A különböző táplálékból származó halak különböző allergiákat okozhatnak

Az ételallergia nyilvánvalóan sokkal specifikusabb, mint korábban feltételezték. A pontosabb vizsgálatok lehetővé tehetik az allergiások számára a jövőbeni szabadabb választást az ételválasztásban. Ez a Helmholtzi Környezetkutató Központ (UFZ), a Lipcsei Egyetem és a bergeni Haukeland Egyetemi Kórház által végzett vizsgálatok eredménye.

halak

A kutatók nílusi sügérallergiában szenvedő betegeket vizsgáltak. Allergiás a nílusi sügérre nem azt jelenti, hogy allergiás a tőkehalra is. Ezenkívül olyan fajspecifikus allergéneket azonosítottak, amelyek segíthetnek az ilyen ételallergiák elleni elkerülési stratégiák javításában és specifikusabbá tételében - írják a kutatók a Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology (JIACI) tudományos folyóiratban.

A hal az egyik legfontosabb élelmiszer világszerte. Egészségesnek tekintik, a nemzetközi halkereskedelem miatt mindenhol beszerezhető, ezért egyre nagyobb mennyiségben fogyasztják. Az iparosodott országokban fejenként és évente körülbelül 28 kilogramm halat fogyasztanak el, és ez a tendencia növekszik. A tenger gyümölcseinek növekvő kínálata és kereslete a halallergia fokozott kockázatával jár. A halak és a rákfélék leggyakoribb allergénje a parvalbumin, egy kalciumkötő fehérje. Más anyagok azonban szintén feltételezhető allergiák kiváltói, például a sejtek anyagcseréjében lévő fehérjék egy csoportja, az aldehid-dehidrogenázok. Lehetséges, hogy e fehérjék némelyikét figyelmen kívül hagyták, mert a gyakoribb parvalbumin beárnyékolja őket, és ezért eddig alábecsülték őket.

A kutatók hasonló esetről számolnak be egy második kiadványban. Megvizsgálták a Kuruma garnéla (Marsupenaeus japonicus) fehérjéit; két új enzimet, a piruvát-kinázt és a foszfopiruvát-hidratázt találtak, amelyek a kagylófélékkel szembeni ételallergia oka lehet. Elméletileg mindkettőnek csak alacsony az allergiás potenciálja. "Ez azt mutatja számunkra, hogy annak ellenére, hogy lényegesen jobban meg tudjuk jósolni az allergiákat, a számítógépes algoritmusok jelenleg nem pótolhatják a biokémiai kísérleteket" - hangsúlyozza Prof. Jan-Christoph Simon, a Lipcsei Egyetem munkatársa. Itt is az eddig alábecsült allergének részletes ismerete segíthet a helyes diagnózis felállításában a kagylóallergiák esetében a jövőben.

Az allergiatanulmányok a Lipcsei Civilizációs Betegségek Kutatóközpontja (LIFE) részét képezik, amely a lipcsei egyetem orvostudományi karának egyik fő kutatási projektje, amely része Szászország Szabad Állam szövetségi kiválósági kezdeményezésének, különféle olyan partnerek, mint az UFZ. A LIFE támogatásának köszönhetően egy junior kutatócsoportot lehetne felállítani a Dermatológiai és Allergológiai Klinikán Simon professzor vezetésével, amely az új allergiák azonosítására összpontosít.