dimenziói miatt is (4,5) .

A táplálkozási kockázat megfelelő eszközökkel történő felismerése (6,7) alapvető fontosságú az alultápláltság által veszélyeztetett egyének azonosításában, és a korai táplálkozási beavatkozás elkerülné ennek az állapotnak a kialakulását és súlyosbodását. Ezeket a módszereket használják a szűréshez; A tápláltsági állapot átfogóbb elemzéséhez javasoljuk a különböző értékelési módszerek (objektív és szubjektív) összekapcsolását (8). A beteg által generált szubjektív globális felmérés (PG-SGA) (9) a táplálkozás diagnosztizálásának eszköze, amely egyesíti az ismert prognosztikai indexeket (a súly és a funkcionális kapacitás változásai), az étkezés bevitelének klinikai szempontjait, az anyagcsere igényét növelő tényezőket és a fizikai vizsgálat. Ezt az értékelést választották ki az alultápláltság kimutatására szolgáló módszerként a rákos betegek körében, és kifejezetten erre a populációra érvényesítették (9,10) .

A fekvőbetegek táplálkozási állapotával kapcsolatos aggodalmak ellenére nagyon kevés figyelmet fordítottak a kórházi étrend elfogadására. Különösen a rákos felnőtt betegek körében ritkák azok a vizsgálatok, amelyek értékelik a PG-SGA által kimutatott táplálékfelvételt és táplálkozási állapotot.

CÉLKITŰZÉS

A kórházi étrend elfogadottságának és tápláltsági állapotának igazolása a tercier ellátó kórház onkológiai/hematológiai osztályán felvett rákos betegek körében.

MÓD

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek 2011 júliusa és 2012 februárja között 18 éven felüli férfiakkal és nőkkel, akiket a Porto Alegre (RS) tercier ellátási kórházának onkológiai/hematológiai osztályán vettek fel. Az egység 30 ágy befogadására alkalmas, kizárólag a nemzeti egységes egészségügyi rendszer (SUS) által lefedett.

Egyszerű véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk. Azokat a személyeket, akiknek minimális tartózkodási ideje 3 nap (hogy a páciens előzetesen érintkezésbe kerüljön a kórházi étrend étkezéseivel), és legfeljebb 6 napot (a menük monotóniájához kapcsolódó elfogultsági elfogultság elkerülése érdekében), egymást követõen vették fel. az egység, ahol a kutatók naponta megszerezték az első szűrésre felvett új betegek nevét. Valamennyi résztvevő aláírta a Tájékoztatott hozzájárulás űrlapot, és a protokollt a Nossa Senhora da Conceição Kórház Kutatási Etikai Bizottsága jóváhagyta (CEP # 10/114 protokoll). Azok a betegek, akiknek nincs feltétele a kérdőív megválaszolására, és akik a vizsgálat időpontjában nonprofit (nil per os) állapotban voltak, csövek etetésével vagy a vizsgára való felkészülés során diétával kaptak ételeket, jóindulatú hematológiai betegségben diagnosztizált fekvő betegek vagy megerősített diagnózis nélkül rákot kizártak. Az összes kórházi személyt a vizsgálat során csak egyszer értékelték, függetlenül a kórházi ápolások számától.

A felnőttek táplálkozási kockázatát a táplálkozási kockázat szűrés (NRS) (6), az idősek körében pedig a Mini Nutritional Assessment (MAN) (7) mutatta ki. A táplálkozási állapotot objektív és szubjektív módszerekkel értékelték, és az antropometriai értékeléshez a súlyt kilogrammban (kg) és a magasságot méterben (m) közvetlenül az elektronikus egészségügyi nyilvántartásban szereplő táplálkozási értékelés alapján nyerték meg. A testtömeg-indexet (BMI, kg/m 2) kiszámolták és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt határértékekhez sorolták (11) .

A PG-SGA-t (9) szubjektív értékelési módszerként alkalmazták, és a következőképpen alkalmazták: a beteg kitöltötte a kérdőív első részét, amely a súlyváltozásokra, a táplálkozási hatás tüneteire (hányinger, hányás, étvágyhiány, székrekedés és hasmenés), az ételbevitel és a funkcionális képesség változásai. Az írástudatlan betegek családtagjaik segítségére voltak az eszköz kitöltéséhez. Képzett dietetikusok befejezték a második részt, amely a betegség klinikai történetének és a fizikális vizsgálat szempontjait foglalta magában. A végén az értékelő a beteget a következőképpen osztályozta: A) jól táplált, B) közepesen alultáplált vagy feltételezett alultápláltság és C) súlyosan alultáplált.

Az étrend elfogadásának százalékos arányát a pihenés-beviteli index határozta meg, amelyet az elutasított ételek és a felkínált ételek mennyisége közötti különbségként állapítottak meg (12). Így a déli étkezéskor a betegek által el nem fogyasztott élelmiszer maradékát grammban (g) számszerűsítettük a hőlemezen maradt ételmaradványok lemérésével Toledo ® elektronikus mérlegekkel, amelyek kapacitása legfeljebb három kilogramm volt, egy gramm. A maradékokat műanyag edényekben tárolták, a beteg és a készítmény típusa (rizs, bab, hús és kíséret) elkülönítve a további ellenőrzés céljából.

A mérések szabványosítását az ételek termikus lemezen való arányosítására végeztük, miután egy táplálkozási technikus azonosította a táplálkozási alkalmazottak közötti különbségeket a felszolgált mennyiségek tekintetében. Az ugyanazon alkalmazottak által kiszolgált adagok megfelelő eszközökkel történő ismételt ellenőrzését követően csökkent a változékonyság, és az adagokat megfelelően szabványosították. A táplálkozási technikus, aki szokásosan felügyelte ezt a folyamatot, szigorúan betartotta az ételek arányait is. Ezeket a méréseket grammban (g) számszerűsítettük, és az étkezés paramétereként használtuk fel a pihenés-bevétel index kiszámításához.

A demográfiai változásokat és az étkezés el nem fogadásának okait kérdőív segítségével ellenőrizték, az ízlés, a megjelenés, a szag és a mennyiség, az étkezés ideje, a hőmérséklet és a beteg által jelentett kérdések (gyomor-bélrendszeri rendellenességek és étvágyhiány) kérdéseivel. ) az adatgyűjtés napján. Ezt a kérdőívet egy korábban a kórházban használt műszer alapján készítették el (13), a vizsgálat jellemzőinek megfelelően kiigazítva. Egyéb releváns adatokat (a betegség diagnózisát és a kapott kezelést) az orvosi dokumentációból nyertük.

Statisztikai analízis

A mintaszámítást a WinPepi szoftver (11.18 verzió) végezte. Figyelembe véve az 5% -os szignifikancia szintet, az étkezés elfogadásának 50% -os becslését (13) és a jól táplált és alultáplált fekvőbetegek közötti legfeljebb 10% -os elfogadható különbséget, az értékelendő résztvevők minimális száma 97 fő lenne.