A köszvény hatása a szívbetegségekre

Kinevezések 989.254.6427

vaszkuláris

Az American Heart Association (AHA) által közölt új kutatásból kiderül, hogy a köszvényt, a gyulladásos ízületi gyulladás egyik típusát, ma úgy gondolják, hogy a lehetséges szívbetegségek nagyobb mutatója, mint azt korábban gondolták. A szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham vagy a stroke által okozott halálozás kockázata tizenöt százalékkal magasabb a köszvényben szenvedők körében, mint azoknál, akik soha nem tapasztaltak köszvényt. A szívbetegség a leggyakoribb halálok az Egyesült Államokban.

Mi a köszvény?

A köszvény akkor fordul elő, ha túl sok húgysav van a véráramban. A húgysavat a szervezet állítja elő, és bizonyos élelmiszerek, köztük a makréla és a sör fogyasztásával megnő. A húgysav legtöbbször feloldódik a vérben, a vesékbe jut és a vizeletben szabadul fel. Köszvény esetén azonban a sav tűszerű formákká kristályosodik, amelyek nagy fájdalmat okozhatnak. Gyengédség, melegség, duzzanat és bőrpír is kialakulhat.

A köszvénynek több szakasza van, kezdve a tünetmentes köszvénytől, az időszaktól, amikor a húgysav mennyisége a rendszerben növekszik. Az akut köszvény általában bizonyos ételek vagy alkohol nagy fogyasztása után következik be, és általában körülbelül tíz napig tart. Az első akut köszvényes roham után az Arthritis Alapítvány arról számol be, hogy soha nem érkezhet meg egy második eset. De az esetek 60% -ában egy éven belül újabb támadás történik.

Az intervallum köszvény az akut rohamok közötti idő. Bár tünetek nem láthatók, a húgysav még mindig épül, életmódbeli változások és az orvostudomány fontolóra veheti a köszvény újbóli megjelenését. A krónikus köszvény a húgysavszintekre utal, amelyek évekig magasak maradnak, és ízületi károsodást és elhúzódó fájdalmat eredményezhetnek.

A köszvény és a szív- és érrendszeri kockázatok hasonlóak

Vannak bizonyos kardiovaszkuláris kockázati tényezők, amelyeket köszvényes kockázatként is azonosítanak. Ide tartoznak a családi kórtörténet, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Mindezek a szívbetegségek és a köszvény mutatói. Az elhízás is jellemző mindkettőre. A köszvény általában a szokásosnál korábban jelenik meg az elhízott emberek körében. A köszvény gyakrabban fordul elő azoknál is, akiknél bypass műtétet végeztek.

A szív egészséges étrendje segít megelőzni a köszvényt

Bizonyos ételek, amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségekhez, szintén növelik a köszvény kockázatát. A vörös hús, a túlzott alkohol és a magas fruktóztartalmú ételek mindkettőre károsak. A „DASH” (étrendi megközelítések a hipertónia leállításához) néven ismert étkezési tervet a Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet (NHLBI) rugalmas tervként írja le, amely egészséges szív étrendet teremt. Az Arthritis Alapítvány támogatja azt, hogy segítsen a köszvény kezelésében. Az ajánlott ételek a gyümölcs, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint a zsír- vagy zsírszegény tejtermékek. Hal, baromfi, dió, bab és növényi olajok javasoltak a tervben.

Az ajánlott ételek mellett azokat is ki kell küszöbölni, vagy legalábbis kerülni kell. Ide tartoznak cukorral töltött sivatagok vagy üdítők, zsíros húsok, teljes zsírtartalmú tejtermékek és trópusi olajok, például kókusz- és pálmaolajok.

Az NHLBI jelentése szerint a DASH-terv csökkenti a vérnyomást és az LDL-koleszterint, az artériákban felhalmozódó koleszterint.

Megjegyzés: Az étrend vagy a testmozgás megkezdése előtt orvoshoz vagy kardiológushoz kell fordulni.

A köszvényt nem szabad figyelmen kívül hagyni

Egyes köszvényes betegek úgy vélik, hogy ha a fellángolások miatt jelentkező kellemetlen érzés enyhe, nincs ok orvoshoz fordulni. Az orvosi szakemberek ma már ilyen összefüggést látnak a köszvény és a szívbetegségek között. Javasolják, hogy értesítsenek egy orvost vagy kardiológust, ha köszvény jelentkezik. A köszvény nemcsak szívproblémákhoz kapcsolódhat, de a jelentése segíthet megállapítani, hogy léteznek-e, mert a vérnyomást és a pulzust a vizsgáló orvos ellenőrzi.