Egészségügyi ismeretek

Egészség és társadalmi magatartás: A különféle étrendek (pl. "Nyugati" étrend) hatása az egészségre

Kutatások kimutatták, hogy a különféle étrendeknek eltérő hatása van az egészségre - egyes étrendeknek negatív egészségügyi, míg más étrendeknek pozitív egészségügyi hatása van.

gyakorolt

Negatív egészségügyi hatások

A nyugati étrend jellemzően magas energiatartalmú, magas telített zsírtartalmú (vaj, vörös hús), alacsony rosttartalmú és magas sótartalmú étrend. Az étrendről ismert, hogy negatív hatással van az egészségre. A magas energiafogyasztás alacsony energiával kombinálva
kiadások (lásd a fizikai aktivitásról szóló részt) a felnőttek és a gyermekek elhízásának arányát növekszik. Az étrend magas telített zsírtartalma szintén befolyásolja az elhízás arányát. Ezenkívül a telített zsír növeli az emlő kockázatát
rák, míg az étkezési rostok alacsony bevitele növeli a vastagbélrák kockázatát. A magas sótartalom és az alacsony káliumszint a hipertónia és a stroke kockázati tényezője.

Dél-ázsiai diéta

A dél-ázsiai étrendet általában olyan emberek fogyasztják, akiknek származása az Indiai Szubkontinensről származik (olyan országok, mint India, Pakisztán, Srí Lanka és Banglades). A 2-es típusú cukorbetegség és a kardiovaszkuláris prevalencia drámai növekedése
betegség a dél-ázsiaiaknál a világ számos részén megfigyelhető, beleértve az Egyesült Királyságot is. Mindkét betegség szorosan kapcsolódik az étrendhez és a táplálkozási gyakorlatokhoz ezen a népességcsoporton belül. Például magas az étkezési zsírtartalmuk
a zsírtartalom (olaj, vaj, ghí) az indiai főzés szerves része, és a sült rágcsálnivalókat gyakran fogyasztják (pl. szamosák és bhadzsik). Ezenkívül az elhízás növekvő aránya figyelhető meg a nyugatiasult dél-ázsiaiak körében a kulturális és
környezeti hatások, például a nyugati étrend negatív hatása a hagyományos és egészségesebb dél-ázsiai étrendre.

Pozitív egészségügyi hatások

Mediterrán diéta

A mediterrán étrend egészségügyi előnyei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza, amikor a felnőttek magas várható élettartamáról és a krónikus betegségek (koszorúér-betegség, egyes rákos megbetegedések és cukorbetegség) alacsony arányáról számoltak be a Földközi-tenger térségében.
A mediterrán étrend nyolc fő összetevőjét azonosították:

    Magas egyszeresen telítetlen (olívaolaj) és telített zsír arány

Magas gyümölcsfogyasztás

Magas zöldségfogyasztás

Magas hüvelyesek fogyasztása

Magas gabonafélék (beleértve a kenyeret is) fogyasztása

Alacsony hús- és húsipari termékek fogyasztása

Mérsékelt etanolfogyasztás

Mérsékelt tej- és tejtermékfogyasztás

A tanulmányok azt mutatták, hogy minél nagyobb a 8 komponens száma az étrendben, annál nagyobb az egészségre gyakorolt ​​jótékony hatás.