A kurkumin szinergikus szerepe a jelenlegi gyógymódokkal a vastagbélrákban: Minireview

Absztrakt

A műtéti reszekció és az agresszív kemoterápia alkalmazása ellenére a vastagbél-karcinómában szenvedő betegek közel 50% -ánál visszatérő betegség alakul ki, kiemelve a jobb terápiák szükségességét. Kurkumin (diferuloil-metán), a kurkuma fő hatóanyaga (curcuma longa), észlelhető toxicitás nélkül, kimutatták, hogy gátolja a transzformált sejtek növekedését és a vastagbél karcinogenezisét a karcinogén indukálta rágcsáló modellek iniciációs, promóciós és progressziós szakaszában. Egy I. fázisú klinikai vizsgálat során a kurkumin rendkívül jól tolerálhatónak és hatékonynak bizonyult. Ebben az áttekintésben összefoglaltuk a kurkumin hatékonyságával kapcsolatos ismereteink jelenlegi állapotát, ha a jelenlegi kemoterápiás szerekkel, például 5-fluorouracillal, oxaliplatinnal és gemcitabinnal kombinálva adják a gyomor-bélrendszeri daganatok kezelésében, különös tekintettel a vastagbélrákra. A meglévő adatok arra utalnak, hogy a kurkumin kemoterápiával kombinálva kiváló stratégia a gyomor-bélrendszeri rák kezelésében.

BEVEZETÉS

KURKUMIN COLOREKTÁLIS RÁKBAN

Tiszta kristályos állapotában a kurkumin diferuloil-metán, amely lúgos körülmények között stabil enol formában létezik. Kémiai képlete az I, 7-bisz- (4-hidroxi-3-metoxi-fenil) -1,6-heptadién-3,5-dion. A kurkumin mellett a kurkuma por tartalmaz más, kurkuminoidként ismert kémiai alkotórészeket, amelyek demetoxi-kurkumint, biszdemetoxi-kurkumint és ciklokurkumint (7,8) tartalmaznak. A kurkumin, amelyet sok dél-ázsiai konyhában színező és ízesítő adalékként használnak, kimutatták, hogy gátolja a transzformált sejtek növekedését (9,10) és a vastagbél karcinogenezisét a karcinogén indukálta rágcsáló modellek iniciációs, promóciós és progressziós szakaszában. (11–13). Megállapították, hogy a kurkumin gátolja a bőr, az elülső gyomor és a vastagbél kémiailag kiváltott karcinogenezisét, ha az iniciációs és/vagy posztinitációs fázisban alkalmazzák (14–17). Az azoxi-metán által kiváltott vastagbél preneoplasztikus és neoplasztikus elváltozások kialakulása szintén gátolt a 0,2–1,6% kurkumint tartalmazó étrenddel etetett kísérleti állatokban (18,19). Ezenkívül beszámoltak arról, hogy a kurkumin megakadályozza az adenoma kialakulását a Min/+ egerek bélrendszerében, amely az emberi familiáris adenomatózus polipózis modellje (20). Egy I. fázisú klinikai vizsgálatban a kurkumin hatékonynak bizonyult a tumor növekedésének gátlásában (21).

A kurkumin preinitációs és iniciációs szakaszában (22–24) lehetséges közvetlen/közvetett hatásai mellett kimutatták, hogy a kurkumin befolyásolja a vastagbél karcinogenezisének posztinitációs és progressziós szakaszait. Számos in vivo és in vitro vizsgálat, köztük saját, bebizonyította, hogy a kurkumin-kezelés gátolja a ciklooxigenáz-2 (COX-2) expresszióját és aktivitását, ami a prosztaglandin szintézis csökkenéséhez és a rákos sejtek növekedésének elvesztéséhez vezet (25–27). A kurkumin azonban a prosztaglandin-szintézis hiányos rákos sejtekben (HCT-15) is hatékonyan gátolja a sejtnövekedést, ami arra utal, hogy a kurkumin prosztaglandin-független utakon keresztül működhet (28).

Az in vitro kísérletek során a kurkumin koncentrációi, amelyek szükségesek a biokémiai változások kémiai megelőzéséhez, az 5-50 μmol/l tartományba esnek. Ezért a kurkumin, mint potenciális kolorektális rák kemopreventív szer kifejlődéséhez kiemelt fontosságú annak meghatározása, hogy a kurkumin bélszintje ebben a koncentrációtartományban elérhető-e az orális kurkumint kapó embereknél, ezáltal potenciálisan farmakológiai változásokat vált ki, amelyek fenntartva hosszabb ideig kemoterápiát válthat ki. A kurkumin koncentrációja az emberi colorectumban napi 1,8 vagy 3,6 g elfogyasztása után nagyságrendileg farmakológiai aktivitást vált ki a sejtekben in vitro (37–40).

A kurkumin gyenge szisztémás hozzáférhetősége aggályokat vetett fel a felszívódás helyétől távol eső rosszindulatú daganatok kemoprevenciójában vagy kezelésében való felhasználása miatt (20). Ez azonban nem zárja ki annak alkalmazását a gasztrointesztinális rosszindulatú daganatok megelőzésében/kezelésében (20), mivel a kurkumin eloszlása a gyomor-bél traktusban nagymértékben független a szisztémás elérhetőségtől.

KURKUMIN ÉS KEMOTERAPEUTIKA A COLORECTAL RÁKBAN

A műtéti reszekció és az agresszív kemoterápia alkalmazása ellenére a colorectalis carcinomában szenvedő betegek közel 50% -ánál visszatérő betegség alakul ki, kiemelve a jobb terápiák szükségességét (1). Elég megemlíteni, hogy a kemoterápia korlátozott hatékonysággal rendelkezik az előrehaladott gyomor-bél rosszindulatú daganatok kezelésében, ami jelentős toxicitásokkal jár. A kemoterápiával szembeni rezisztencia részben annak tulajdonítható, hogy aktiválta az NF-κB transzkripciós faktort, ami a különféle antiapoptotikus gének upregulációjához vezetett (41–43). Ezért nagyon kívánatos a kemoterápiás szerek hatékonyságának növelése nem toxikus szerek, például kurkumin hozzáadásával. Kimutatták, hogy a kurkumin szinergikus a kemoterápiával a kolorektális és hasnyálmirigyrák sejtjeinek növekedésének gátlásában. Úgy tűnik, hogy ez a szinergetikus hatás részben az NF-κB és a növekedési faktor receptorok gátlásának tudható be.